VGF&HKL szaklap

Alkalmi munkavállalói könyv

2012. december 11. | Rusznák Máris |  2675 | |

Az alábbi tartalom archív, 14 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Alkalmi munkavállalói könyv cikkünkről bővebben olvashat, ha rákattint a címre.

Alkalmi foglalkoztatás eddig is volt, ezután is lesz. Az évek óta létező úgynevezett alkalmi munkavállalói könyv (AM-könyv) az általános foglalkoztatási szabályokhoz képest jóval kevesebb adminisztratív feladatot ró a munkáltatókra, és jelentős költségmegtakarítással jár. A munkanélkülieknek - bizonyos összeghatárig - adómentes jövedelmet és különféle társadalombiztosítási, munkaerőpiaci ellátásokat biztosít, valamint lehetőséget teremt a munkanélküli ellátáshoz szükséges 200 nap előzetes munkaviszony összegyűjtéséhez.

Az alkalmi munkavállalói könyv olyan közokirat, amely a munkavállaló alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonya nyilvántartására szolgál, és amelybe bejegyzést - a munkavállaló aláírását kivéve - csak a kiállító, illetőleg a munkáltató tehet. AM-könyvet a munkavállaló (munkanélküli, tanuló) kérésére a lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes munkaügyi központ állít ki. Tartalmazza egyebek mellett a munkavállaló és a kiállító adatait, valamint az év valamennyi napjának megfelelő, az alkalmi munkavállalás esetén kitöltendő rovatot, és a közteherjegy helyeit tartalmazó sorszámozott lapokat. Az eddig hatályos szabályozás elsősorban az építőiparban, illetve a mezőgazdaságban jelentkező idénymunkások legális foglalkoztatásának lehetőségét teremtette meg, ezen a területen ugyanis a munkaügyi ellenőrzés is gyakori, érdemes volt így legalizálni a munkavállalást. A munkáltató és a munkavállaló között a munkaszerződés az AM-könyv kitöltésével és aláírásával jön létre. Az AM-könyv alkalmazása gyakorlatilag munkaszerződésnek, a munkavégzés ideje pedig nyugdíjszerző időnek minősül. A munkáltatónak a munkavállaló munkába lépésekor - naponként - a munkáltató neve és lakóhelye, a munkavégzés helye és napja, a munkakör, a kifizetendő munkadíj rovatokat kell kitöltenie. A közteherjegy helyén aláírásával igazolja a munka megkezdésének a tényét. A munkavégzés befejezésekor kell naponta a közteherjegyet a megfelelő rovatba beragasztani, és ezt követően azt aláírásával kell érvényesítenie. A munkavállalónak naponként kell az AM-könyv megfelelő sorában aláírásával igazolni a munkavállalás tényét.
Ez a foglalkoztatási forma elsősorban a munkavállalónak előnyös, hiszen alkalmi foglalkoztatása munkaviszonynak minősül, jogosultságot szerez társadalombiztosítási ellátásra, munkanélküli ellátásra, valamint nyugdíjra is. Mindenképpen érdemes kiváltania a könyvet annak, aki munkanélküli. A jogszabály nyugdíjasoknak is lehetővé teszi ezt a foglalkoztatási formát (számos idős ember háztartási munkával egészíti ki nyugdíját), kérdés, hogy nekik érdemes-e sorba állni ezért, hiszen nyugdíjasként minden ellátásra jogosultak. Az alkalmi munkavállalás adminisztrációs szempontból számtalan könnyítést jelent a munkáltatónak:
. nem kell írásban munkaszerződést kötnie,
. nem kell a társadalombiztosítási jogszabályokban előírt nyilvántartási és bejelentési kötelezettségeket teljesíteni (nem kell az alkalmazottat a MEP-hez bejelenteni, a szolgálati időről a nyugdíjigazgatósághoz NYENYI lapot, a magánnyugdíjpénztárhoz, APEH-hoz járulékbevallást küldeni, az adatszolgáltatást mind a MEP, mind a nyugdíjigazgatóság felé a munkaügyi központ teljesíti),
. nem kell a munkadíj után SZJA-előleget megállapítania és levonnia,
. nem kell járulékokat, EHO-t és egyéb más foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhet (munkaadói és munkavállalói járulék) fizetnie,
. az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás más foglalkoztatáshoz képest jelenleg 15-30 százalékkal, a jövőben 20-26 százalékkal kevesebb járulékfizetést jelent.

2005-ben bővült az AM
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXI. törvény 2005. augusztus 1-jén hatályba lépett ren-delkezései szerint kibővült az alkalmai munkavállalói könyvvel foglalkoztatható személyek köre (1. § (2) bek. c)-e) pont), valamint a törvényben meghatározott feltételek szerint az ilyen foglalkoztatás az évi 200 napot is elérheti. A törvény végrehajtási rendeletének kiadása is megtörtént, az alkalmi munkavállalói könyv formájáról, kitöltéséről, elkészítéséről és elosztásáról szóló 10/2005. (VII. 25.) FMM rendelet 2005. augusztus 1-jén lépett hatályba. A hatályba lépését megelőzően kiállított AM-könyvek 2005. december 31-ig voltak felhasználhatók.

Fehér, kék és zöld
A fehér oldalra bejegyzett adatokkal a vállalkozás képviselője, illetve az alkalmi munkát vállaló személy a munka megkezdését igazoló aláírásával egy napra szóló munkaszerződés jön létre. A munkavégzés egyidejűleg egy munkáltatónál legfeljebb öt napra vállalható. Ugyanannál a vállalkozásnál az alkalmi munkavállaló egy hónapban 15 napot dolgozhat, egy év alatt pedig 90 napot. Amennyiben több vállalkozásnál vállal munkát, ez évente összesen 120 napot tehet ki. A kék színű oldalra a magánszemély munkáltató, vagy kiemelten közhasznú szervezet jegyezheti be a foglalkoztatást, ha ez nem függ össze vállalkozói tevékenységgel. Ez esetben is a munkáltató és a munkavállaló aláírása lényegében munkaszerződést jelent. A kék színű oldalon bejegyzett munkavállaló ugyanúgy folyamatosan csak öt napig, egy hónapban 15 napig, egy évben 90 napig foglalkoztatható egy munkáltatónál, viszont ha három vagy több ilyen munkáltatónál vállal munkát, akkor az éves 90 nap nem 120, hanem 200 napra módosul. A zöld színű oldalt a mezőgazdasági idénymunka esetén kell kitölteni. Az erre az oldalra bejegyzett foglalkoztatás mindenben megegyezik a fehér oldalnál közöltekkel, annyi különbséggel, hogy egy munkáltató egy hónapban 15 napnál hosszabb ideig is foglalkoztathatja az alkalmi munkavállalót. Azok az alkalmi munkavállalók, akik vegyesen vállalnak munkát a három foglalkoztatói kategóriánál, egy év alatt összességében legfeljebb csak 200 nap alkalmi munkát végezhetnek.

Külföldieknek is
Ezentúl évi 60 napig a nem uniós országból érkezett külföldi is végezhet mezőgazdasági szezonális munkát - számukra külön zöld színű könyvet készítettek - a 15 napos korlát nélkül. Ehhez nem kell külön munkavállalási engedély, mindössze munkavállalási vízumot kell kérniük. Ez a lehetőség a határon túli magyarok számára fontos.

Közteherjegy
Idén január 1-től egységes közteherjegy-táblázat vonatkozik valamennyi alkalmi munkavállalóra, attól függetlenül, hogy regisztrált munkanélküli, vagy nem. Ennek tételei is jóval kedvezőbbek, mint a nem alkalmi foglalkoztatás esetén fizetendő járulékok mértéke. A négy kategória első szintje az 1800-2399 forintos napi munkadíjhoz 400 forintos napi közteherjegyet rendel, a negyedik szintet jelentő 3600-4600 forintos munkadíjhoz 1100 forintos közteherjegyet. Ez 20-26 százalékkal kevesebb járulékfizetést jelent az általános foglalkoztatáshoz képest. Az évenkénti 200 nap munkavállalással megszerezhető az álláskeresési segélyhez szükséges legkevesebb munkavégzési idő.

Szerkesztői megjegyzés
Mindenesetre tiszteletre méltó a kormány azon törekvése, ami az AM-ben lecsapódni látszik, konkrétan a feketemunka kifehérítése. Viszont a tapasztalatok azt mutatják, hogy a "munka színe" maximum a szürkéig fakult. Mert mit csinál az okos vállalkozó? Ha közületnél, állami létesítményen, nagy projekten dolgozik, akkor beragasztja a bélyeget, mert ott számíthat ellenőrzésre, de ha családi háznál, ne adj isten számla nélkül, akkor ugyanúgy feketén megy a bolt, mint azelőtt, mert hát a 20-26%-os járulékspórolásnál mégis több a 100%. Nem igaz?

RM


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem