VGF&HKL szaklap

Szakmai hozzáértés a balesetek megelőzéséért

2012. december 11. | Szabó György |  1983 | |

Az alábbi tartalom archív, 14 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Szakmai hozzáértés a balesetek megelőzéséért

Újsághír: kontár szerelési munka két halálos balesetet okozott. Újsághír: nincs megoldva a fogyasztói rendszerek szakmai felügyelete. Folytathatnánk a sort még számos más példával is. De induljunk el a kályhától! Az energiaszolgáltatás (főleg) lakossági területétől, biztonságos üzemeltetésétől és működtetésétől, ahol az éves halálos balesetek több mint 90%-a történik. Ez egy olyan „veszélyes” üzem, ahol a biztonsági feltételeket – amennyire csak lehet – a fogyasztótól függetlenül kell garantálni. A veszélyes területről (de nem csak innen, hanem máshonnan is) ki kell rekeszteni a kontárokat és a hozzá nem értőket. Akár már ezzel nagy lépést tehetünk a minőségi munka felé, de legalábbis a rögzített és számlával igazolt tevékenység végzését segítjük elő.

A fogyasztót az áron kívül csak az érdekli, hogy a saját kis rendszere biztonságosan üzemeljen, és kívánsága szerint álljon rendelkezésre az energia. A több lépcsős energiaellátási rendszerből elsősorban arra hívnám fel a figyelmet, ahol a fogyasztó találkozik a rendszer egyes elemeivel. Ma Magyarországon minden háztartásban villamos áram és közel 3 millió vezetékes gázfogyasztó van, a többi háztartásban pedig bizonyára ott van a PB-gázpalack. Azaz ma egy magyarországi háztartás szerves része a villamos- és a gázenergia jelenléte. De hol találkozik a fogyasztó a rendszer elemeivel? Ezek a következő területek: ellátási igény, tervezés, energiafogyasztó berendezések, készülékek beszerzése, kivitelezés, bekapcsolás, üzemeltetés („energiaszolgáltatás”), karbantartás, ellenőrzés. Ezekben a folyamatokban vannak jól szabályozott elemek, melyeknél (szinte szándékosan!) csak a jog sérelmére lehet hibát elkövetni, ugyanakkor vannak olyan elemek is, ahol a szabályozatlanság szinte vonzza a biztonság rovására elkövetett szándékos vagy akaratlan tetteket. Egy jól felkészített és szervezett rendszerben biztosított és ellenőrzött a minőségi munka.

Mi kell a tisztánlátáshoz?

Világos és egyértelmű szabályozás. A szabályozatlanság és a túlszabályozás nagyon sokszor hasonló reakciókat vált ki, melynek kimenetele szinte minden esetben a biztonság rovására megy. A szakmának az „éppen elégséges és elegendő mértékű” szabályozást kell szorgalmaznia. Gondoljunk csak bele, hogy milyen problémát jelent, ha például egy adott tevékenység végzését akár három (vagy több) azonos szintű jogszabály is korlátozza. Ennek természetes következménye az elbizonytalanodás vagy a „szabadon választott gyakorlat”.

Szükséges és elegendő információ

A tevékenység végzésében felesleges információkkal ne terheljük az arra jogosult személyt, vállalkozást. A tevékenység végzéséhez megfelelő szintű (igazolt) felkészültség kell, regisztrált jogosultság, és az elvégzett munka után minőségi garancia vállalása, dokumentálhatóság, visszakereshetőség. Ugyancsak fontos kérdés, hogy a jogosultság mellett a szakmai és szabályozási ismeretekben a folyamatosságot, a naprakészséget is igazolni kell. Hiszen szinte naponta jelennek meg új előírások, jogszabályok, termékek és technológiák. Ezeknek pedig birtokában kell lenni.

A minőségbiztosítás sarokpontja a humánerőforrás

A minőségbiztosítás nem öncélú feladat. Különösen érdekes a minőségbiztosításnak való megfelelőség egy olyan területe, ahol a szolgáltató napról napra, percről percre ki van téve a fogyasztó (vevő) kritikus észrevételeinek. Ez nem olyan nagy baj, hiszen ebből alakul ki a „vevőbarát szolgáltatás”, aminek teljesítése az ISO 9001: 2000 szabványnak való megfelelőséget biztosítja.

A szervezet tanúsítása

A minőségbiztosítás egyik fontos, meghatározó eleme a szervezettanúsítás, melynek néhány fontos meghatározó elemét az alábbiak szerint lehet öszszefoglalni:

ISO/DIS 9001/2000 minőségirányítási rendszerek, követelmények

A tervezés, a fejlesztés a gyártás, a telepítés és a vevőszolgálat minőségbiztosítási modellje! A szabvány az alábbi pontokban szabályozza a személyekre vonatkozó minőségi követelményeket:
Felelősség és hatáskör: „.dokumentálni kell. különösen azon személyekét, akiknek szervezési önállóságra és hatáskörre van szükségük.”. Erőforrások: „. beleértve a képzett személyek kijelölését.”.

A szabvány ide vonatkozó pontjai

5. A vezetőség felelősségi köre
5.1. A vezetőség elkötelezettsége
5.5.2. A vezetőség képviselője
6.2. Emberi erőforrások
6.2.1. Általános útmutatás
6.2.2. Felkészültség, tudatosság és képzés

A gazdaságban, így az abban közreműködő szervezetekben is fontos elemek az erőforrások. Még ma is gyakran beleesünk abba a hibába, hogy van eszköz, van anyag, rendelkezésre áll az információ, a humánerőforrás pedig – feltételezések szerint, ab ovo – automatikusan adódik. Holott itt egy nagyon lényeges kérdésről van szó, amely mellett nem mehetünk el szótlanul. A személyi megfelelőség kérdése a rendszer egyik meghatározó eleme.

A felnőtt-továbbképzési vállalkozások jelentős része a szakmai felkészítés teljes skáláját kínálja. A jó anyagon és eszközökön kívül a képzett személyzetet is. A képzési programok területén például ezek több szinten valósulnak meg,

Alapfokú képzés: betanító, képesítő, minősítő. Középfokú képzés: beruházás felelős irányítója, kivitelezés műszaki ellenőre, technológus, anyagvizsgáló. Felsőfokú képzés: tervezőmérnökök továbbképzése, vezetői tájékoztatók, a 12/ 2004. GKM rendeletnek való személyi megfelelőségre való képzés.
Ezen a szakterületen az állami képzés nagyon sok hiányosságot hordoz magában, melyet a felnőtttovábbképzési vállalkozások jelentős része posztgraduális képzési rendszere részben pótol.

A minőségi humánerőforrás helye az ISO 9001

2000 szerint tanúsított szervezetben
A szabvány 6. pontja fogalmazza meg a gazdálkodás erőforrásait, melyből az emberi erőforrásra vonatkozó 6.2. pontot idézem.

6.2. Emberi erőforrások

6.2.1. Általános útmutatás
Azok a személyek, akiknek a munkája befolyásolja a termék minőségét, legyenek erre felkészülve megfelelő oktatás, képzés, készség és gyakorlat alapján.

6.2.2. Felkészültség, tudatosság és képzés
A szervezetnek meg kell határoznia a termék minőségét befolyásoló munkát végző munkatársak számára szükséges felkészültséget, gondoskodnia kell az ilyen szükségletek kielégítésére szolgáló képzésről vagy egyéb tevékenységről, ki kell értékelnie a megvalósított tevékenységek eredményességét, gondoskodnia kell arról, hogy munkatársai tudatában legyenek tevékenységük szerepének és fontosságának, valamint annak, hogy miképpen járulnak hozzá a minőségcélok eléréséhez, valamint megfelelő feljegyzéseket kell megőrizni az oktatásról, a képzésről, a készségekről és a gyakorlatról.

Fentiek alapján jól érzékelhető az a kiemelt figyelem, melyet egy minősített szervezetnek a humán erőforrás megfelelőségére szentelnie kell. Tovább javíthatók ezek az elemek a személyzettanúsítás bevezetésében.

Az MSZ EN 45 013 személyzettanúsításnak való megfelelőség minimális kritériumai:

  • alkalmassági követelményeknek való folyamatos megfelelőség,
  • alkalmassági vizsgálatok dokumentálása, nyilvántartás,
  • rendszeres ellenőrzés,
  • felügyelet (vevőkontroll),
  • nyilvánosság (tanúsítási információk).

Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem