Üzemeltetési költségek csökkentése
2006/9. lapszám | Mályinkó József | 3788 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Előző számunkban már foglalkoztunk a ház körül keletkező szürke vagy fekete vizek tisztításával és hasznosításával, most tovább vizsgáljuk a témát.
Csapadékvíz-elvezetés
A víz természetes körforgása során, az épített környezet vonatkozásában károkat is okozhat. A csapadékvizek kártételek nélküli elvezetésére a műszaki gyakorlatban több megoldás alakult ki.
Lapostetők vízelvezetésére vákuumos vagy gravitációs vízelvezető összefolyók kerülnek felhasználásra. Az összefolyók alkalmasak minden, a műszaki gyakorlatban előforduló, rétegrendhez igazodó megoldást nyújtani.
A tetővizek épületen belüli elvezetésére vékonyfalú öntvénycső (SML) javasolható, ezzel nagymértékben csökkenthetjük a közegáramlásból származó zajterhelést. Az öntvénycsövek tűzvédelmi szerepe, gyors szerelhetősége vitathatatlan a hagyományos műanyag csőrendszerekkel szemben.
Sátortetős tetőszerkezet esetén a járdaszinthez történő csatlakoztatáshoz – a vagyonvédelmi és műemlékvédelmi szempontokat figyelembe véve – az állványcsövek beépítése jelenti az optimális megoldást. Az állványcső és a befogadó csatornahálózat közötti kapcsolatot esővízfogadó idommal oldhatjuk meg, ezzel biztosítva a tisztíthatóságot és a durva szennyeződések felfogását.

Konyhai technológiai hulladékvíz-gyűjtés és előtisztítás
A konyhákban keletkező zsíros hulladékvizek rozsdamentes acél termékrendszerekkel vezethetők el biztonságosan és minden közegészségügyi szempontból megnyugtató módon. A vízelvezetés klasszikus alapelveihez igazodva pontszerű (padlóösszefolyók) és vonal menti (rés- vagy rácsos folyóka) vízelvezetésről beszélünk. További csoportosítás szerint a fürdőblokkok, vegyszertárolók esetében szaniter, míg a konyhai területeken ipari összefolyók kerülnek alkalmazásra.
Mindegyik rendszernek fontos eleme a kiemelhető bűzzár, amely a csatornahálózatra történő tisztítást könnyíti meg. A vízelvezető rendszerek rácsai biztonsági szempontból csúszásmentesített felülettel kerülnek kialakításra. Az összefolyók szigetelő galléron keresztül teremtik meg a kapcsolatot a technológiai szigeteléssel.
A konyhák gazdaságos üzemeltetése már a padlóösszefolyóknál elkezdődik, hiszen az ott elhelyezett szennyfogókosár szolgálja a csőhálózat dugulás elleni védelmét.
A környezetvédelmi szabályozásoknak megfelelő szennyvíztisztítás következő eleme a gravitációs leválasztás elvén működő konyhai zsírleválasztó berendezés. Ezek az eszközök a beáramló, zsírtartalmú konyhai szennyvíz folyási sebességét annyira lelassítják, hogy a nem emulgeálódott zsírok lerakódnak a víz felszínén. A tisztítószereket – a mosogatóport és mosogatóoldatot is beleértve – gondosan kell kiválasztani és takarékosan alkalmazni, hogy ne befolyásolják a leválasztást, és ne képződjenek stabil emulziók.
A megtisztított szennyvíz kétféle módon juthat el a befogadó közcsatornába. Gravitációsan, vagy ha a kifolyó víz szintje a csatornaszint alatt van, akkor szennyvízátemelő berendezéssel. A szennyvízátemelő berendezésekbe a zsírleválasztó után már van lehetőség a fekáliás szennyvíz bevezetésére és átemelésére is. (Az átemelők puffertartályai készülhetnek rozsdamentes acélból vagy műanyagból.)
A szivattyúk egyszivattyús vagy ikerszivattyús kivitelűek. Az ikerszivattyús (két szivattyú közül az egyik mindig üzemi melegtartalékként funkcionál) berendezés nyújt teljesen üzembiztos megoldást, mivel meghibásodás esetén a szerelés alatt a tartalék szivattyúval az üzemelés biztosítható.
Az átemelők egy speciális típusában a járókerék előtt előtétvágó kerék is található, mely a szennyvízben található darabos szennyeződéseket összedarálja, ezzel a nyomóvezeték átmérője és a csővezetéki kirakodások veszélye nagyban csökkenthető.