Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Szakmakörnyezet

A közhasznú társaságok jogállása

2007/11. lapszám | VGF&HKL online |  2977 |

Az alábbi tartalom archív, 14 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A közhasznú társaság (kht.) nonprofit társaság, de üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat. A tevékenységből származó nyereség nem osztható fel a tagok között. 2007. július 1-től kht. nem alapítható. A törvény úgy rendelkezik, hogy a július 1-jén még működő, illetve a bejegyzés alatt álló társaságok 2009. június 30-ig működhetnek a közhasznú társaságokra vonatkozó szabályok szerint. A kht.-k kettő éven belül kötelesek választani, hogy nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működnek tovább (ehhez a társasági szerződés módosítására van szükség), vagy más nonprofit gazdasági társasággá alakulnak át, vagy jogutód nélkül megszűnnek. Azokat a társaságokat, amelyek 2009. június 30-ig nem jelentik be a cégbíróságnál az átalakulást, illetve a megszűnést, a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja.

A nonprofit gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok

A nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és működtethető. Például ha nonprofit korlátolt felelősségű társaságot alapítanak, akkor a kft. alapítására irányadó előírásokkal tehetik meg. Az alapításhoz minimum 500 000 forint törzstőkére van szükség, amely lehet pénzbeli és nem pénzbeli. A törzstőke rendelkezésre bocsátásának feltételeit a kft. alapítására vonatkozó jogszabályok szerint kell figyelembe venni.

A nonprofit jelleget a társaság cégnevében és a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni. A társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat, az ebből származó nyereség a tagok között nem osztható fel, ez a társaság vagyonát gyarapítja. Nonprofit társaság csak nonprofit társasággal egyesülhet, illetve nonprofit társaságokká válhat szét. Nonprofit gazdasági társaság létrejöhet úgy is, hogy a már működő gazdasági társaság nonprofit gazdasági társasággá alakul át. Természetesen a társasági szerződést módosítani kell, ebben szerepelnie kell többek között, hogy az esetleges megszűnéskor a nonprofit társaság vagyona milyen feladatra használható fel (csak közhasznú célra fordítható). Fordítva azonban ez nem lehetséges, vagyis a nonprofit gazdasági társaság nem alakulhat át nyereségérdekeltségű gazdasági társasággá.

A kht. más szervezetekkel együtt közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetté minősíthető. Ilyen szervezetek még például az alapítványok, közalapítványok, köztestületek, társadalmi szervezetek, közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezetek, nonprofit gazdasági társaságok. A közhasznúsági nyilvántartásba vételt, törlést és a közhasznúsági fokozatok közötti átsorolást az illetékes bíróságnál kell kezdeményezni. A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy milyen közhasznú tevékenységet folytat, a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, közvetlen politikai tevékenységet nem folytathat.

A közhasznú szervezetekről szóló törvény felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyek közhasznúnak minősülnek. Ilyen például a kutatás, az állatvédelem, a műemlékvédelem, a családsegítés, az időskorúak gondozása, a nevelés és oktatás, a szociális tevékenység, egészségmegőrzés, a betegségmegelőzés, az ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység. A közhasznú szervezetek és azok támogatói társasági adó-, illetve személyi jövedelemadó-kedvezményben részesülnek. A közhasznú szervezet a cég szerinti tevékenysége után társasági adómentességet élvez, valamint vám-, illeték- és helyiadó-kedvezmény illeti meg. A szervezet támogatója társasági, illetve személyi jövedelemadó-kedvezményben részesül. A közhasznú szervezet által (cél szerinti juttatásként) nyújtott szolgáltatás igénybevevőjét a kapott szolgáltatás után személyi jövedelemadó-kedvezmény illeti meg.

Tekintettel arra, hogy a közhasznú szervezet is jogosult gazdálkodási tevékenységet folytatni, ezért az ebből származó bevételeit és ráfordításait külön köteles kimutatni. A közhasznú szervezet köteles az éves beszámolóval egyidejűleg közhasznú jelentést készíteni. Ennek többek között tartalmaznia kell a cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét, a számviteli beszámolót, a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót, a központi költségvetéstől, helyi önkormányzattól, elkülönített állami pénzalapoktól kapott támo-gatás mértékét. A közhasznú jelentést a szervezet legfőbb szerve fogadja el, ezután a szervezet köteles a tárgyévet követő év június 30-áig saját honlapján vagy egyéb módon a nyilvánosság számára közzétenni. A közhasznú szer- vezetnek az éves beszámolóját a számviteli törvény előírásai szerint nem kell letétbe helyezni és közzétenni.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem