GMbSz szerinti készülékcsere, a kéményseprő szemével
2007/1-2. lapszám | Koncz István | 4498 |
Figylem! Ez a cikk 18 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Kiegészíteni szeretném véleményemmel a tavaly novemberi számban megjelent, Dr. Barna Lajos docens úr által írt cikket, a gázkészülékek cseréjéről.
Kiegészíteni szeretném véleményemmel a tavaly novemberi számban megjelent, dr. Barna Lajos docens által írt cikket, a gázkészülékek cseréjéről. Szerintem van még egy fontos szempont, amiről beszélni kell. Csere esetén az esetek többségében korszerűbb készülékeket szerelnek fel. Ekkor hiába ugyanaz a készülék besorolása, hiába nem nagyobb a teljesítménye stb., ha a huzat szempontjából egyik legfontosabb tulajdonsága, a távozó füstgázának hőmérséklete más, gyakorlatilag szinte mindig alacsonyabb. Manapság a hatásfokot növelni szinte csak egy módon, a füstgázveszteség, ezen belül is a füstgáz hőmérsékletének csökkentésével lehet. Ezért egyre alacsonyabb ez az érték a modern készülékeknél.
Hány elkerülhető balesetnek, hány halálesetnek kell még bekövetkeznie? Mikor sikerül végre mindenkinek megértenie néhány alapvető fizikai törvényszerűségen alapuló folyamatot?
Egy-két alapvető dolog, leegyszerűsítve
Az égéshez oxigén kell. (Egy átlagos, 24 kW teljesítményű gázkészülék esetében, számolva a tökéletesebb égéshez szükséges légfelesleget stb., kb. 50 köbméter levegőt kell bejutatni abba helyiségbe, ahol a készülék van.)
A kéményben huzatnak kell lennie. (A kéményhuzat szerepe, hogy eltávolítsa a füstgázt, és hogy beszívja az égéshez szükséges levegőt.)
Huzathoz két végén nyitott rendszer kell. (Ha kinyitunk egy előszobaajtót, akkor még nincs a lakásban huzat. Ki kell nyitni ahhoz egy ablakot is. Egy zárt teret hiába nyitok össze egy másik zárt térrel, attól nem lesz nyitott. Vagyis hiába van a fürdőszobaajtón rács, ha nincs a külső térből levegő-utánpótlás, akkor nem lehet a kéményben elegendő folyamatos huzat.)
Tehát akkor nincs baj, ha van elegendő huzat a kéményben.
Mitől függ a huzat nagysága? Alapvetően a kémény belméretétől és hatásos magasságától. Ezek alapesetben adottak, változatlannak tekinthetők egy működő rendszer esetében. Egy nagyon fontos tényező ellenben állandóan változik. A huzatot lényegében a füstgáz és a környezeti levegő közötti sűrűség-, azaz hőmérsékletkülönbség okozza. A melegebb, ritkább gáz felfelé törekszik. (Például ezt használják ki a hőlégballonozók.)
Egy-két ismert tény
A kombi készülékek működnek nyáron is, amikor a padláson akár 40 °C fölé is mehet a hőmérséklet.
Tavasszal, ősszel akkor is fűtünk, amikor nappal akár 20 °C meleg van.
A mai gázkészülékek hatásfoka egyre jobb. (A hatásfokot úgy lehet növelni, ha az elkerülhetetlen veszteségeket csökkentjük. A legnagyobb veszteség az a hőmennyiség, ami a füstgázzal kimegy a kéményen. Ezért a készülékgyártók arra törekednek, hogy minél alacsonyabb legyen a távozó füstgáz hőmérséklete, minél több hőt adjon át a hőcserélőnek. A GOMBSZ előírta, hogy a füstgáz hőmérsékletének minimum 150 °C-nak kell lennie. Ma van olyan készülék, ahol ez az érték mindössze 65 °C.)
A modern, fokozottan légzáró nyílászárókon nem szökik ki a meleg, olyan jól zárnak. (De nem jön be rajtuk annyi levegő sem, mint a régi ablakokon.)
Tehát jóval kisebb a füstgáz és a környezeti levegő közötti sűrűség-, azaz hőmérsékletkülönbség. Így van egy eleve gyengébb huzatú kéményünk, természetes, hogy nem képes elegendő levegőt beszívni a sokkal nagyobb ellenállást jelentő ablakréseken.
Emiatt tökéletlen égés, szén-monoxid keletkezése következhet be, ami ráadásul a gyengébb huzat miatt nem tud maradéktalanul eltávozni a kéményen keresztül. A helyzetet súlyosbíthatja elszívó ventilátor, szagelszívó beszerelése. Miért? Van egy majdnem zárt terünk, amelyből az elszívó elszív óránként 300-600 köbméter levegőt. Ennek valahogy pótlódnia kell. Az ablakok, ajtók majdnem légmentesen zártak. De a kémény a készüléken keresztül nyitott a külső tér felé. Persze, hogy ott jön be a levegő. Így megfordul a kéményben a huzat, a visszhuzatot az alacsony hőmérsékletű füstgáz pedig nem tudja visszafordítani. Ilyenkor a modernebb készülékekbe épített füstgázérzékelő sem tiltja le a készüléket, mert az csak hőt érzékel, és a bejövő levegő lehűti a füstgázt.
Visszhuzatot képes okozni gázkéményben a kandalló is, mert jóval nagyobb huzata lévén a kandallókéménynek, ha nincs máshonnan levegő-utánpótlása, akkor kénytelen a gázkéményen át beszívni levegőt. Ezek az esetek akkor is előfordulhatnak, ha messze van a gázkémény a szagelszívótól vagy a kandallótól. Elég, ha véletlenül nyitva marad a fűtőhelyiség, fürdőszoba ajtaja, vagy szellőzőrácsok vannak a belső ajtón vagy falon.
Sokan azért nem hiszik el, hogy életveszélyben élnek, mert eddig nem történt bajuk. A baleseteket kivizsgálva sokszor kiderült, hogy már évek óta viszszaáramlott az égéstermék egy része a lakásba, de nem érte el azt a koncentrációt, ami balesetet okozhatott volna. De elég volt egy súlyosbító körülmény bekövetkezése, és megtörtént a tragédia. A gáz égésterméke színtelen, szagtalan, kismértékben belélegezve enyhe mérgezési tüneteket okoz, fejfájást, nyomott hangulatot stb., ezért könnyű összetéveszteni más betegségekkel. Tehát ha valaki biztonságban szeretné tudni saját és családja életét, akkor az alábbiakra kell figyelnie:
Abban a helyiségben, ahol a gázkészüléke, (cirkó, kazán, vízmelegítő) van, állandó, megfelelő mennyiségű levegő-utánpótlást kell biztosítania a külső térből!
Abban a helyiségben, ahol a gázkészüléke, (cirkó, kazán, vízmelegítő) van, tilos elszívó ventilátort használnia!
Tilos olyan lakásban szagelszívót, kandallót használni, ahol a gázkészülék helyisége össze van szellőztetve a konyhával, illetve a nappalival! (Ez vonatkozik arra az esetre is, ha közlekedő felé vannak a szellőzők kialakítva, de a közlekedő nyitott a konyha, nappali felé.)
Javasolt – működő rendszer esetében is – a gázkészülék helyiségének ajtaját önműködően záródó szerkezettel ellátni (azért, hogy véletlenül se maradhasson nyitva), és fokozottan légzáróvá tenni. (Ekkor lehet a lakásban kandallót vagy szagelszívót is biztonságosan használni, persze mindig ügyelve a megfelelő mennyiségű levegő-utánpótlásra.)
Javasolt egy szén-monoxid-érzékelő felszerelése
A régi GOMBSZ még előírta, hogy gáztüzelés esetén minimum 150 °C-osnak kell lennie a füstgáz hőmérsékletének. Tehát szerintem a GMbSz előírja, hogy ezt is ellenőriznie kell a beüzemelőnek, és ha alacsonyabb a füstgáz-hőmérséklet, abban az esetben nem cserélhető a készülék, csak az új feltételek meglétét igazoló kéményvizsgálat, illetve a méretezés pozitív eredménye esetén. Mert a „gázfogyasztó készülékek nem tervköteles cseréje során az eredeti létesítéskor hatályban lévő vagy jelen szabályzat előírásait kielégítő légellátási és égéstermék-elvezetési feltételek meglétét ellenőrizni kell.” A füstgáz-hőmérsékletet valószínűleg nem fogják „az eredeti létesítéskor hatályban lévő” értékre, min. 150 °C-ra növelni. Tehát ki merem jelenteni, hogy szinte minden esetben figyelembe kellene venni az új GMbSz előírásait. Tehát ha baleset történik egy olyan helyen, ahol a beüzemelő úgy cserélt készüléket, hogy erre nem figyelt, akkor könnyű lesz felelőst találni.
A másik érdekesség: „a kémény megfelelőségének igazolásaként az időszakos és érvényes kéményvizsgálati bizonylat is elfogadható.” Nos, ilyen nincs. Időszakos kéményvizsgálati bizonylat sohasem készül. A sormunka az, ami időszakos, de sem mélységében, alaposságában, sem árában nem közelíti meg a kéményvizsgálatot. A sormunkát végzők felkészültsége, tudása sokszor kisebb a kéményvizsgálatot végzőknél. Az ő feladatuk annak vizsgálata, hogy a kémény átvétele, illetve az előző sormunka óta történt-e olyan változás, ami a biztonságos működést befolyásolja. Tehát nem annak a vizsgálata, hogy beköthető-e az adott készülék, vagy elegendő-e – a méretezésnek megfelelő-e – a szellőző mérete. Azt kell észrevenniük, ha engedély nélküli készülékcsere történt, eldugult a kémény, elzárták a szellőzőt, felszereltek szagelszívót stb., vagyis a kémény működését károsan befolyásoló változásokat. Ebbe értelemszerűen nem tartozhat bele az időközben megváltozott előírásoknak való megfelelés vizsgálata. Még a jó szakembernek is csak annyi a lehetősége, hogy felhívja a tulajdonosok figyelmét, hogy a mai, aktuális ismeretek, tudás alapján milyen módon tudná nagyobb biztonságba helyezni a saját és családja életét.
Nem is értem, hogy miért berzenkednek sokan az ellen, hogy készülékcsere esetén, a mai tudásszint alapján – például sokkal pontosabb modellezési eljárás, méretezés szerint – legyen megvizsgálva az égéstermék-elvezetésük. Pedig az ilyenkor kötelező kéményvizsgálat pont erre szolgálna, ráadásul kiszűrhetővé válna, ha esetleg a régmúltban rosszul értelmezve vagy az akkor érvényes előírásokat is figyelmen kívül hagyva történt a kéményátvétel.
Hiszem, hogy mindenki érdeke az, hogy kevesebb ember szenvedjen balesetet, kevesebb tragédia történjen, egyszerű módon kijavítható, könnyen elkerülhető hibák miatt. Sajnos, úgy látom, hogy a szabályozás nem teljesen ebbe az irányba mutat.
