Hangszigetelés acéllemez fallal
Zajvédelem
2006/6. lapszám | Bézi Ferenc | 4302 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Egy zajos gép vagy berendezés, mint forrás zajának terjedését valamely irányban zajvédő fallal akadályozhatjuk. Ha a kis méretű fal végeit „ráhajtjuk” a zajforrásra, hogy zajkibocsátását több irányban akadályozzuk, akkor zajcsökkentő paravánról beszélünk. Ha a forrás sugárzását minden irányban akadályozni kívánjuk, akkor a zajforrást tokba zárjuk.
A zajcsökkentő tokot gyakran könnyűszerkezetű, több rétegű falak határolják, melyek hanggátló rétege acéllemez is lehet. Írásunk kizárólag a sík, egyhéjú acéllemez fal hangszigetelésre történő felhasználásával foglalkozik. Célunk, hogy az érdeklődőket megismertessük a hangszigetelés alapvető tudnivalóival és szakszerű tervezésének folyamatával.
Acéllemez tok esetében általában elegendő, ha a tervezést a léghanggátlás elméletére alapozzuk, és a konstrukció végleges kialakításánál gyakorlati szempontokat is figyelembe veszünk.
A hanggátlás frekvenciafüggő. Nagyméretű fal hanggátlása egy adott frekvencián – első közelítésben – egyedül a felülettömegétől függ. Jól jegyezzük meg, hogy ez az állítás csak egy meghatározott frekvenciatartományban igaz.
A magyarázat: minden fal nyugalmi állapotban is rezeg, zérus amplitúdóval. A falban, a falsíkkal párhuzamosan terjedő szabad hajlítási hullám hullámhossza a fal hajlítási merevségétől és felülettömegétől függ. A zajforrásból a levegő közvetítésével ferdeszögben érkező szabad hajlítási hullámhoszszal megegyező hosszúságú hullám hatására viszonylag nagy amplitúdójú kényszerhajlítási hullám jön létre a falban. A kényszerhajlítási hullámok szimmetrikus sugárzása következtében a falban nagyfokú hanggátlás-csökkenés lép fel. Ez a koincidencia-hatás, amelyet kívánatos „kiszorítani” a bennünket elsősorban zavaró 200 Hz és 3000 Hz közötti frekvenciatartományból.
A legfeljebb néhány milliméter vastag, homogén acéllemez két fontos akusztikai tulajdonsága a kedvező hajlékonyság és a kedvezőtlenül kicsiny veszteségtényező.
Ne növeljük a falvastagságot 1,5 mm fölé! Az 1,5 mm vastag acéllemez esetében a koincidencia-tartomány még a számunkra értékes sáv felett marad, ahol már nem zavar bennünket a hanggátlás csökkenése.
A fal veszteségi tényezőjét nagyobb felületeknél merevítéssel, esetleg hajlékony nehézlemez kiegészítő alkalmazásával csökkenthetjük. Kisebb falfelületek esetén a merevítés és a hajlékony nehézlemez alkalmazása csak magasabb frekvenciákon javítja a léghanggátlást. A gyakorlatban ügyelni kell arra, hogy a fallal merev kapcsolatban lévő épületszerkezetekről vagy zajforrásról ne kerüljön „indokolatlan” rezgés a falra. Ezt rezgésszigeteléssel akadályozhatjuk meg. A fentiek figyelembevételével 1,0 mm acéllemez fal esetén, 500 Hz-en legalább 18 dB és legfeljebb 27 dB hanggátlásra számíthatunk. Az 500 Hz alatti tartományban a hanggátlás ennél kisebb, felette nagyobb lesz.
A zajcsökkentő tok akkor igazán hatásos, ha a hangszigetelő réteg egy zajforrás felőli hangelnyelő burkolatot is kap. A hangelnyelő burkolatról egy következő alkalommal írunk.
