Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Megcsúszás: félmilliós üzemi baleset

2007/10. lapszám | VGF&HKL online |  2851 |

Az alábbi tartalom archív, 14 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Egy kereskedelmi cég vidéki telephelyén következett be az alábbi eset. Az adott vállalkozás egyik gépkocsivezetője a központi telephelyen munkabalesetet szenvedett oly módon, hogy a raktár előtti rámpán, amely a téli időjárásnak megfelelően havas, vizes volt, megcsúszott.

A dolgozót azonnal kivizsgálásra szállították kollégái, elmondása szerint erősen megütötte a fejét. Rövid kórházi tartózkodás után több hónapot töltött betegszabadságon, később pedig már más munkahelyen helyezkedett el. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a dolgozó a baleset időpontjában munkaköri feladatát látta el, továbbá az is, hogy a baleset azért következett be, mert a munkáltató nem gondoskodott a telephelyen a közlekedés biztonságáról, a hó eltakarításáról. Az illetékes területi Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Osztálya a szóban forgó vállalkozás részére fizetési meghagyást bocsátott ki, amely összesen mintegy félmillió forint összegű befizetésre szólította fel a cég képviselőjét. A mellékelt dokumentumban összegezték az egészségbiztosítási ellátás tételeit.

A balesettel összefüggésben lefolytatott megtérítési eljárás során a beszerzett iratok és nyilatkozatok együttes mérlegelése alapján rögzítették, hogy az alábbi munkavédelmi szabályszegések állapíthatók meg a munkáltató részére.

Mvt. 36. § (1) bekezdés

"A munkahely padlózata és közlekedési útjai feleljenek meg a munkavégzés jellegének és az ebből fakadó tisztítási követelményeknek, a várható legnagyobb igénybevételnek, felületük csúszásmentes, egyenletes, botlás- és billenésmentes legyen. A közlekedési utak szélessége és a szabad magasság tegye lehetővé a gyalogosok és járművek biztonságos közlekedését, a közlekedési utak és pályák melletti biztonságos munkavégzést." 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 22. § (2) a., c. pont előírásai: "Szabadtéri munkahelyen történő munkavégzés esetén biztosítani kell, hogy a munkavállalók a) védve legyenek az időjárás káros következményei és a biológiai kóroki tényezők ellen, a lehulló tárgyaktól, a zaj, gáz, gőz vagy por ártalmas hatásaitól; c) az elcsúszás, elesés veszélyétől védve legyenek." Ezek a kitételek nem teljesültek, mert a közlekedési útvonal csúszásmentessége nem volt biztosított, az utak síkosságmentesítésével a biztonságos állapot elérhető, a baleset megelőzhető lett volna.

Mvt. 2. § (2) bekezdés

"A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani."

54. § (7) b., e., h. pontjai

"Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a munkabiztonsági szaktevékenység, a munkaegészségügyi szaktevékenység, illetőleg az 57-58. §-okban előírtak ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt biztosítani, valamint. rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket; .[köteles továbbá] a tudomására jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érintetteket értesíteni, és közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani; .teljes felelősséggel megtenni minden szükséges intézkedést a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változó körülményeket is, valamint törekedve a munkakörülmények folyamatos javítására."

Senki nem becsüli le a munkavédelem jelentőségét, de a fenti kis történet újabb példa a hazai szabályozás vállalkozásellenességére, életszerűtlenségére! Vajon érdemes-e a vállalkozást egyáltalában véve fenntartani, ha a megtermelt nyereséget ilyen volumenben csökkentik a fenti kiadások? Természetesen arról sem szabad megfeledkezni, hogy az adott dolgozót pótolni kellett: helyére új embert kellett szerződni, szintén jelentős anyagi befektetéssel. Tekintettel arra, hogy kis telephelyről van szó, ahol csak ketten dolgoznak, és az üzletvezető nem tartózkodik rendszeresen a helyszínen, adott esetben annak a kollégának kellett volna a takarítást elvégeznie, akivel a baleset történt! Természetesen ki lehet élezni a kérdésfelvetést: miképpen rendelkezik a jogszabály arra az esetre, ha a dolgozó a hótakarítás közben szenved munkabalesetet?

Összefoglalóan: a munkavédelem területén is adódnak olyan élethelyzetek, amikor a jelenlegi jogszabályok nem alkalmasak egy konkrét eset körülményeinek lefedésére, s alkalmazásukból igazságtalan döntések születnek!

Egy vidéki kereskedelmi vállalkozó


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem