Lakossági eneriahatékonyság
2008/4. lapszám | VGF&HKL online | 3010 |
Figylem! Ez a cikk 18 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A gázár rendületlen emelkedése egyre inkább ráirányítja a figyelmet a környezet- és költségkímélő technológiákra. Vajon miben látja az állam a megoldást? Erről beszélgettünk Feiler Józseffel, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) Klímavédelmi és Energetikai Osztályának vezetőjével.
A KvVM-nél a legjobb megoldásnak a lakossági energiahatékonyságot látják, amelyben igen nagy potenciálok rejteznek. Ez egy „win-win” megoldás, vagyis mindenkinek jó, mert kíméli a lakosság pénztárcáját, és a környezetet is pozitívan érinti. A lakosság több ponton is változtathat az eddig bevett szokásokon. Például a panelépületek megfelelő szigetelésével el lehet kerülni azt, hogy télen nagyon meleg legyen a lakásokban, és garantálja, hogy nyáron is kellemesebb legyen a klíma. A szigetelés segíti az épületek állapotmegőrzését is, mert egy külső héjat képez, így megnöveli a panelépületek élettartamát. A szigetelés mellett apróbb dolgokkal is elő lehet segíteni az energiahatékonyságot, például olyan csapteleppel, amely szabályozza a vízsugár átmérőjét, ezáltal is visszafogva a fogyasztást; vagy olyan égők használatával, amelyeknek sokkal hoszszabb az élettartamuk és alacsonyabb az energiafogyasztásuk, mint a korábbiaknak. Természetesen a lakások árán is lehet érzékelni, ha egy építkezéseken környezetetkímélő technológiákat alkalmaztak, hiszen egy korszerűen felújított lakás többet ér. Például az Örs vezér terén, a lakótelepen a hőszigetelt és szigeteletlen házak ugyanolyan lakásainak ára között akár 2-3 millió HUF-os különbség is lehet. De a modern nyílászárók és a szigetelés csökkenti a rezsiköltségeket is.
A KvVM-nek május végéig kell kidolgoznia a klímastratégia első két évének végrehajtási tervét, amelyben gondot fordítanak arra is, hogy a különféle lehetőségek (a propaganda/felvilágosítás segítségével) eljussanak a lakossághoz is. Azt is ki kell emelni, hogy a külön-böző megoldások egy-két éven belül behozzák az árukat.
Lakossági támogatás az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumtól és a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól (GKM) szokott érkezni. Ezek olyan konstrukciók, amelyek általában vissza nem térítendők, de meg kell előlegezni. Volt arra példa, hogy a GKM a lakossági támogatásokra szánt egész éves kerete négy nap (!) alatt elfogyott, másik évben pedig egész év alatt sem merítették ki a teljes keretet. Ez attól függ mindig, hogy milyen a támogatási intenzitás. Legnehezebb azt meghatározni, hogy ha valaki komplett épület-felújítást végez, akkor az milyen támogatási intenzitást kapjon. (Ausztriában erre a pontozási rendszer szolgál.) A GKM támogatásánál voltak esetek, hogy maga a kivitelező ajánlotta fel a megrendelő felé, hogy akár el is készíti a pályázatot, vagyis ez a rendszer a Minisztérium szerint ismert az érintett körökben. Jelenleg az előkészítési fázisban vannak: nem tudják, hogy pontosan mekkora források lesznek, és hogy pontosan mikortól. A forrásokat az ún. kiotói egységek értékesítéséből befolyó pénzekből teremtik elő, azaz a károsanyag-kibocsátási kvóta- kereskedelem bevételei jó helyre kerülnek. A minisztérium most tárgyal eladásokról, és amint ez realizálódik, kialakul a támogatási rendszer.
Mostanság jelölték ki a KvVM-ben azokat a területeket, amelyeket támogatásra javasolnak, de ezek a minisztérium vezetőinek döntésétől függnek. A törvény által a miniszter a felhatalmazott a teljes rendszer kezelésére. Ezzel a témával kapcsolatosan eddig a KvVM-ben csak európai uniós pénzeket kezeltek. Ma már milliárdos keretekről van szó, ami korábban nem volt jellemző.
Az uniós szabályozási környezet Magyarországot is kényszeríti: léteznek új épületenergetikai előírások, és ami számunkra is fontos lehet, hogy most készítenek elő egy épületenergetikai bizonyítványrendszert. Feiler József két területet jelölt meg, melyeket igen előremutatónak és támogatandónak ítél meg: ezek a passzívház és a LED-es égők használata.
A passzívházak és az energiahatékony házak sokkal kevesebb energiát használnak, mint a hagyományosak. 2020-ra már valószínűleg csak olyan új épületek készülhetnek, amelyek 0 kibocsátású házak, energiát is termelnek, ami a fotovol-taikus elemek fejlődését feltételezik.
A világítás ugyan kicsi, de szimbolikus terület. Ha valaki ugyanis arra gondol, hogy energiahatékonyabbá szeretné háztartását alakítani, akkor egyből az égőkre gondol, holott a háztartási gépek sokkal többet fogyasztanak, mint a lámpák.
A LED-es technológiájú égők csak másfél wattot fogyasztanak. Stabilabb a fényük, amely kb. egy 40-50-es égőnek felel meg, és az élettartamuk kb. 50 000 óra, ami sokkal hosszabb, mint például a kompakt fénycső 10 000 órája, és a fogyasztása is sokkal kisebb. Japánban már gyártanak olyan LED-es égőket, amelyek 110 W-osak, és normál fénycsőfoglalatba szerelhetők be. Ezek alkalmazási területei lehetnek akár iskolák is, ahol fel tudják őket használni a korábban elterjedt fénycsövek helyett. Magyarországon az emberek még csak most kezdik el venni a kompakt fénycsöveket. Ezek általában tíz évig jók. Azt szeretnék a KvVM-nél, ha minél többen egyből LED-es égőket vennének, így technológiát ugornánk. Magyarországon nagyon kevesen forgalmazzák ezeket az égőket. Egy ilyen égő kb. 2000 HUF-ba kerül. Azonban a nagy izzógyártók még nem nagyon hajlandók a piacra dobni ezt az új technológiát, mert még nem futottak ki a gyártósoraik.
A „Nemzeti Éghajlati Stratégia 2008-2025” munkacímű dokumentumot három bizottság (mezőgazdasági, gazdasági és környezetvédelmi) is általános vitára alkalmasnak találta. A végszavazás várhatóan április 14-én lesz. Ez a stratégia meghatározza az elkövetkező épületek klímastratégiáját. A kiotói jegyzőkönyv végrehajtására vonatkozó törvény tavaly nyáron született meg 2007. évi LX. törvény néven, amely előírja a klímastratégiát, belőle fakadóan jött létre a „Nemzeti Éghajlati Stratégia 2008-2025”, a kétéves végrehajtási programok és a felülvizsgálati rendszer.
Magyarországon 4,5% volt 2005-ben a megújulók aránya, ami 2006-ban picit megugrott, mert a Mátrai Erőműben többek között a Tátrában kidőlt fákat tüzelték, amíg el nem fogyott, akkor ez az arány egy picit megint visszaesett. Magyarországnak 2020-ra 13%-ra kell emelnie a megújulók arányát, ami a GKM szerint tartható is. De a kibocsátás problémája, hogy vannak olyan európai uniós országok, amelyek 1990 óta 50%-kal növelték (!) az üvegházhatású gázkibocsátásukat. Magyarország ezen mutatója 1990 óta 32%-kal csökkent.
A KvVM a klímastratégia kapcsán foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy hogyan lehetne diverzifikálni Magyarország energiaellátását. Azonban sokszor problémák merülnek fel már a terv kidolgozásakor. A biomasszával az a baj, hogy ha sokan elkezdenek fát tüzelni a nagyobb településeken, akkor a helyi levegőszennyezés növekszik. A probléma az életciklus-hatékonyság. Gondolkoztak azon is, hogy hatalmas erőműben állítanak elő biomasszából származó energiát, csak azzal az a baj, hogy oda valahogyan el kell juttatni az anyagot, és ez általában közúton történik, ahol a kamionok karbon lábnyoma számottevő lenne. Geotermikus energiánál pedig általában a vízkivétellel és -visszasajtolással szokott felmerülni probléma.
A korábbi kútfúrásoknak köszönhetően ma Magyarországon van számos így-úgy ledugaszolt fúrás, aminek 1000 méteres mélységében akár 70 °C-os víz van, amit egy kis szivattyúval felszínre lehetne hozni, és olcsón el lehetne látni egy fél falut. A KvVM munkatársai keresik a legolcsóbb lehetőséget, természetesen mérlegelve a körülményeket.
A KEOP-nál pályázhatnak közüle- tek és cégek a megújuló energiákra és energiahatékonyságot növelő fejlesztésekre. A minisztérium által kívánt Zöld Stratégiába már a lakosságnak is teret szeretnének engedni.
TB
