Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Vízfelhasználás a ház körül

2006/6. lapszám | Kucsera Gábor |  2902 |

Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Mit is jelent ez a sokféleképpen értelmezhető cím? Okosan használhatjuk fel vizeinket mikrokörnyezetünkben, ha arra, mint nem kimeríthetetlen természeti erőforrásunkra gondolunk. Szerencsére ez a „nem kimeríthetetlen” kitétel hazánk kedvező hidrológiai fekvése miatt elsősorban vizeink minőségi állapotára vonatkozik.

Okosan használhatjuk fel vizeinket, ha gondolva pénztárcánkra, háztartásunk vízforgalmának „üzemkialakítását” hosszú távú gondolkodásunk vezérli. Mik ezek a hosszú távú gondolatok? Háztartásunkba kerülő vizeinket használjuk, mint

  • élelmiszeripari alapanyagot (ivóvíz),
  • környezetünk ápolását szolgáló elemet
    (locsolás, mosás, tisztítás),
  • technológiai segédanyagot (nem szilárd hulladékaink úsztató közege).

Ma jellemzően mindhárom terület forrása az élelmiszeripari követelményeket is kielégítő ivóvíz, pedig a mellékelt diagramról leolvashatóan egy átlagos háztartás esetében a felhasznált víz legalább 45%-ánál nem is követelmény az ivóvízminőség (vörös oszlopok). Fürdő- és egyéb fekáliamentes vízigényünkkel megoldható lenne a fekáliás szennyvizeink elvezetése.
A fenti szempontok és indokok elengedhetetlenné teszik a kialakítandó épület víz- és szennyvízhálózatának szétválasztott jellegét. Ennek elmulasztása szinte lehetetlen helyzet elé állítja a későbbi „okos vízfelhasználót”.

Az esővíz, mint alternatív vízforrás

A tetőfelületekről, illetve egyéb burkolt térfelületekről összegyűjtött esővizek egyszerűbb mechanikai szűrést követően egyéni háztatások esetén alkalmasak mosási fekáliás szennyvízelvezetési és öntözési feladatok ellátására.
Az esővíz-hasznosító rendszer főbb komponensei:

  1. Lombfogó egység
    Feladata megakadályozni, hogy a gyűjtőfelületről (tető, útburkolat) a tározóba szervesanyag-tartalmú szennyeződések kerüljenek, melyek bomlásukkal elősegíthetik a tározók intenzív algaképződését és bűzösségét.
    Telepítésnél előnyben kell részesíteni a folyamatos szűrőtisztítást tartalmazó berendezéseket, melyekkel az esővízgyűjtő rendszer összhatásfoka jelentősen javítható. Megoldandó feladat a szűrőt mosó vízmennyiség és hordalék akadálymentes elvezetése és elhelyezése. Méretezésére gyártói adatok híján, 2 mm nyílású szűrő alkalmazása esetén: 0,2 m2 szűrőfelület 300-400 m2-enként.
  2. Tározó
    Kialakítására többféle elterjedt technológia létezik. 5-7 m3 egységtérfogatig alkalmazhatók műanyagból előre gyártott föld alatti tározók, e feletti tározónagyság esetén helyszíni kialakítás indokolt, mely esetleg felhagyott emésztők utólagos bélelésével is kivitelezhető. Méretezésénél indokolt épületgépész és statikus tervezők bevonása, előkalkulációra használható a mellékelt táblázat. Kialakításánál biztosítandó a felhasznált esővíz mennyiségének mérése a későbbi szolgáltatói viták megelőzésére.
  3. Gépészeti egység
    Feladata a tározóban összegyűlt vizek megfelelő nyomásra emelése, a tározó kifogyása esetén más víznyerési lehetőségek beléptetése az esővizes rendszerbe. Gépészetileg szivattyúegységet, mágnesszelepes frissvíz-utántöltési lehetőséget, illetve ezekhez illeszkedő analóg vagy digitális vezérlést tartalmaz. Figyelem, az esővízhálózatot az ivóvízhálózattal folytatólagos csővezetékkel összekötni tilos, a visszafertőzés lehetőségének kizárása miatt. Erre a kötelezettségünkre jogszabály is figyelmeztet!
  4. Szikkasztó akna
    Az esővíz-hasznosító berendezésünk fontos kérdése, hogy mit csinálunk a felesleges esővízzel csapadékban gazdag időszakokban. Ha nincs módunk vagy lehetőségünk ezt a vízmennyiséget az esővíz-befogadóba közvetlenül bevezetni, akkor szinte az egyetlen megoldásunk egy jól méretezett szikkasztó akna kialakítása. Ennek a műtárgynak a telepítéséhez kérjük szakember segítségét, aki kijelöli a megfelelő helyet, ahol más épített szerkezetek állékonyságát még nem veszélyeztetjük, és felvilágosítással tud szolgálni részünkre az adott talajszerkezet szikkasztási képességéről, ennek megfelelően a szikkasztó akna nagyságáról is. Működésének lényege az, hogy a felesleges vízmennyiséget egy perforált aknafal köré gondosan felépített kavics szűrőágyon keresztül vezeti a talajba.

Az energiatakarékosság, a környezetvédelem életünk része lett. Hol máshol kezdhetnénk, mint minden élet alapjánál, a víznél?