VGF&HKL szaklap

A GMBSZ hatása a tervezőkre és kivitelezőkre

2012. december 11. | Szilágyi Zsombor |  2893 | |

Az alábbi tartalom archív, 14 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A GMBSZ hatása a tervezőkre és kivitelezőkre cikkünkről bővebben olvashat, ha rákattint a címre.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium jóváhagyó közleménye 2005. december 12-én jelent meg, és ettől a naptól kezdve hatályos a belső gázszerelés új műszaki-biztonsági szabályzata, amit a szakma GMBSZ névvel kezd megismerni. Jó másfél éves munkával készítette el a gáz-szakma legjobbjait felvonultató bizottság ezt az anyagot.

A hosszas előkészítés érthető is, mert olyan vitákban kellett közös nevezőre jutni, mint:
. Általános, keretszabályozás vagy részletes szabályozás készüljön: részletes lett.
. Melyik európai ország kipróbált szabályozását ültessük át a magyar körülményekre? A német szabályozás lett a minta.
. Milyen szabványok képezzék a szabályozás alapját? Többségében MSZ EN szabványok képezik.
. Kötelező érvényű szabályozás legyen, vagy ajánlás? Ajánlás lett.

A szabályzat több mint 100 oldalas, sok ábra és táblázat segíti az egyértelműséget. A szabályzat új szemléletet tükröz:
. Kezeli az építéstechnika új módszerei, anyagai miatt szükséges új biztonsági kérdéseket: különösen fontos kérdéskör a helyiségek levegőellátása a légtömör zárású nyílászárók mellett, a helyiségben maradó égéstermék hígításának követelményei.
. Részletesen tárgyalja a gázszerelés-technika új módszereit, a rézcsövek szerelését, a gázkonnektor alkalmazását, az új biztonsági (záró) szerelvényeket.
. Az új gázkészülék-típusok megjelenését és egységes telepítési előírásait rendszerbe foglalja a gázkészülékek "A", "B" és "C" osztályba sorolása.
. Szabályozza a takart és az elvakolt fogyasztói vezetéképítést.
. A gázellátó rendszerek tervezőitől sokkal alaposabb felkészülést és felelősséget kíván meg, különösen a légellátás és az égéstermék-elvezetés tervezésénél.

Az elosztói engedélyesek mindegyike használ technológiai utasítást a belső gázszerelés követelményeinek még részletesebb szabályozására. A technológiai utasítások a hatályos jogszabályok, szabályzatok mellett az elosztó egyedi (többlet) igényeit is tartalmazzák. Bár a technológiai utasítások nem jogszabályok, ezek betartása a tervezőknek és a szerelőknek több mint ajánlott. Az elosztók megkezdték a technológiai utasításaik átdolgozását a GMBSZ figyelembe vételével, ismét egyedi kiegészítő követelményekkel is vastagítva a szabályzatot: például a PE csövek alkalmazásának nyomáshatárai, vagy a mérők szabadtéri elhelyezése kérdésében minden elosztónál más a követelmény. Szerencsére ezek a különbségek a legfontosabb biztonsági szabályokat (légellátás, égéstermék-elvezetés, gázömlés elleni védelem) nem érintik.
A tervező a terv jóváhagyás, a kivitelező a sikeres műszaki átvétel miatt természetesen be kell tartsa a szabályzatban, a technológiai utasításban és a szabványban előírtakat. Az elosztók kissé eltérő jogértelmezése és a sajátos technológiai utasítások az egyes szolgáltatók területén lényegesen eltérő gyakorlatot eredményeznek. Ha ehhez a helyzethez hozzáadjuk még a tervvizsgálók és a műszaki átvevők további egyéni igényeit, akkor megállapíthatjuk, hogy a belső gázszerelés követelményei Magyarországon csak főbb vonalaiban egységesek. Jól ismeri ezt a helyzetet az a tervező vagy szerelő, aki két elosztó területén is dolgozik: az egyik faluban lényegesen eltér a gázszerelés követelménye a szomszéd faluban érvényestől. Ezen a helyzeten az új GMBSZ sem változtat, mert érdekes módon a GKM kihirdető közleménye is azt tartalmazza, hogy a szabályzat nem kötelező érvényű - annak ellenére, hogy miniszteri rendelet alapján készült -, azzal egyenértékű műszaki megoldással el lehet térni. Ha nincs országosan egységes műszaki-biztonsági követelmény, akkor az egyenértékű műszaki megoldás megítélése is erősen egyedi lesz.
Ugyanakkor azt is mondhatjuk, hogy ez a földrajzi terület- és személyfüggő műszaki-biztonsági követelményrendszer eddig is megvolt, és mégis, Európában páratlan mértékű gázellátás jött létre Magyarországon, tehát a differenciált követelményrendszertől nem kell tartani. Azt is megállapíthatjuk, hogy az eltérő követelmények ellenére a baleseti statisztikák nem romlottak, ami megítélésem szerint a szereléstechnika fejlődésével és a szerelők fegyelmezett munkájával, és talán a gázfogyasztási kultúra fejlődésével van szoros összefüggésben.
A nyugat-európai gázszolgáltatási gyakorlatban általában a részletes szabályozás a jellemző, bár az EN sorozatú szabványok legtöbb esetben általánosan fogalmaznak, és keretként használhatók. Ennek a kerettípusú szabályozásnak az átvételére még várni kell, hiszen az új GMBSZ is részletes szabályozás. A magyar gázipari gyakorlat, a gázipar szereplőinek képzettsége és fegyelmezettsége alapján, valamint a viszonylag sok új technológia miatt a részletes szabályozás ma még indokolt is.

A GMBSZ-t tanulmányozva kitűnik néhány újdonság:
. A gázkészülék elhelyezésére szolgáló helyiség légellátását tervezni, méretezni kell, az eddig alkalmazott fajlagosok használata helyett. Ez a szabályozás a légzáró nyílászárók elterjedése miatt teljes mértékben indokolt. A légellátás méretezése a tervező feladata, ami többletmunkát és -költséget jelent.
. A hagyományos égéstermék-elvezető rendszereket méretezni kell, és a méretezést a kéményseprő szakszolgálattal jóvá kell hagyatni. A kéményseprők erre vonatkozó felkészültségét a jövő időszakban fogjuk tapasztalni.
. A kéményes készülékek égéstermék-elvezetésének ellenőrzése kizárólag célszoftverrel készíthető el. Ezt a szoftvert vagy megveszi a tervező, vagy bérmunkában készítteti a számítást. Ez a többletfeladat párezer forinttal drágábbá teszi a gázellátási tervet.
. A turbo rendszerű gázkészülékek égéstermék-elvezető rendszerét egyes esetekben a kéményseprő szakszolgálat fogja vizsgálni. Nagyon fontos lenne, hogy a kéményseprő szakszolgálat közreműködését az elosztó csak ott követelje meg, ahol a GMBSZ ezt szükségesnek írja elő. A többletkövetelmény párezer forinttal növeli a kivitelezés költségét.
. Az égéstermék szabadba vezetésének részletes szabályai alapján a gázkészülékek elhelyezési lehetőségei szűkülnek, az eddig megszokott homlokzati kivezetések helyét nehezebb lesz kiválasztani. Több esetben kell majd főfalon létesíteni a homlokzati kivezetést.
. A lakáson belüli gázvezetékek falhoronyban eltakarhatók, vagy el is vakolhatók. Az esztétikusabb kivitelezés után ugyanakkor a takart vagy elvakolt vezetékek időszakos műszaki-biztonsági ellenőrzése nem biztosítható. A GMBSZ tiltja a falhoronyba helyezett vezetéken a kötést, vagyis a szerelés szinte lehetetlen lesz.

A gázellátási tervek készítésében (a tervezőn kívül) kötelezően
közreműködők szerepe megnőtt, és a tervezés járulékos költségei megugranak.
. A gázellátó rendszer villámvédelmét meg kell tervezni. Bár a gázellátási tervek 98%-át kitevő egyszintes családi házak esetében a gázellátás bevitele miatt nem szükséges a villámvédelemről külön gondoskodni a vonatkozó 2/2002. (I. 23.) BM rendelet szerint, de ennek megállapítására a GMBSZ alapján csak villamos tervező jogosult.
. Minden égéstermék-kivezető rendszer épület külső síkján kinyúló eleme építésiengedély-köteles, a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) szerint. Ezt a tervrészt csak építésztervező készítheti.
. A 4/2002. (II. 20.) SZCSM-EüM rendelet biztonsági és egészségvédelmi koordinátor alkalmazását rendeli el a tervezés (!) folyamán.
. Az égéstermék-elvezető berendezés áramlástechnikai méretezésének ellenőrző számítása célszoftver használata nélkül gyakorlatilag lehetetlen. A szoftvervásárlás mellett még a kéményseprő szakszolgálat méretezés-ellenőrzési munkáját is meg kell fizetni.
Ezek a többletterhek meg fognak jelenni a tervezés díjában.

Összefoglalhatjuk a szerelők várható többletköltségeit is:
. Többször lesz szükség statikai szakvéleményre.
. A 4/2002. (II. 20.) SZCSM-EüM rendelet biztonsági és egészségvédelmi koordinátor alkalmazását kivitelezés folyamán is kötelezően előírja.
. Gyakrabban fog a tervező légbeeresztő szelepet előírni, a biztonságos légellátás miatt.
. A fogyasztói berendezés ötévenkénti kötelező felülvizsgálatával foglalkozó szerelőknek külön oktatáson kell részt venni, külön vizsgával.
. A nem hőálló csatlakozó elemek (flexi kötések) alkalmazási területe leszűkül, helyette hőálló kötést vagy biztonsági zárószerkezetet kell építeni.
. A turbo rendszerű készülékek kéményseprő vizsgálata többletköltségként jelenhet meg.

A szabályozások alapján várhatóan tovább csökken a konvektorok alkalmazása, és a lakásfűtő készülékek közül a turbo rendszerűek fognak gyorsabban elterjedni. A helyiségek levegőellátására a különböző légbeeresztő elemek beépítése általánossá fog válni.
Rendezetlen a szabályzat hatályba lépésének kérdése is. Az eddigi gyakorlat és a GMBSZ szerint is a tervvizsgáló által jóváhagyott tervet két éven belül meg lehet építeni, és a jóváhagyott terv szerinti kivitelezést üzembe lehet helyezni akkor is, ha időközben jogszabály- vagy technológiai utasítás-változás volt is. Vagyis ma is kérheti a fogyasztó a megépített gázellátó rendszerén a műszaki felülvizsgálatot, a kevesebb mint két évvel ezelőtt jóváhagyott terve alapján. Ugyanígy még közel két évig jogában áll minden fogyasztónak a még érvényes, de régi szabályok szerint készített terve alapján megépített gázellátó rendszerét üzembe helyeztetni. Az elosztók akkor járnak el helyesen, ha a GMBSZ alapján átdolgozott technológiai utasításuk hatályba lépését követő 30 (vagy 60) nap múlva követelik meg a benyújtott tervek esetében az új követelményeket.

Szilágyi Zsombor
G2 tervező


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem