Tudja-e? Csaphegesztés
2006/5. lapszám | VGF&HKL online | 3329 |
Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A csaphegesztés mára már kivívta megérdemelt helyét a fémipari termékek gyártásában. Olyan technológiai megoldásokat kínál, melyek azonos minőségben, azonos termelékenységgel, azonos technológiai reprodukálhatósággal semmilyen más eljárással sem helyettesíthetők.
A gyártók alapvetően két különböző típusú berendezést fejlesztettek ki a csaphegesztés számára:
- az egyik a kondenzátor-kisüléses áramforrás, mellyel DIN EN ISO 13918 szerinti „PT”, „UT” és „IT” típusú csúcsgyújtásos csapokat lehet felhegeszteni;
- a másik a transzformátoros áramforrás, mely ugyanezen szabvány szerinti „PD”, „UD”, „SD”, „FD” és „RD” szerinti csapok hegesztésére szolgál.
Az 1. típusú csapokhoz használt kondenzátoros áramforrások nem érzékenyek a hálózati feszültségingadozásra, mivel működési elvüknél fogva egy meghatározott feszültségszintre feltöltött kondenzátor-telep szolgáltatja a hegesztéshez szükséges energiát. Így ez az eljárás nem érzékeny a hálózati feszültség ingadozására. A 2. típusú csapok felhegesztésénél egészen más a helyzet. A technológia sajátosságából eredően a meglehetősen rövid (néhány tized-, illetve századmásodperces) hegesztési folyamatot számos tényező befolyásolhatja:
- a cseppleválás miatti ívfeszültség-változás,
- a felületi szennyeződések elégéséből származó ívfeszültség-változás,
- a folyamatos hegesztés során a hegesztőgép transzformátorában fellépő ellenállás-változás,
- a hálózati feszültség ingadozása, melynek pillanatnyi értéke nem megfelelő hálózatstruktúra esetén egy nagyteljesítményű fogyasztó hegesztési folyamattal egyidejűleg történő bekapcsolása esetén akár a 10-20%-ot is elérheti.
Ezen hatások egyenként is nagymértékben befolyásolják a hegesztés végeredményét, azaz a kötésszilárdság, a varratalak megfelelőségét.
