Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

CO-érzékelők

2006/9. lapszám | Wiszt Attila |  13 431 |

Az alábbi tartalom archív, 15 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A szén-monoxid (CO) igen veszélyes mérgező gáz, ami éghető anyagok tökéletlen égetésékor keletkezik. A fő veszélyt a gáz felismerhetetlensége okozza, ugyanis színtelen, szagtalan, az emberi érzékszerveknek teljesen „láthatatlan”. A szén-monoxid relatív tömege közel azonos a levegőével, ezért nem gyűlik össze sem a padló-, sem a mennyezeti szinten, hanem elkeveredik a levegővel. Ennek a tulajdonságának a szén-monoxid-riasztó elhelyezésénél lesz majd jelentősége.

A szén-monoxid élettani hatása

A szén-monoxid – felismerhetetlenségéből adódóan – alattomosan fejti ki hatását az emberi szervezetre, és tulajdonképpen fulladásos halált okoz. A belélegzett szén-monoxid csökkenti a vér oxigénszállító képességét azáltal, hogy megköti az oxigén szállítását végző hemoglobint. A szén-monoxid kötődése a hemoglobinhoz sokkal nagyobb az oxigénénél, így már igen kicsi mennyiségű gáz is nagyon veszélyes lehet. A szén-monoxid belélegzésekor szén-monoxid-hemoglobin (COHb) keletkezik, ezzel párhuzamosan az oxigénszállító kapacitás csökken. Így a szervezet lassan megfullad. Sajnos, még enyhe mérgezés esetén is a szervezet regenerálódása hosszú, több órát igénybevevő folyamat.

Mivel a szén-monoxid nagyon kis mennyiségben is kifejti káros hatását, a szén-monoxid koncentrációját egy speciális mértékegységben fejezik ki. Ezt a mértékegységet ppm-nek hívják, ami a m³ milliomod része (pro parts million). Egy ppm a levegő szén-monoxid-koncentrációja, ha egy m3 levegő egy cm3-nyi szén-monoxid gázt tartalmaz (0,0001 térfogat%).

A szén-monoxid-riasztó működése

A szén-monoxid-riasztó feladata, hogy telepítési helyén érzékelje, és megfelelő módon jelezze, ha a szén-monoxid az emberi életre veszélyes koncentrációban és időtartamban van jelen. Ebből adódóan a szén-monoxid-riasztó nem koncentráció-, hanem dózismérő, mert pl. nem ad azonnal riasztást, ha a környezeti levegő 300 ppm szén-monoxidot tartalmaz, csak akkor, ha ez az érték tartósan, több percen át fennáll. Ezek az adatok (koncentráció és reakcióidő) a szén-monoxid-riasztók fontos műszaki paraméterei.

A szén-monoxid-riasztók jelzései

Az új európai szabvány, az EN50291:2001 alapján az érzékelőknek dózis szerint kell jelzést adniuk. Amint azt „a szén-monoxid élettani hatása” és „a szén-monoxid-riasztók működése” című részeknél leírtuk, annál súlyosabb a mérgezés, minél nagyobb koncentrációjú mérges gázt minél hosszabb ideig szívunk be. Ennek megfelelően a riasztás nem egy adott koncentrációküszöb átlépésekor következik be, hanem a mérgezés nagyságától függ. Az érzékelő a koncentráció mellett ezért figyelembe veszi azt az időt is, amíg ki vagyunk téve a gáznak. Így a szabvány szerinti jelzési szintek a következők.

Riasztási szintek (dózis):

  • 50 ppm koncentráció esetén 50-90 percen belül,
  • 100 ppm koncentráció esetén 10-40 percen belül,
  • 300 ppm koncentráció esetén 3 percen belül.

Amennyiben a szén-monoxid-riasztó ezek alapján működik, a visszafordíthatatlan mérgezés mindenképpen megelőzhető. Riasztás esetén a szén-monoxid-riasztók fényjelzést (villogó vagy folytonos piros LED) és általában 80-90 dB-es hangjelzést adnak. Fontos, hogy minden szén-monoxid-riasztó jelezze a saját hibáját is. Ezt különböző rövid hangjelzésekkel és figyelmeztető fényjelzésekkel (hiba LED) oldják meg. Ezek a hibajelzések jelenthetik az érzékelő tönkremenetelét, a tápelem lemerülését, a szünetmentesítő elem lemerülését, az érzékelő élettartamának végét.

A szén-monoxid-riasztó felszerelési helyének kiválasztása

Általánosságban mondhatjuk, hogy ajánlatos szén-monoxid-riasztót szerelni minden olyan helyiségbe, ahol lánggal égő berendezés van. Ha lakásunkban nem csak egy ilyen helyiség van, akkor a gazdaságossági szempontok kerülnek előtérbe.

Az egyes helyiségek kockázatát értékelve az alábbi szempontok segítenek a végső döntés meghozatalában:

  • Ha a veszélyes berendezéssel azonos légtérben alszunk, mindenképpen szereljünk fel szén-monoxid-riasztót!
  • Amelyik helyiségben kémény nélküli vagy nyitott kéményű berendezés van, oda kerüljön szén-monoxid-riasztó!
  • Ha a veszélyes berendezés olyan helyiségben van, ahol naponta több órát is eltöltünk, pl. nappali, tévészoba stb., oda lehetőleg helyezzünk el szén-monoxid-riasztót!
  • Amennyiben egy légtérben van a konyha a hálórésszel, a szén-monoxid-riasztót helyezzük a főzés helyétől távol, az alvás helyéhez a lehető legközelebb!
  • Ha egy helyiség nincs rendszeres használatban, akkor a szén-monoxid-riasztót azon kívül tanácsos elhelyezni (pl. kazánhelyiség)! Mivel a szén-monoxid diffúzióval terjed, így előbb-utóbb az elzárt helyen keletkező CO eljut a szén-monoxid-riasztóhoz.
  • Ha a veszélyes berendezés nem a hálószobában van, és csak egy szén-monoxid-riasztó felszerelésére van lehetőség, szereljük a hálószoba előtti folyosóra (amennyiben csak egy ajtaja van a szobának!).

A szén-monoxidriasztó elhelyezése

A szén-monoxid-riasztó elhelyezésére vonatkozólag a gyártó utasításait kell figyelembe venni! A következő szabályok általában minden termékre érvényesek, tehát azokban a helyiségekben, amelyek veszélyeztetettek (tüzelő/fűtőberendezés működik), a szén-monoxid-riasztókat a következőképpen kell elhelyezni:

A szén-monoxid-riasztó a lehetséges szén-monoxidforrástól 1,5-3 m-re legyen! Ha falra helyezzük a szén-monoxid-riasztót, a felszerelési magasság legyen nagyobb, mint az ablakok és ajtók felső éle, de a mennyezet és a szén-monoxid-riasztó között legalább 15 cm! Ha a szén-monoxid-riasztót mennyezetre szereljük, távolsága a falaktól minimum 30 cm legyen! Több részre osztott helyiség esetén, amenynyiben mindegyik rész tartalmaz lehetséges kibocsátó forrást, mindegyikbe célszerű szén-monoxid-riasztót telepíteni. Ferde mennyezet esetén a szén-monoxid-riasztót a legmagasabb pontra kell telepíteni, de a faltól legalább 30 cm-re.

Elhelyezés hálószobákban és olyan helyiségekben, melyek távol vannak a CO-kibocsátó forrástól: A szén-monoxid-riasztót belégzési magasságba telepítsük (hálószoba: 50-70 cm; más helyiség: 150-160 cm). Ha olyan helyen vásároltuk a szén-monoxid-riasztót, ahol akkreditált kalibráló laboratóriumot is üzemeltetnek, akkor 1-2 ezer forint ellenében van lehetőség arra, hogy a szén-monoxid-riasztó működését hiteles anyagminták segítségével kipróbáltassuk, leteszteltessük. Ezzel a vizsgálattal meggyőződhetünk arról is, hogy a ráadott gázkeverék hatására mennyi idő múlva jelez a készülék (pl. 300 ppm CO esetén 3 percen belül jeleznie kell). Ezt évente egyszer, a fűtési szezon indulása előtt célszerű elvégeztetni.

CO-érzékelő


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem