Svájci stílusban
2008/4. lapszám | TB | 3375 |
Figylem! Ez a cikk 18 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az alábbiakban Denk András, a magyar épületgépész szakma emblematikus alakjának portréját rajzoljuk fel.
Denk András jogász apa harmadik gyermekeként, első fiaként született. A háború után a jogi végzettségű atya kórházi segéd, majd éjjeli portásként biztosította a teljes harmóniában, szeretetben élő ötgyermekes család megélhetését.
Az általános iskolát az akkori időkre jellemzően, az állandó körzetesítésnek köszönhetően hat belvárosi iskolában végezte, annak ellenére, hogy egyikből sem rúgták ki, és nem bukott meg. Középiskolába 1954-1958 között járt az egyik legjobb tanári gárdával ellátott Épületgépészeti Technikumba. Tanárai voltak Szentirmay Sándor igazgató, Dr. Endre Árpád, Czikó Miklós, Kovács Miklós – „a vizes Kovács” -, Milley Vilmos stb., akiket szinte minden épületgépész ismer, ha máshonnan nem, de tankönyveik révén biztosan. Osztálytársa és jó barátja volt Meszlényi Zoltán is, akiről nemrég díjat neveztek el. Az Épületgépészeti Technikum szerettette meg vele az épületgépészetet.
Az érettségi után nem sokkal – köszönhetően az akkori oktatási reformnak – e kiváló iskola is az átszervezés áldozata lett. Azóta is hiányolja a szakterület ezt a középfokú technikusképző iskolát. Érettségi után 2 év „kényszerpihenő” következett a tanulásban: a Mélyépítési Tervező Vállalatnál dolgozott, mint technikus, Magasházy Béla, Kánya Ernő, Csírmaz János stb. mellett, akik nemcsak kiváló szakemberek, hanem mint nagyszerű oktatók és emberek, ismét meggyőzték az épületgépész szakma szépségéről.
1960-1965 között az ATE Gépészmérnöki Karra járt. Annak ellenére, hogy csak kényszerből jelentkezett oda, megmaradt egyetemi évei alatt úgy mellékesen az „eredetileg választott szakmánál”, az épületgépészetnél. Néhány egyetemi oktatóval rendszeresen maszekoltak. A technikumi kemény tanulásnak nagyon sokat köszönhetett, ugyanis minden műszaki tárgyat „lazán” teljesített a többi középiskolai osztálytársával együtt. 1972-ben végzett a BME-n Fűtés-távfűtéstechnikai Szakmérnökként. Friss diplomásként 10 hónapra kiment Münchenbe dolgozni egy épületgépész tervező és kivitelező céghez, ahol megismerte a „zord kapitalista munkatempót”, a munkastílust és a korszerű épületgépészetet, mely, úgy érzi, megváltoztatta, megkeményítette egész életfelfogásában.
1966-tól a Vegyiműveket Szerelő Vállalat, a KGMTI után 1969-re egyenesbe fordította életpályáját az épületgépészet terén. A Típustervező Intézetnél volt 1989-ig, először tervező, osztályvezető, majd épületgépész szakfőmérnök. Akkori főbb munkái: iskolák, óvodák, nevelési központok, lakóépületek, állattartási épületek, ipari épületek épületgépészeti tervezése, továbbá tervezési segédletek, tanulmányok készítése minisztériumi megbízásra, tervpályázatok stb. A rendszerváltáskor alapított egy épületgépészeti tervező kft.-t, majd 1993. január 1-től a Geberit ügyvezetője 2006 júliusáig.
Megítélése szerint egy nagytekintélyű, neves nyugati cég vezető munkatársává válni egyik pillanatról a másikra nemcsak nagy megtiszteltetés, hanem rendkívül nagy kihívás is volt. Önkéntes nyugdíjazásakor 2 milliárd HUF forgalommal adta át a stafétabotot utódjának. Szerinte az az igazi tervgazdálkodás, ami egy ilyen cégnél van. Szisztematikusan építették fel a piacot, mely a piac felmérésével, a stratégia kidolgozásával kezdődött, majd utána következett az állandó kontroll melletti „piaci offenzíva”. Nem volt egy lélegzetvételnyi megállás sem. Állandó termékfejlesztés a piaci igényekhez igazodóan, marketing- és stratégiaváltoztatások, munkatársak állandó továbbképzése. Szerinte ezek a legjellemzőbbek a nagy cégekre.
„Ép testben ép lélek, és nem ép testben épp, hogy élek” – szól az általa átalakított szólás. A munka energiát emészt, ezért kell az egészséget is karban tartani. A sport sokat segített egész életében: kitartást, küzdeni akarást, és a Churchilltől idézett „sosem szabad feladni” mentalitást tanított neki. Ezeket köszönheti az ifjúkori versenyszerű evezésnek, mely sportot egyébként most is művel. Ez a csapatszellem, a team-munka egyik jó elsajátítási módszere. Ezenkívül síel és golfozik, a lényeg, hogy friss levegőn legyen. Mindhárom sportot egész életen át lehet és célszerű űzni. Ajánlja mindenkinek, mint a legjobb testi, lelki edzést.
Családjáról elárulta: 3 leányzó édesapja, ebből 2 férjezett, mindkét vő német. Egyikük Pesten, másikuk Düsseldorfban él. Tőlük két-két unokát kapott. A harmadik lány 2007. augusztus közepe óta Új-Zélandon dolgozik. A családdal skype-on és webkamerán keresztül kommunikál rendszeresen.
Jelenleg az MMK elnökségi tagja, az Épületgépészeti Tagozat (amely 3100 tagot számlál) elnöke az 1989-es alapítás óta. Emellett MÉgKSz elnökségi tag. Sporttal kapcsolatos tisztségekkel is rendelkezik: a Budapesti Evezős Szövetség és a Danubius Nemzeti Hajós Egylet elnöke.
