A szakmagyakorlási jogosultság szabályozása
2006/9. lapszám | Péter Annamária | 3441 |
Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Alábbi cikkünk általános tájékoztatást ad a műszaki tervezői, szakértői stb. szakmagyakorlás várható új feltételeiről. Az egyes szakterületek, például az épületgépészet művelőinek Denk András cikke fog konkrétumokkal szolgálni, amiben szó lesz a kreditpontokról szakterületek szerint, milyen továbbképzési lehetőségek lesznek, ezek kreditpontjai, kik végezhetnek továbbképző tanfolyamokat. Ismertetést közöl arról, hogy megszűnik a kétlépcsős tervezői jogosultság, pl. az épületgépészeknél volt a G-1 és G-2, most csak G lesz, de ugyanakkor ezen belül lesznek szűkített jogosultsági területek. Denk András cikkének megjelenése októberi-novemberi lapszámunkban várható, de addig is várjuk olvasóink kérdéseit, észrevételeit jelen írással kapcsolatban.
A tervezett szabályozás célja az volt, hogy olyan szakmagyakorlási jogosultsági rendszer jöjjön létre, amelynek során a jogosultságot megállapító és a tevékenység végzését engedélyező Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara (együttesen ezeket a továbbiakban szakmai kamarának nevezzük) – a kérelmező végzettsége és gyakorlata alapján – egy eljárásban is megállapíthassa a névjegyzékbe vételhez kötött és végezhető valamennyi tevékenységet. Cél volt továbbá, hogy a jogosultság megállapításának feltételei – különösen a végzettségekre vonatkozóan – képesek legyenek követni az állandó változásban lévő felsőoktatási rendszert.
Új elemként jelenik meg a szabályozásban a korszerű tudás állandó karbantartását célzó, ötéves ciklusonkénti továbbképzések előírása, amelynek konkrét szakmai tartalmát és az arra vonatkozó részletszabályokat külön, még az idén megalkotásra kerülő jogszabály fogja tartalmazni.
Az új szabályozás a szerzett jogokat nem érinti. A jelenleg névjegyzékben lévő szakmagyakorlók tevékenységi körét, annak műszaki tartalmát – a rendelet alapján – a szakmai kamarák nem csökkenthetik.
2006. július 1-től hatályba lépett a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Kormányrendelet.
Mit jelent a jogszabály szerint a szakmagyakorlási tevékenység?
A kormányrendelet a tervezési és a szakértői feladatok körét teljessé teszi, kibővíti az egyes alaptevékenységekhez esetenként kapcsolódó tevékenységekkel. Ennek azért van jelentősége, mert a tervezési munka olyan folyamatos, szakmai sajátosságokkal rendelkező dolog, amely nem állhat meg bizonyos adminisztratív alapon meghatározott fázisban. A tervezési feladat megoldásával összefüggésben szükség lehet olyan tanulmány, vélemény készítésére, amely részben átfedésben lehet a szakértői tevékenységgel is. Ebben az esetben a hatályos jogszabály alapján a tervező nem téved jogosulatlan területre – vétlenül.
Az új szabályozás az egyes szakmagyakorlási tevékenységeket az esetenként hozzájuk tartozó tevékenységekkel együtt kezeli és értelmezi. A kapcsolódó tevékenységek a megállapított jogosultsággal értelemszerűen végezhetők.
- Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (Étv.-ben) meghatározott, településtervezéshez esetenként kapcsolódó tevékenységek körébe tartozik a telekalakítási terv készítése, továbbá az olyan adatgyűjtés, felmérés stb., amely a dokumentációk és tervek készítését megelőzi vagy azokkal öszszefügg, azokat közvetlenül szolgálja.
- Az Étv-ben meghatározott építészeti-műszaki tervezési tevékenységhez esetenként kapcsolódó tevékenységek körébe tartozik az állapotfelmérési terv, a műszaki előterv, a tanulmányterv, a tervezési program készítése, továbbá a tervezett építmény rendeltetésszerű használatához, illetve megvalósításához, üzemeltetéséhez szükséges technológiai tervezés abban az esetben, ha mindezek a tevékenységek az adott tervezési feladat készítésével összefüggenek.
Tervezési jogosultsággal végezhető továbbá a tervezést megalapozó, azt előkészítő, a tervezéshez kapcsolódó olyan szakértői tevékenység is, amelynek során a tervező a tervdokumentáció részét képező szakvéleményt készíthet. Ebbe a körbe tartozik például a hőtechnikai, akusztikai, geotechnikai vizsgálat és szakvélemény, számítások készítése, műszaki állapot leírása és értékelése, továbbá az építési geodézia készítése.
A tervezési jogosultsághoz kapcsolódik még- a tervellenőri tevékenység, amelynek jelenleg részletszabályai nem, csak az általános törvényi szabályai hatályosak, és
- a tervezői művezetés, amely a tervezéssel kapcsolatosan a kivitelezés során felmerülő szakkérdések megoldását, a tervegyeztetések lefolytatását, továbbá az építészeti-műszaki terveknek megfelelő megvalósításban való közreműködést foglalja magába.
- Az Étv-ben meghatározott építésügyi műszaki szakértői tevékenységhez esetenként kapcsolódó tevékenység az építészeti-műszaki, valamint a településrendezéssel kapcsolatos tanácsadás, illetve javaslattétel.
Melyek a jogosultság megállapításának általános feltételei?
- Kamarai tagság
A szakmagyakorlók névjegyzékbe vételének általános feltétele a kamarai tagság, de nem minden esetben. Kamarai tagság nélkül jegyezhető be a névjegyzékbe az a külföldi EGT-állampolgár, aki szolgáltat, de nem szándékozik letelepedni Magyarországon, továbbá az eseti engedéllyel rendelkező tervező, valamint azok a szakmagyakorlók, akik végzettségük alapján nem lehetnének kamarai tagok, de szerzett jog alapján terveznek (pl. a középfokú végzettségűek).
A szakmagyakorlási jogosultság személyhez kötődő jog. Önálló településtervezési, építészeti-műszaki tervezési és építésügyi műszaki szakértői tevékenységet a magyar állampolgárságú természetes személy, valamint letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár, és Magyarországon letelepedni szándékozó EGT-állampolgár akkor végezhet, ha a szakmagyakorlási szakterület szerint hatáskörrel rendelkező területi kamara szakmagyakorlási jogosultságot állapított meg, és a hivatalos nyilvántartásba (névjegyzékébe) bejegyezte.
A jogosultság megállapítását kérelmezni kell, a kérelem elbírálásakor a kamara kötelezően vizsgálja, hogy a kérelmező rendelkezik-e szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal. A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy jogosultsági vizsgával rendelkezik-e, vagy az alól felmentése van. - A jogosultsági vizsga
Az új jogosultság megállapítását megelőzően a kérelmezőnek jogosultsági vizsgát kell tennie. A kötelezettség csak azokra vonatkozik, akik a rendelet hatályba lépése után kérnek jogosultságot. Nem kell jogosultsági vizsgát tenniük (illetve a kamara eltekint ettől) a jelenleg is névjegyzékben lévő szakmagyakorlóknak, a 60 éven felülieknek, és azoknak, akik legalább 15 éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Egyéb vizsgák követelményei, például a felelős műszaki vezetői, az építési műszaki ellenőri vagy a közigazgatási vizsga sok esetben egyezik a jogosultsági vizsga tartalmával, ebben az esetben is a kamara ezt figyelembe veszi.
A vizsga célja, hogy a szakmagyakorlók tisztában legyenek a jogszabályi környezettel, a munkájukat meghatározó joganyaggal. A jogosultsági vizsga általános és különös részből áll, szakmai ismereteket nem tartalmaz.
A vizsga követelményeit a miniszter közzé teszi, így a vizsgázók számára nem idegen vagy váratlan az ismeretanyag tartalma. A gyakorlatban a jogosultsági vizsgán a vizsgázók kézhez kapnak egy olyan jogszabálygyűjtemény – kivonatot -, amelyre munkájuk során szükségük lehet. A vizsgakérdésekre a rendelkezésükre álló segédlet felhasználásával válaszolhatnak.
A jogosultsági vizsgát az országos szakmai kamarák szervezik a felsőoktatási intézmények bevonásával. Az országos szakmai kamarák szabályzatban határozzák meg a vizsga lebonyolításának rendjét. A jogosultsági vizsga díja 33 000 Ft, amelyet a szervező országos szakmai kamara számlájára kell befizetni jelentkezéskor. A vizsgadíjat a kamarák kizárólag a vizsga céljaira használhat- ják fel.
(Folytatása következik)
