Trendváltás
2006/6. lapszám | Dr. Karsai Gábor | 2958 |
Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A választások alkalmával annyi bizonyítékot és ígéretet hallottunk, hogy szinte belefásultunk. A probléma csak az, hogy a politikusi „szövegek” inkább reklámokra hajaznak, információtartalmuk minimális. Éppen ezért kérte fel szerkesztőségünk Karsai Gábort, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgató-helyettesét egy az ország gazdasági kilátásait elemző, összefoglaló cikk megírására.
A magyar gazdaságban 2006 elején az európai konjunktúra javulásával párhuzamosan viszonylag gyors és kedvező szerkezetű, főleg exportra és részben beruházásokra támaszkodó gazdasági növekedés tapasztalható. Az infláció – főleg az áfa-csökkentés hatására – mérséklődik, ennek mértéke azonban a növekvő világpiaci energiaárak és az átmenetileg gyengébb forint miatt elmarad a korábban gondolttól. A foglalkoztatás kissé csökken, a munkanélküliség tovább emelkedik. Az államháztartás hiánya nagyon magas, az I. negyedévben már elérte az éves előirányzat több mint felét. Tavaly a külső finanszírozási igény a cserearány-romlás ellenére is mérséklődött, a tőkebeáramlás kedvezően alakult; az idei első hónapokban a külkereskedelmi hiány nem változott. A cserearányok jelentősen tovább romlanak, az importált energiahordozók forintban mért árszintje az év elején 60-70%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A kamatok stagnáltak, a referenciahozamok kissé emelkedtek. A forint tavasszal 6%-kal gyengült, a választásokat követően viszont enyhén erősödik. A tőzsde szárnyal.
Idén az európai konjunktúra kissé élénkül. A világgazdasági kockázatok leginkább az USA fizetési és költségvetési mérleghiányának finanszírozásával, ezzel összefüggésben a dollár árfolyamával, illetve az energiaárak alakulásával kapcsolatosak.
A hazai üzleti és fogyasztói várakozások egy év alatt lényegesen javultak. A választások óta az üzleti szférát és a lakosságot is óvatos kivárás jellemzi. Széles körben tudják, hogy reformokra és egyensúlyjavításra van szükség. Az üzleti szféra jelentős része partnernek tekinti magát ebben. A lakosság idei, igen gyors jövedelem-növekedése megkönynyíti az egyensúlyjavító intézkedések elfogadását.
Az áprilisi általános választásokat a korábban is kormányzó koalíció lényeges reformok ígéretével nyerte meg. Ezért feltételezhető, hogy a kormányprogramban a politikai folytonosság alapvető gazdaságpolitikai fordulattal párosul. A fordulat lényege:
- hosszú távú reformok bátor megkezdése az állam működésének modernizálása céljából;
- a befektetők, az üzleti világ, a lakosság és az EU bizalmának visszanyerése a tekintetben, hogy a kormány képes ellenőrzése alatt tartani a magyar gazdaság egyensúlyi folyamatait.
Középtávon a reformlépések lényegesebbek, de pénzügyi hatásaik a 2006. évi folyamatokban még kevéssé mutatkoznak meg. Az állam működését érintő reformok beindítása keretében remélhetőleg sikerül gyorsan konszenzusra jutni az önkormányzati rendszer régióra és kistérségre épülő reformjáról. Az átfogó változások további fő területe az államigazgatás (ahol széleskörű intézménybezárás és összevonás, teljesítmény-mérés és követelmény-emelés szükséges), az egészségügy (ahol szolgáltatói versenyt, költséggazdálkodást és a gyógyítás hosszú távú érdekeit képviselő közbülső szervező cégeket célszerű létrehozni) és az oktatás (ahol a hangsúlyt a közoktatás eredményeinek javítására, az esélyek kiegyenlítésére, emellett a hatékonyság fokozására kell helyezni) lesz. A reformlépések pénzügyi hatásai gyors döntés esetén 2007-től már érdemi megtakarítást eredményezhetnek.
A rövid távú egyensúlyjavító lépéseknél abból kell kiindulni, hogy 2006-ban az államháztartási hiány beavatkozás nélkül közel 400 milliárd forinttal lenne magasabb az előirányzottnál. A bevételi oldalon ugyanis 80-100 milliárd forintos elmaradás valószínűsíthető, a kiadásoknál pedig mintegy 300 milliárd forintos túllépés veszélye látszik (a gyógyszertámogatásoknál, a lakossági gázár támogatásánál, a nyugdíjkiadásoknál, a vállalatoktól – főleg a MÁV-tól – átvállalandó adósságnál, a kamatoknál és az önkormányzatoknál), továbbá az árvízi kiadások is magasak. Már eldőlt, hogy a Gripen-beszerzést idén kell elszámolni a költségvetésben. Intézkedések nélkül összességében a GDP 7%-át elérő hiány alakulna ki a tervezett 5%-kal szemben. Az eredeti cél elérése már nem reális. Ez a helyzet a piac és az EU számára akkor lehet elfogadható, ha a készülő intézkedések és reformok valódi fordulatot indítanak el 2006-ban, és meggyőző egyensúlyjavulást alapoznak meg 2007-2008-ra.
A május közepén rendelkezésre álló információk alapján feltételezhető, hogy az év hátralévő részében a GDP 1,5%-át, 300-350 milliárd forintot elérő idei hatású egyensúlyjavító intézkedés történik. Ennek megvalósítása nehéz, hiszen éves kihatását tekintve 700-800 milliárd forintnyi egyensúlyjavító lépés szükséges, mivel azok a legkorábbi életbelépéssel számolva is csak június-augusztustól hatnak a folyamatokra. Ennek keretében sor kerül adóemelésre (például a 15%-os ÁFA és az EVA 20%-ra emelésére, egyes, munkavállalók által fizetett járulékok növelésére, számos közszolgáltatás hatósági-önkormányzati árának emelésére, például a lakossági gáz, a közlekedés esetében), a költségvetési intézmények egy részének bezárására, kiadási-fejlesztési előirányzatok részbeni zárolására, majd törlésére, elbocsátásokra, egyes reformelemek előrehozott bevezetésére, állami ingatlanok értékesítésére. Mindezek nyomán elérhető, hogy az idei ESA-hiány (a magánnyugdíjpénztári befizetéseket figyelembe véve) a GDP 5,7%-a körül alakuljon. Ez még mindig nagyon magas hiány, a túlzott deficit-eljárás folytatódni fog. Az államadósság csak akkor nem éri el a GDP 60%-át, ha a privatizációs bevételeket adósságcsökkentésre használjuk fel. A jelzett lépések esetén azonban a 2007-2008-as költségvetésekben további nagyfokú „automatikus” javulás jelenik meg a GDP 1,5-2%-a erejéig. A folyamat további változtatásokkal erősíthető, valamint a reformok megtakarítási hatásai is egyre inkább jelentkeznek. 2008-ra az euró-csatlakozás feltételei (összesen a GDP 5-5,5%-át kitevő 2006-2008. évi egyensúlyjavulással) teljesíthetők.
Az államháztartási hiány csökkentését szolgáló lépésekkel összefüggésben 2006-ban egyes gazdasági folyamatokban törésszerű évközi trendváltás várható. Az államháztartási deficit szeptembertől nem nő, egyes hónapokban csökken. Az infláció a nyár végétől kezdve gyorsul. A bruttó és a nettó bérek nominális növekedése és a reálbérek emelkedése az év második felében lassul. A forint árfolyama erősödik, a kamatok ősztől kezdve mérséklődnek. A monetáris politika várhatóan pozitívan fogadja a reformok beindítását és a rövid távú kiigazítást. Így az átmeneti (adóemelésből és központi díjemelésből származó) áremelkedést nem követi kamatpolitikájával. Az éves átlagos infláció 2,6% körül lesz, így is alacsonyabb, mint bármikor az elmúlt évtizedekben. Az ÁFA-emelés az erős verseny miatt csak részlegesen jelenik meg az árakban. Az év végén a havi árindex 3,6% környékére emelkedik. Kiemelkedő lesz az élelmiszerek és az üzemanyagok éves áremelkedése, a háztartási energiahordozók esetében a 2007-re áthúzódó hatás lesz nagyobb.
A bruttó átlagkereset dinamikája év közben lassul, de az év egészében így is magas. 2006-ban 6-7%-os bruttó és – mivel az adóterhelés mérséklődik, de az év második felében az egyéni járulék emelkedik – szintén kb. 6-7%-os nettó átlagkereset-emelkedés várható. Így még a második félévben gyorsuló infláció ellenére is közel 4%-os reálbér-növekedés megy végbe. Ez meghaladja a gazdaság teljesítmény-javulását, és azt jelzi, hogy idén a költségvetési konszolidáció mellett is számottevően emelkedik a lakosság életszínvonala. A fogyasztás 3%-kal nő, a lakáshitel-felvétel lassul, s a háztartások óvatosabbá válhatnak költésükben és fogyasztási célú hitelfelvételükben.
Dinamikusan folytatódik a beruházások bővülése. A kissé javuló európai konjunktúra talaján, a befektetők bizalmát elnyerő gazdaságpolitika esetén az üzleti szféra beruházásai emelkednek. Az önkormányzati szektorban a választásokkal összefüggésben élénkülés megy végbe. Folytatódnak az állami EU-projektekhez kapcsolódó és az infrastrukturális fejlesztések, de szinte minden más állami fejlesztés halasztódik. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében az ország közel 2 milliárd euró fejlesztési, s ezáltal 1 milliárd euró nettó EU-forrást használ fel. Összességében kb. 8%-os beruházás-növekedés valószínű.
A kivitel bővülésének volumene idén is meghaladja a 10%-ot és némileg a behozatal növekedését is. A cserearányok 2-3%-kal romlanak. Így a külkereskedelmi mérleg hiánya kissé, kb. 3,1 milliárd euróra emelkedik. A folyó fizetési mérleg hiánya a tavalyi csökkenés után ugyancsak nő, de a bővülő EU-támogatások nyomán a külső finanszírozási igény a GDP arányában csak kissé emelkedik (a 2005. évi 6,4%-ról 7%-ra), s jóval elmarad a 2004. évi 8,5%-tól. Az ország külföldi nettó adóssága a GDP-hez mérten kissé emelkedik, de ez teljes egészében a magánszféra eladósodásából ered.
A gazdasági növekedés kissé gyorsul, a GDP kb. 4,4%-kal emelkedik. Az ipar és az építőipar termelése nő a leggyorsabban, kb. 8%-kal. A költségvetési stabilizáció csak kissé fékezi a növekedést, mert a kereslet többi eleme élénkül, s a javuló nemzetközi megítélés fokozza a külföldi tőke beáramlását, csökkenti a reálkamatot. A munkaerőpiacon nem várható lényeges módosulás. A foglalkoztatás stagnál, a gazdasági-üzleti szolgáltatásban nő, a költségvetési szférában csökken. A munkanélküliségi ráta éves átlagban 7,5% körülire emelkedik.
A pénzpiacon is két ellentétes félév valószínűsíthető. Ha a kormány elkötelezi magát az államháztartási hiány gyors csökkentése és a reformok beindítása mellett, akkor a befektetők bizalma látványosan erősödni fog. Ez esetben az euró árfolyama az év során ismét 250 forint alá kerül. Szeptembertől további számottevő kamatcsökkentésre nyílik lehetőség, az év végére 5% körüli jegybanki alapkamat alakulhat ki.
