Elektromos melegvízfűtés II.
2005/10. lapszám | Humli Dezső | 3132 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Ismétlésképpen elevenítsük fel az előző írás néhány gondolatát. Magyarországon az elektromos fűtést általában a vezetékes gázzal ellátatlan területeken alkalmazzák, illetve amikor a fogyasztó egyedi mérlegelés alapján dönt az elektromos fűtés mellett. Ebben az egyedi mérlegelésben jelentős segítség az a számtalan előny, melyet ez a megoldás kínál: magas állandó üzemeltetési hatásfok, alacsony beruházási költség, alacsony szerelési költség, egyszerű meglévő házakba, lakásokba beszerelni, egyszerűen korszerűsíthető vele az elavult szilárdtüzelésű kazán, nem kell kéményt építeni és karbantartani, nincs rossz szag és füstgáz, nincs gázömlés és olajfolyás-veszély.
Az új épületek fokozott hőszigetelése révén egy 12 kW-os maximális teljesítményű készülék gyakran elegendő egy 100 m2-es lakás fűtéséhez. Ez azt jelenti, hogy fűtési idényben átlagban alig kell több mint 3-5 kW fűtési teljesítmény. Amennyiben a korábban említett szempontok valamelyike miatt elektromos fűtés mellett döntünk, ezt az igényt jobban megéri elektromos kazánnal előállítani, mint egyéb energiahordozójú kazánnal, mivel az elektromos kazánok csak akkor fogyasztanak áramot, ha szükség van a melegre, és csak annyit, amennyire szükség van.
A központi elektromos melegvízfűtés kialakításának két legelterjedtebb módja a direkt átfolyós rendszerű elektromos fűtőkazán, illetve a központi hőtárolóval kombinált rendszer. A villamos energia drágább a vezetékes gáznál. Az elektromos kazánok tulajdonságaiból adódóan azonban van lehetőség ezt a különbséget mérsékelni, az üzemeltetési költségeket csökkenteni. Az elektromos kazánok jól szabályozhatók, minimális és maximális teljesítményük között bármely ponton szinte 100% hatásfokkal működnek. Gyakorlatilag tehát bármilyen mértékben „leszabályozhatók”. Ugyanez mondható el az előállított fűtővíz hőmérsékletéről is, amely tartósan és minimálisan akár 30 °C is lehet a kazán károsodása nélkül, de elérheti a 95 °C-ot is. Alacsony hőmérsékletű felületfűtést üzemeltetve jelentősen tudjuk javítani fűtési rendszerünk hatásfokát. Az átfolyós rendszerű kazánok működési elvüket tekintve az átfolyós gáz-fűtőkészülékekhez hasonlíthatók, természetesen az energiahordozó az elektromos áram, mely a fűtőbetétekben alakul hővé, és adódik át a készülékben keresztülkeringő fűtővíznek (1. ábra).
A vázolt átfolyós rendszerű, direkt fűtési mód a villamos hálózatból vett energiát azonnal átalakítja a fűtési rendszer számára. Az életviteli sajátosságokból adódóan ez azt jelenti, hogy a közvetlen energiavételezés nagyobb része az ún. csúcsidőszakban történik. Ebben az esetben különös jelentősége van a fajlagosan kisebb energiaigényű felületfűtések alkalmazásának. Az olcsóbb éjszakai áram kihasználására alkalmas a hőtárolós fűtés. Ennél a megoldásnál a fűtési rendszert kiegészítjük egy ún. hőtároló tartállyal, melyet az éjszakai órákban, illetve a napközbeni kedvezményes időszakban melegítünk fel, és tároljuk a hőenergiát a nappali felhasználásra. Természetesen ennél a megoldásnál is kedvezőbb üzemeltetési költséget érhetünk el a felületfűtések kiépítésével, különösen a padlófűtéssel, mivel tárolós rendszerben kisebb tárolótérfogat elegendő a nagy fűtővíz-hőfoklépcső miatt. Az elektromos tárolós megoldásnál a fűtővíztárolók ellátására két lehetőségünk van: önálló, egyedi fűtésű tároló beépítése, vagy központi elektromos kazánnal történő tárolófelfűtés, melyre a 2. ábra mutat egy lehetséges példát. Az utóbbi megoldásnál lehetőségünk van akár bivalens üzemmód kialakítására is, azaz elektromos kazánt és egyéb energiahordozóval üzemelő fűtőkazánt köthetünk egy rendszerbe.
Hadd ejtsünk néhány szót a hőtárolók méretezéséről: a központi tárolóban tárolt víz mennyisége annál kevesebb, minél nagyobb a fűtővíz felhasználható hőfoklépcsője (max. tárolóhőmérséklet – visszatérő vízhőmérséklet), és minél hosszabb a feltöltés időtartama. A központi tároló magas létesítési költsége miatt ajánlott, hogy ne a szabvány szerinti hőigényt tekintsük számítási alapnak, hanem ésszerűen csökkentve azt kb. 60-75%-ra.
