Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Homlokzatok és épületgépészet

2007/10. lapszám | Dömötör Álmos |  2240 |

Az alábbi tartalom archív, 14 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Homlokzatok és épületgépészet cikkünkről bővebben olvashat, ha rákattint a címre.

Tavaly év végére készült el a XIII. kerületi Népfürdő utca és Róbert Károly körút kereszteződésében lévő iker- toronyház, a Duna-torony. A 65 méter magas, fém- és üvegszerkezetű épület megvalósítása ugyan eleinte nem aratott osztatlan sikert, az ugyanakkor megállapítható: ilyen korszerű épületgépészeti megoldásokat Budapesten eddig kevés helyen alkalmaztak. Most mégsem ez lesz a témánk, hanem az épület homlokzata.

Trendek és igények
Általában elmondható, hogy az épületek homlokzata - a falak és ablakok - a modern építészetnek, a magasházak terjedésének és a korszerű építéstechnológiának köszönhetően az utóbbi időben jelentősen átalakult.
A magas komfortfokozatú irodaházakkal szemben támasztott műszaki követelmények szinte napról napra szigorodó elvárásokat fogalmaznak meg. Ezek mind újabb kihívásokat jelentenek a tervezőknek, a kivitelezőknek és a korszerű épületszerkezetek fejlesztésében élen járó cégeknek egyaránt. Így válhatott az épülettervezés egyik legfontosabb részévé a külső üvegezett határoló szerkezetek helyes megválasztása.
Az egyre dráguló energiaárak, valamint a környezettudatos építés eredményeként az épületszerkezetek megfelelő hőtechnikai méretezése mellett komoly elvárások jelentek meg az épület ablakaival kapcsolatban is. A hangszigetelés, a lég- és párazárás, a homlokzati tűzterjedés megakadályozása, a statikai állékonyság, a mechanikai biztonság, az esztétikai szempontok, valamint a tisztíthatóság manapság már természetes igények, mint ahogy magasházak esetében a nyitható ablakszerkezetek beépítése is.
Napjaink korszerű hőszigetelő üvegszerkezetei, speciális paramétereik megtervezésével jelentősen csökkenthető, illetve optimalizálható az épület energiaigénye, azaz az épület üzemeltetéséből származó CO2-kibocsátás - az év 12 hónapjára vonatkoztatva. Azaz a jól kiválasztott üvegezéssel az épületet - kis túlzással - télen nem kell fűteni, nyáron nem kell hűteni. Ennek ellenére nem szabad megfeledkezni a helyesen megválasztott üvegezés mellett adott esetben a megfelelő külső árnyékoló kiválasztásáról sem.

A Duna-torony üvegfelületei
A Duna-toronyba beépített üvegszerkezet "nagyon magasra teszi a lécet" - az üvegezés hőszigetelése Ug=1,1 W/m2K, hanggátlása 45 dB, a naptényező értéke g<0,25, amelyek kitűnő paramétereknek számítanak.
Az épületszerkezet helyes meghatározása mellett a beruházó, az építtető számára fontos szempont a gyors és a lehető legjobb műszaki színvonalon történő kivitelezés. Ez utóbbi két szempont gyakran ellentétbe kerül egymással, azonban éppen az ilyen elvárásokra fejlesztették ki a Duna-toronynál is alkalmazott, "elemes építési módot", vagy más néven elemes homlokzatot. Az építés során a száz százalékban előre gyártott, üvegezett elemeket daruval emelték az építési szint feletti födémre, ahonnan kézi irányítással, szintén daru segítségével illesztették be a beépítés helyére.

Elemes homlokzatrendszer
Az elemes homlokzat gyors kivitelezé-sének alapfeltétele, hogy valamennyi elem a gyártóműhelyben készüljön, azokat a beépítés helyszínén már "csak" egymáshoz kelljen sorolni, illetve a teherhordó szerkezethez rögzíteni. A Duna- toronyba beépített egyedi szerkezetek valamennyi műszaki és esztétikai paramétert magas színvonalon teljesítik. Az elemeket beépítés előtt laboratóriumokban megvizsgálták, és kísérleteket végeztek valamennyi műszaki tulajdonság igazolására. A homlokzati tűzterjedést az ÉMI vizsgálta, majd apróbb változtatások után megfelelőnek találta az F90-es homlokzati tűzterjedési határérték teljesítésére.

Biztonság
Beépítés előtt - a szabvány által pontosan szabályozott módszer segítségével - azt is vizsgálták, hogy miként reagálna az üvegfal arra, ha véletlen baleset során egy ember nekiütődne az üvegnek. A kísérlet megnyugtatóan igazolta azt, hogy az alkalmazott kétrétegű ragasztott biztonsági üvegezés a hőszigetelő üvegezés belső oldalán alkalmazva karcolásmentesen megóvja a baleset következményeitől azt, aki véletlenül nekizuhanna.
A kétrétegű ragasztott biztonsági üveg a dinamikus terhelés hatására jelentős alakváltozást szenvedett, a "domború" oldalon lévő üveg a terhelés helyén "hálósan" megrepedt, de a dinamikus terhelés oldalán lévő üveg sértetlen maradt. A kétrétegű hőszigetelő üvegezés rögzítése tökéletesen helyén tartotta az üvegtáblát, amelyet a kísérlet után szabályosan ki lehetett üvegezni.
Összefoglalásként elmondható, hogy az elemes homlokzati rendszer ideális eszköz a magas irodaépületek korszerű homlokzatának kialakítására, valamint annak gazdaságos kivitelezésére is.

Érdekességek
A 10. emelet magasságában - 30 méter magasan - helyezkedik el a két toronyépületet összekötő üvegburkolatú híd. A homlokzati elemek is különleges kialakításúak, a két torony tetején üveges hideghomlokzat fut körbe, ezekre reklámfeliratok kerültek. A két torony között van a 400 négyzetméter átmérőjű, 15 méter magas tisztaüveg szerkezetű főbejárati csarnok. A bejárathoz olyan speciális forgóajtót terveztek, amelynek közepén tolóajtó van. Az acél tartóvázat Jansen VISS rendszerű (lizénás) függönyfal-szerkezettel üvegezték.
Kivitelezésre került még a 4500 négyzetméter függőlegesen sorolt lemezburkolat, valamint a földszinten egy 1500 négyzetméter "klasszikus" lizéna-osztóbordás függönyfalas szerkezet, illetve a lépcsőház elemes homlokzata.

Főbb adatok
A két toronyház három pinceszintből - itt kapott helyet az összesen 431 férőhelyes mélygarázs -, földszintből, 15 emeletből, valamint a padlásszintből áll. Az épületegyüttes összfelülete 25 ezer négyzetméter. Az összes beüvegezett felület 20 ezer négyzetméter.
A 46 500 négyzetméter összterületű irodaépület 3 részből áll, két 60 méter magas toronyházból és egy 30 méter magas épületből. Az irodaházakban 8 nagykapacitású gyorslift üzemel, melyeknek fő jellemzője, hogy 30 másodperces várakozási időn belül érkeznek.
A Duna-torony Fazakas György építész tervei alapján épült, a beruházás 14 milliárd forintba került.

Dömötör Álmos
okleveles építészmérnök,
vezető tervezési tanácsadó


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem