Egységben az erő
2005/10. lapszám | J. Á. | 2654 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Magyarországon jelenleg 770 ezer panellakás van, ebből az elmúlt 4 évben mintegy 50 ezret újítottak fel állami, önkormányzati segítséggel és a lakók pénzén. A kormány a meglevő Panelprogramját kibővítette idén a Panel plusz programmal, amellyel szintén az energia-megtakarítást célzó felújításokat támogatják.
Több pénz jut panelfelújításra
Dr. Csiha Judit országgyűlési képviselő a Panel plusz programról elmondta: az újabb támogatási forma heteken belül elindul, mellyel nemcsak a panelos épületek rendbetételét segítik, hanem minden iparosított technológiával épített ház felújítását. Az újabb támogatási rendszer a Fészekrakó Program keretében valósul meg, amelynek ezen kívül még három eleme van: a 30 éven aluliak minimális önerővel vagy önrész nélküli lakáshoz juttatása, a bérlakás-program, tartalmazza továbbá a gyerekesek vagy a gyereket vállalók szociális támogatását.
A 2000 óta meglevő Panelprogrammal kapcsolatban kifejtette: az elmúlt időszakban évente 3-10 milliárd forint közötti összeget osztottak ki pályázatokra. Tavaly 2,4 milliárd volt a keret, idén már 8 milliárdot szánnak a felújítások támogatására. Hozzátette: az állami segítségen kívül a főváros milliókat, az önkormányzatok pedig százezreket osztanak szét szintén a házak rendbetételére. A pályázatok tartalmával kapcsolatban elhangzott, hogy támogatás igényelhető a tető és a belső épületgépészeti hálózat felújítására, ajtók, ablakok cseréjére, továbbá a homlokzat és a környezet rendbetételére. A közösségek teljes vagy részleges felújításokra nyújthatnak be kérelmet. A sorrend azonban nem mindegy, például a tető és a nyílászárók rendbetétele után pályázhatnak sikerrel a homlokzat felújítására.
A Panel plusz hitelkonstrukció igényelhető önerő felmutatása nélkül vagy minimális önrésszel. Futamideje 20 év, ami tartalmaz 2-3 év türelmi időt is. A közösségnek biztosítékot nem kell adnia, a kamatozás pedig igen kedvezményes. Fontos viszont, hogy megkezdett felújításokra nem lehet igényelni a támogatást. Előnyben lesznek viszont azok a lakóközösségek, amelyek rendelkeznek felújítási alappal, vagy kötöttek lakástakarék-pénztárral előtakarékossági szerződést. Ezekre ugyanis külön hitel igényelhető. A kormány az új programtól azt várja, hogy az elkövetkező időszakban 100 ezres nagyságrendű legyen a felújított épületek száma hazánkban. A korszerűsítésekről viszont a lakóközösségek döntenek, hiszen az energiatakarékosságot célzó felújítások a lakók érdekeit szolgálják. Dr. Csiha Judit végezetül hangsúlyozta: a közösségekben a tulajdonosi szemléletet kell erősíteni ahhoz, hogy minden lakástulajdonos megértse: mindenkinek érdeke a felújítás, hiszen a lakások és az épület költségei csak így csökkenthetők.
M. E.
Épületfelújítás támogatással
A fővárosban egyre több a felújításra szoruló társas- vagy lakótelepi ház, ugyanakkor egyre több az olyan lakóközösség, amelynek tagjai tudják is vállalni a korszerűsítést. Azok számára pedig, akiknek nem áll rendelkezésükre kellő forrás a több millió forintos nagyságrendű munkálatok elvégzésére, egyre több pályázati lehetőség kínálkozik. Az alábbiakban ezeket gyűjtöttük csokorba.
Az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) 2005. szeptember 30-áig fogadta be az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújítására, illetve gépészeti rendszereinek, berendezéseinek felújítására, korszerűsítésére kiírt pályázatot, s ugyanez a határideje az egycsatornás gyűjtőkémények felújítási pályázatainak is. Az iparosított technológiával épült házak felújításának pályázata 2001. február 1-jén indult, s idén – a nyílászárók szigetelése, cseréje, a homlokzat hőszigetelése, illetve az épületgépészeti rendszerek korszerűsítése mellett, a lakóépület környezetének (utak, parkolók, játszóterek, parkok) rehabilitációjára is kérhető volt támogatás. Az állam a beruházási költség legfeljebb harmadát, lakásonként maximum 400 ezer forint támogatást ad, a fennmaradó költségeket az önkormányzatnak és/vagy a lakástulajdonosoknak kell állniuk. A termofor kémények felújítására 2003 óta kérhető állami támogatás, amelyre az 1985 előtt épült, legalább 8 lakásos lakóépületek pályázhatnak. Az igényelt állami támogatás mértéke a bekerülési költség maximum 40 százaléka, de lakásonként legfeljebb 80 ezer forint lehet, míg a pályázó önkormányzatnak és a lakástulajdonosoknak legalább a teljes felújítási költség 30-30 százalékát kell biztosítaniuk. Mindkét pályázat kétlépcsős, elsőként a települési – beleértve a fővárosi, illetve kerületi – önkormányzatoknak kellett pályázatot kiírni az épületek/gyűjtőkémények felújításának helyhatósági támogatására, s a helyi szinten elfogadott pályázatokat nyújthatja be az önkormányzat az állami támogatás elnyerésére.
Amint az OLÉH illetékesétől megtudtuk, július 20-áig egyetlen pályázat sem érkezett a hivatalhoz. Ennek feltehetően az az oka, hogy az önkormányzatok általában július vagy augusztus végi határidőt jelöltek meg a helyi pályázatok leadására, amelyeket – értelemszerűen – csak az után küldik meg az OLÉH-nek. A korábbi évek tapasztalatai szerint egyébként a fővárosiak nem igazán érdeklődnek a lehetőség iránt. Panelkorszerűsítésre az elmúlt négy évben 1130 társasház – majdnem 50 ezer lakás – nyert támogatást, közülük azonban csak 12 a fővárosi társasház (alig több mint 1400 lakás). Hasonlók az arányok a gyűjtőkémények korszerűsítésére kiírt pályázatnál is. Társasházak felújítására banki hitel is igényelhető, egyre több pénzintézet kínál kedvező kamatozású kölcsönt. Talán még nem annyira ismert, de tavaly új hitelező jelent a piacon, a Díjbeszedő Faktorház Rt., amely a piaci hitelkamatoknál kedvezőbb konstrukciót kínál a társasházak különböző felújítási munkálatainak támogatására. Mindezek mellett érdemes a kerületi önkormányzatoknál is érdeklődni, hiszen egyre több helyhatóság nyújt helyi támogatást az épületek korszerűsítésére.
Sz. A.
Épület-felújítás a kivitelező szemével
A nyár nem csak a pihenés, a szabadság ideje, leggyakrabban ekkor kerül sor az épületek felújítására, korszerűsítésére, karbantartására. A társasházi közösségek nagy része is nyáron végezteti el a szükséges munkálatokat. Lapunk egy építőipari cég ügyvezetőjét kérdezte a leggyakoribb épület-felújítási munkák költségeiről és a munkavégzés idejéről. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a társasházak sajnos nem nagyon költenek felújításra. Saját forrásaik kevésnek bizonyulnak, kölcsönt nem szívesen vesznek fel. Amennyiben értékesíthető a tetőtér, esetleg emeletráépítésre van lehetőség, gyakran az épület felújítását kérik ellentételezésként. A felújítási munkálatoknál a feladatokat ritkán végeztetik el egy ütemben, legtöbbször a szűkös anyagi lehetőségek miatt tűzoltásszerűen, az épületrészek tönkremenetele határozza meg a teendők sorrendjét. A feladatok megfelelő ütemezésével pedig költséget lehet megtakarítani. Például a takart vezetékek cseréje falfelület-helyreállítással jár, ezért lépcsőházfestés előtt érdemes elvégeztetni az elektromos vezetékek cseréjét. A cégvezető szerint nagyon sok múlik a közös képviseleten. Legjobb helyzetben a lakásfenntartó szövetkezetek kezelésében álló társasházak vannak, itt többnyire a ház építése óta azonos, a házban lakó személyek viselik gondját az épületnek. Sok helyen erre specializálódott cégeket bíznak meg ezzel a feladattal, amelyek több-kevesebb sikerrel számos társasház ügyeit intézik egyszerre. Legrosszabb a helyzet ott, ahol valamelyik lakó kényszerűségből vállalja magára ezt a feladatot, és szabadidejében próbál megfelelni a hálátlan feladatnak.
A szakemberek szerint általánosságban elmondható, hogy egy épület karbantartására átlagosan évente az építési költség 1/50-ed részét kell ráfordítani. Például 100 millió forintos épületérték esetén évi 2 millió forintot kell félretenni a tervezett felújításokra. A gondos gazda előrelátóan évekig tartalékolja a kalkulált összeget, figyelembe véve, hogy egy új épület esetében mintegy 20 évig nincs szükség komolyabb felújításra. Társasházak esetében is igaz a fenti összefüggés, de a számításhoz meg kell határozni a lakások és a közös épületrészek értékének arányát.
Az alábbiakban egy példán keresztül mutatjuk be, hogy a leggyakoribb társasházi felújítási munkálatok mennyibe kerülnek, és mennyi idő alatt készülnek el. Alapul egy 35 évvel ezelőtt épült, lapos tetős, téglából készült, 20 lakásos társasházat vettünk. Az épület homlokzat-felújítása 6-12 millió forintba kerül, és 6 hetet vesz igénybe. A lapos tető szigeteléséért 3-6 milliót kell fizetni, a munka 2 hétig tart. A gázvezetékek cseréjét 2 hét alatt végzik el 1-2 millió forintért, míg a közös helyiségekben a víz- és lefolyóvezetékek, valamint az elektromos vezetékek cseréje 2-3 millióba kerül. Előbbit 3, utóbbit 2 hét alatt fejezi be a kivitelező. Egy több mint 30 éve épült épületnél gondolni kell a kaputelefon, illetve a lift modernizálására is. A kaputelefon szereléséért 200-300 ezer forintot, míg a lift felújításáért 2-8 millió forintot számolhatunk, a munka 1-2 hét alatt elkészül.
J. Á.
