Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Vízellátási szerelvények zaja

2007/10. lapszám | Bézi Ferenc |  17 163 |

Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Épületekben, lakásokban, de elsősorban társasházakban a mellettünk vagy alattunk lakó szomszéd vízhasználata gyakran okoz zajpanaszt. A hangot a szomszéd WC, fürdőkád, mosdó, mosógép és mosogatógép használata okozza, ahol a konkrét zajforrások a keverő csaptelepek, a szelepek, az elfolyók. A zajtól védendő helyiségek lakások esetén a lakószobák.

A szerelvény akusztikai szempontból rezgésforrás. A vízvezeték keresztmetszet-változása, csőirányváltás, elzáró- és szabályzószelep a vízben rezgéseket kelt, amely testhangként terjed tovább. A rezgés a vízben és a csőfalban terjed, gerjeszti az épületszerkezethez rögzített vagy abban vezetett cső falát.

A csatlakozó épületszerkezetek is rezgésbe jönnek, amelyek a zajtól védendő helyiségekbe is hangot sugároznak le. A lesugárzott zajteljesítmény függ a szerelvény akusztikai minőségétől, a szerelvény és a csőszakasz közötti rezgésszigeteléstől, a cső méreteitől és anyagától, a cső és az épületszerkezetek közötti kapcsolattól, a folyadékáramlás sebességétől és nyomásától, valamint a hangot keltő épületszerkezet méreteitől és tömegétől.

A szerelvény akusztikai minősége

Az MSZ EN 200:1989 szerinti műszaki követelmények között adottak a szerelvények akusztikai minőségi kategóriái, ezek szerint az I. osztály: nem nagyobb, mint 20 dB(A); II. osztály: nem nagyobb, mint 30 dB(A), III. osztály: nagyobb, mint 30 dB(A). A szerelvények zaját laboratóriumi vizsgálat alapján osztályozzák. A gyártók és forgalmazók lassan megértik, hogy az első osztályú akusztikai minőségű vízvezeték-szerelvény jobban eladható. Ha lakószoba (hálószoba) és fürdőszoba közös falában van a vízcső, és a kifolyószerelvény erre a falra van erősítve, akkor I. akusztikai osztályút kell választani.
A szerelvény és a csőszakasz közötti kapcsolat: rezgésszigetelő megfogásra, függesztésre (csőbilincs) van szükség.

A cső méretei és szigetelése

Az 1" acélcső vízvezetékeket 10 mm vastag csőhéjba kell szerelni. Hasonlóan kell eljárni a padlóösszefolyókból és más berendezési tárgyakból származó szennyvíz-ágvezetékek, -alapvezetékek és a szerelőakna ejtővezetékének esetében is. A nagyszámú, merev csőbilincs átadja a csőfal rezgését a falnak, ha a szerelés nem rezgésszigetelt. A falba vagy födémbe (padlóba) ágyazott csöveket is rezgésszigetelni kell.

A folyadékáramlás sebessége és nyomása

A szerelvény zajszintje arányos a kiáramló víz térfogatsebességének negyedik hatványával, továbbá a víznyomás négyzetével. A föld feletti víznyomás ne legyen indokolatlanul nagy (0,3 MPa felett), mert az növeli a zajt.

A hangot keltő épület szerkezet méretei és tömege

A szerelvény zajszintje arányos a szerelőfal felülettömegének négyzetével.

Dübörgésgátlás

A vékony lemezből készült kádba, zuhanytálcára vagy mosogatómedencébe (rozsdamentes mosogató) zuhogó vízsugár megrezgeti a lemezt, amely dübörgő hangot sugároz le. Ez a zaj a lemez hátoldalára (aljára) ragasztott, néhány négyzetdeciméter felületű, néhány mm vastag, lágy és nehéz, soha meg nem szilárduló műanyaglemezzel csökkenthető. Szükség van az épületszerkezettől való rezgésszigetelő elválasztásra is.

Telepítési megoldások

Már az alaprajz tervezésénél figyelembe kell venni, hogy a zajtól védendő helyiségek lakások esetén mindig a lakószobák. Az előnyös alaprajzi elhelyezés esetén nincs szükség különleges akusztikai megoldásokra vagy szigetelésre. Előnyös akusztikai elrendezés az, ahol a csővezeték és a szerelvények nem a zaj ellen védendő helyiségek falában futnak, illetve nem ahhoz vannak erősítve. A vízvezeték és a szerelvények helye a fürdőszoba és a konyha falában, illetve falán van.

SzerelvényekZajvédelem