A Mérnökkamara és szerepe ma
2008/4. lapszám | VGF&HKL online | 3751 |
Figylem! Ez a cikk 18 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A Magyar Mérnöki Kamarát (MMK) 1989-ben szervezték újjá, jelenleg közel ötvenötezer tagja van. Az 1996. évi LVIII. Kamarai Törvény és későbbi módosításai alapján működik. Célja a megfelelő tör-vényi és rendeleti háttérrel biztosítani a műszaki tervező és szakértő mérnökök szabályozott, etikus munkavégzésének lehetőségét, a műszaki szakemberek munkáinak társadalmi megbecsülésének helyreállítását.
A jogosultságok törvényi és rendeleti háttérrel rendelkeznek, csak az MMK és esetenként a MÉK adhatja ki ezeket. Ezen jogosultságok:
- tervezői,
- szakértői,
- független tervellenőri (2008. július 1-től MMK szabályozás alapján),
- műszaki ellenőri,
- felelős műszaki vezetői.
Ezeket a jogosultságokat öt évre lehet megkapni. Amikor lejárt a jogosultság, részt kell venni egy kötelező továbbképzésen. Ennek van egy általános (jogi, pénzügyi, minőség, szabványügyi) és egy szakterületi (tagozatonként változó) része. A szabadon választható továbbképzések keretében kreditpontot érő tanfolyamokat kell látogatni. A kötelező és a szabadon választható képzéseken 20-20 kreditpontot kell összegyűjteni. Ezzel a rendszerrel kívánják a szakma képviselőinek állandó fejlődését elérni.
2007-ben vezették be a kreditpontos rendszert. Egyértelműen elmondható, hogy jól bevált, működőképes és elfogadott. A szabadon választható képzéseket szervező cégek szerint kb. 30-40%-kal nagyobb a részvétel, mint a korábbi években. Érezhető bizonyos kényszerítő ereje ennek a kreditpontos rendszernek. A tanfolyamokért 1-3 pont, konferenciákért 1-2 pont, szakmai előadásokért 4-6, szakcikkért pedig akár 10 pont is kapható, természetesen terjedelemtől függően. (A szaklapunkban megjelenő szakcikkekért járó kreditpontok adminisztrációját szerkesztőségünk magára vállalja. A szerk.) Ezeket mind a Kamarán belül kell minősíttetni, és ez alapján határozza meg a bizottság a pontszámot. Akiknek a jogosultságuk a rendszer bevezetésétől számított öt éven belül jár le, a szabadon választott kreditpont-szerzés időarányos, a kötelezőt teljes mértékben meg kell szerezni. A szakma ezt is elfogadta, bár a jogosultságok megszerzésével kapcsolatban vannak még kérdések.
A Független Tervellenőri jogosultságot, amelyet most dolgoznak ki, bizonyos építményfajtáknál írja elő a 290/2007-es rendelet. Ennek a szabályozását végzi most a Kamara, és várhatóan áprilisban lesz a jóváhagyása. Ezt a jogosultságot csak a tervezői teljes körű jogosultsággal és vezető tervezői címmel rendelkező tervező kaphatja meg. A megnevezése G-Tell lesz. Eddig ez így kötelező formában korábban nem létezett, helyette „önellenőrzés” volt a tervező cégen belül, de az sem volt kötelező.
Az MMK küldetése
Önigazgatás: minden mérnöki tevékenységéhez szükséges szakmai keretet biztosító Mérnöki Rendtartás megfogalmazása, az MMK szakmai önigazgatásának kiteljesítésével.
Érdekérvényesítés: a magyar mérnök felkészültségének szélesítése, hazai és nemzetközi esélyegyenlőség biztosítása, érdekeinek képviselete, érvényre juttatása.
Társadalmi partnerség: megtesz mindent annak érdekében, hogy a kiemelkedő szakmai teljesítmények megfelelő társadalmi megbecsülést, elismerést kapjanak, szakmai kérdésekben nyilvános állásfoglalásaival a „közvélemény építési kultúra iránti érzékenységét” formálja.
Denk András, az Épületgépész Tagozat elnöke úgy látja, hogy az MMK túl van a gyermekkorán, ami azt jelenti, hogy szervezeti és tevékenységi korszerűsítésével olyan szolgáltató intézménnyé kell átalakulnia, amely a tagságát mindenkor a szakmai és etikai felelősséggel végzett és a társadalmi elvárásoknak megfelelő működési helyzetbe hozza. Ilyenek többek között:
- Jogállás: az EU tagországaival egyeztetett jogosultsági rendszer, mely segíti a magyar mérnök versenyképességét.
- Korszerű, országos működés és szervezeti felépítés.
- Területi önállóság megteremtése.
- Együttműködés, kommunikáció, Mérnöki Etika stb.
A mérnöki tevékenység társadalmi megbecsülésének egyik része a megfelelő szolgáltatásért való megfelelő díjazás. Sok megrendelő nincs tisztában ezzel az ár/érték aránnyal. Ezt elősegítendő ajánlást készített az MMK a mérnöki szolgáltatások díjazására tájékoztató jelleggel. Ez a Mérnöki Szolgáltatások Díjszabása, a MÉDI. Sajnos még mindig vannak megbízók, sőt mérnökök, akik a versenyhelyzet adta kényszerből nem a végzendő munka értékének megfelelő díjazásban állapodnak meg. Denk András szerint tudomásul kell venni, hogy az anyagilag rosszul értékelt munkával csak csökkentett minőség párosulhat.
Épületgépészeti szakkiállításból Denk András szerint elegendő volna egy nagy, kétévente. A kamara nem bánja, hogy ki a szervező, csak legyen szakmailag (is) jól kimunkált. Az elmúlt évben két kiállítás volt, mert az előzők rendezési színvonala (infrastruktúra, reklám, tömegkommunikáció, létesítmény klímája stb.) nem volt megfelelő. A korábbi Hungexpo-igazgató másik céget alapított, kapcsolatait felhasználta, és vállalta a Comfort Budapest szakkiállítás szervezését a SYMA csarnokban, miközben a Hungexpo is megrendezte párhuzamosan szakkiállítását. Denk András szerint a megoldás az lenne, ha a jó infrastruktúrát biztosító egyik cég megállapodna a szakértelmet és szervezést biztosító másik céggel, amennyiben ez nem egyesül egy helyen.
Fontos a szervezőmunkában az épületgépészeti szakmai szervezetek részvétele.
A szövetségek esetében 14-16 épületgépészetet érintő szakmai szervezetről beszélhetünk, beleértve a köztestületeket, mint pl. az MMK-t is. A szövetségek jelenlegi helyzete: sokan a saját érdekük szerint végzik a munkájukat, ahogy szakmai elhivatottságuk, üzleti érdekük éppen diktálja. Itt tehát sok finomítandó feladat van. Sok az átfedés, és néhány szövetség az egész szakmát próbálja képviselni. Sőt! Jogosultságokat is próbálnak kiadni.
Előfordul, hogy egy törvénytervezettel kapcsolatban egy szövetség elmegy, és képviseli az egész szakmát, holott valószínűleg közel sincs konszenzus a résztvevők között. Célszerű lenne egy koordinátor, aki egyeztet az összes véleményt adó szervezettel. A Kamara részt vesz a törvények tervezésében, de mérnökcentrikus, például a kivitelezési témában nem vesz nagyon részt, bár vélemé- nyezi. A szakmai szövetségek „civilek”, a Kamara köztestület, rangban magasabbnak minősíthető.
Jelenleg a Koordinációs Szövetség átszervezés alatt áll. Denk András véleménye szerint feladatául, céljául kell kitűznie az épületgépészeti szakma minden képviseleti szervezetén belül végzett munkák összehangolását, programjaik, tevékenységeik koordinálását annak érdekében, hogy a kívülállók is egy szakmai állásfoglalással találkozzanak lehetőleg mindenhol, legyenek ők törvényalkotók vagy akár épületgépész szakmagyakorlók. Így a szakmai rendezvények, kiállítások, továbbképzések, de akár szakmai rendeletek előkészítése, véleményezése során ne legyenek a szakmán belül ellentétes vélemények.
Fontos lenne a: jogi környezet befolyásolása, szabványügyek koordinálása, szakterületi jogosultságok illetékességi körének rendezése (kivitelezői, tervezői, szakértői, ellenőri stb.).
Az épületgépészeti tevékenységek különbözőek. Fajtái miatt főleg általános iskolai szinten kellene egy „étvágygerjesztő” tájékoztatást adni a szakma szépségéről és a jövőjéről. A középfokú oktatás sajnos a technikusképzés átszervezésével csorbát szenvedett, de a szakmunkásképzés sem folyik megfelelő létszámmal. Túl kevés az iskola és a tanár. A szaktanárok képzettségével az a probléma, hogy nincsenek anyagilag kellőképpen megbecsülve, de a hozzáértésükkel nem lenne baj. A szakembereknek nem éri meg az oktatásra váltani, nem mennek el tanítani. A tanárok általában túlterheltek és a megfelelő szakmai segédeszközök híján vannak, azok megteremtése tevékenységük egyik fő feladata, ahelyett, hogy „csupán” az oktatásra koncentrálnának. Állami támogatásból nem tudnak az iskolák megfelelő szintű oktatást nyújtani, ezért a szakcégek segítsége elengedhetetlen. A cégeknek be kellene látniuk, hogy nekik is fontos az iskolák támogatása, így biztosíthatják a szakképzett utánpótlást.
A hazai épületgépészeti szakmai színvonal most már azonosnak mondható a nyugatéval, de az anyagi ellentételezés még kelet-európai. Denk úr szerint külföldön sokat lehet tanulni, szakmai gyakorlásra kitűnő, és nem csak anyagi haszonnal, hanem nyelvismeret-bővítéssel is jár.
Felsőfokú épületgépész-képzés ma Magyarországon három helyen van: BME, Pécsi Egyetem, Debreceni Egyetem. Mindegyikben van BSC-képzés, a BME-n és a Debreceni Egyetemen MSC-képzés is, bár ez utóbbi nem kimondottan épületgépészeti irány.
Teljes körű tervezői jogosultságot a BME BSC-képzés keretében is meg lehet szerezni 7 éves tervezői gyakorlat után. Ez magában hordozza azt a veszélyt, hogy MSC-képzésre talán kevesebben fognak jelentkezni. Ez egyértelműen az MMK-tól és az egyetemi oktatástól függ, vagyis meg kell győzni a hallgatókat az MSC-képzés jelentőségéről és társadalmi elismertségéről, megbecsültségéről.
TB
