Központi porszívó
2005/10. lapszám | Kucsera Mihály | 3483 |
Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A laikusok és a telepítők körében egyaránt félreértések sora övezi a rendszert, pedig beépítése a ´90-es évek eleje óta már Magyarországon sem újdonság. Az építtetők általában hallottak róla, de a jelentőségét igazán mégsem ismerik, ennek hiányában pedigkevesen igénylik. Sok vállalkozó telepíti, mégsem biztos, ért-e hozzá annyira, hogy biztonsággal, hitelesen tudja ajánlani.
Még aki így érzi, annál is kérdéses, tényleg van-e elég tapasztalata, hogy megtalálja az optimális megoldást. Ezek hiányában pedig bizonytalan, hogy kivitelezőként garantálhatja-e a rendszer egyenletes szívóerejét és az üzembiztos működést vagy a rendszer karbantarthatóságát, azaz a hibaelhárítást és tisztíthatóságot. Tudja-e például, hogyan előzheti meg a dugulásveszélyt, üzemzavar esetén hol kezdje a hibaelhárítást stb.?
Indításként a rendszer előnyeit illetően nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy a központi porszívó alapvetően egy egészségügyi beruházás. Lényege, hogy a beszívott levegő és por nem kerül vissza a légtérbe. A hagyományos, hordozható készülék szűrőjén átjutó, és a lakótérben egyre jobban felgyülemlő finom, csak lassan leülepedő lebegő por – a poratkákkal együtt – minden egyes porszívózáskor csak felkeveredik, de sohasem távozik.
Kulcskérdés a poratka, ami egyébként az emberi környezet természetes kísérője. A valódi gond a poratkák túlzott felhalmozódása a lakótérben, ami sokunk allergiás tüneteinek kiváltója. Teljes eltávolításuk és távoltartásuk a környezetből nemcsak lehetetlen, de felesleges is, hiszen a gondot mértéktelen elszaporodásuk, a természetes szellőzés megszűnése, valamint magának a hordozható porszívónak a működése okozza. A tökéletes megoldás nem a méregdrága „atkaporszívó”, hanem a beszívott, szenynyezett levegő kivezetése a kültérbe. A tapasztalat szerint, aki az előbbieket megérti, az már nem utasítja el a központi porszívót sem, és a kiépítés költsége bármely mai építkező számára elérhető. Az új komforthoz ugyanis elegendő a PVC csőhálózat előszerelése az építés során. Ez az ingatlan értékét már önmagában jelentősen megnöveli, és utólag a megfelelő berendezés felszerelésével a rendszer bármikor üzembe helyezhető.
Műszaki szempontból a központi porszívó tulajdonképpen egy nagysebességű szállítórendszer. A megfelelő szívóteljesítményéhez egyaránt fontos a kielégítő vákuum és a légszállítás. A több évtizedes zavartalan működéshez, azaz a megfelelő szívóerőhöz és a szemét dugulásmentes elszállításához a szívóhálózatot alkotó 2"-os (kb. 5 cm átmérőjű) PVC csővezetéken elengedhetetlen a magas, 80-90 km/órás légáramlás fenntartása. A hatékony és üzembiztos működés záloga a szakszerűen kivitelezett szívóhálózat és az erős porszívó.
A szívóhálózat minőségének garanciája a megfelelő szereléstechnológia, a nyomvonal és a csomópontok optimális kialakítása, ami
- minimálisra csökkenti a szívóellenállást,
- megelőzi a szemétlerakódást és dugulást,
- elősegíti a szabálytalan használat okozta dugulás elhárítását,
- biztosítja a csővezeték egyszerű tisztíthatóságát és fertőtleníthetőségét.
Az üzembiztonság kulcsa a speciális vákuumidomok alkalmazása, amelyeket több évtizedes üzemeltetési tapasztalat alapján kifejezetten erre a célra gyártanak. Jellemzőjük a
- kis alaki ellenállás, amit a finom ívű geometria és a széles választék biztosít,
- tizedmilliméteres pontosságú gyártás,
- vállas tokozás, ami hézagmentes illesztés esetén szinte sima áramlási felületet biztosít (természetesen feltétele a merőleges csővágás és a peremezett vágófelület),
- tükrös simaságú belső idomfelület,
- kopásálló, kemény PVC alapanyag (időtálló, szűz és nem újrahasznosított alapanyagból).
Riasztó ellenpélda az erre a célra alkalmatlan és mégis elterjedten alkalmazott, ajakos illesztésű, gumigyűrűs PVC lefolyószerelvény. A szerelők mentségére szolgál, hogy egyes gyártók felelőtlenül erre a célra is ajánlják, hiszen a felelősség már a szerelőt terheli. Az illesztési hézagokban lerakódó szemét még akkor is higiéniai problémát jelentő fertőző góc kialakulásának veszélyét hordozza, ha ebből évekig nem keletkezik dugulás.
Kiemelkedő biztonságot jelent az átlátszó idomok alkalmazása. Ez nem a működés láthatóságát szolgálja, hiszen a vezeték rejtve van, hanem a szerelés során megkönnyíti és ellenőrizhetővé teszi a pontos, hézagmentes illesztést, ami a dugulásbiztonság kulcsa. A dugulásveszélyről tudni kell, hogy általában nem egy nagyobb tárgy megszorulása okoz problémát. Ami már átjutott a szívófej kis nyílásán, az a nagyobb átmérőjű csövön általában végig is halad. Szakszerűen kivitelezett hálózaton a sokéves tapasztalat alapján rendeltetésszerű használat esetén szinte kizárt a dugulás. A feltakarított „házipor” az elnevezésével ellentétben nem szemcsés por, hanem szálas szerkezetű. Porszívózáskor egy-egy ilyen szál akad el valamely hibás illesztési hézagban, ami előbb-utóbb dugulássá halmozódik. Ezek a szakszerűtlen kivitelezésből adódó hibák utólag sajnos csak nehezen felderíthetők és javíthatók, e nélkül viszont számítani lehet az ismétlődő dugulásokra.
Dugulás esetén egyébként gyakori hiba, hogy észlelése ellenére folytatják a takarítást, pedig a csökkent légszállítás miatt nő a szemétkirakódás veszélye, és más helyeken is kialakulhat dugulás. Lényeges tisztázni az átmosható csőhálózat, valamint a vizes szívás értelmét, jelentőségét és kockázatát. Az évtizedes használat során száraz porszívózás esetén is óhatatlanul szennyeződik a csőfal. Ennek oka a házipor szerves összetétele, amitől helyenként különböző mértékben és szabad szemmel nem is láthatóan, de piszkolódik a vezeték. Karbantartás keretében ez gond nélkül tisztítható, az esedékessége viszont már használat függvénye. Előírás erre nem létezik. A lelkiismeretes kivitelező kötelessége annyi, hogy gondoskodjon ennek az elvégezhetőségéről.
A tisztítás, fertőtlenítés – és egyben a dugulás-elhárítás – hatékony módja a rendszer nagynyomású átmosása, ennek esedékességére nincs kialakult gyakorlat, ez igény függvénye. A vizes szívás jelenthet vízfelszedést vagy vízzel végzett tisztítást is. Ezzel kapcsolatban elterjedt kifogás (nyilván a száraz készülékek ellenérdekelt forgalmazói részéről), hogy a nedves csőfelület penészedik, elszaporodnak a mikroorganizmusok. Ami félrevezetően azt is sugallja, hogy a száraz szívásnál ennek nincs veszélye, ami tévedés. Aki ismeri a kondenzáció jelenségét, amikor a beltéri melegebb levegő páratartalma hidegebb felülettel érintkezve lecsapódik, az tudja, hogy a csőfalat száraz szívás esetén is érheti nedvesség, amit tapasztat is alátámaszt. A megoldás a száraz rendszer esetén a karbantartó tisztítás, ill. a vizes szívás szabályainak a betartása.
A karbantarthatóság követelménye tehát a száraz szívás esetére is érvényes. A szakszerűen szerelt, tisztítható csőhálózat viszont már vizes szívásra is alkalmas, ami megfelelő készülékkel és tartozékokkal akár vizes takarítást is lehetővé tesz. A vizes porszívó jelenthet vizes porleválasztású készüléket is, ami szűrőbetét-mentes, tisztán ciklonos működése révén egyenletesen nagy szívóerőt biztosít. Az automatikus ürítés lefolyóbekötéssel a legkényelmesebb és legkorszerűbb megoldás, ami természetesen megfelelő karbantartást igényel.
