Szemezgetés a NÉS-ből

2008/4. lapszám | VGF&HKL online |  2878 |

Figylem! Ez a cikk 18 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025 (NÉS, Stratégia) elfogadása tavaszra várható. Összefoglalja az éghajlatváltozás lényegét, a NÉS küldetését és jövőképét, lehetőségeket az éghajlatváltozás mérséklésére, megvizsgálja a Magyarországon használható lehetséges megújulókat, illetve stratégia végrehajtását, a kormányzati és a társadalmi feladatokat. Alábbi cikkünkben ismertetjük az irat főbb pontjait, és megjegyzéseket fűzünk hozzá.

A megújuló energiák magyarországi hatékonyságával kapcsolatban több tanulmány napvilágot látott, amelyek eltérő adatokkal operálnak. Az uniós vállalásaink alapján azonban biztos, hogy 2010-ig az energiafelhasználásban megtermelt megújuló energiák arányát a 2001-es 3,6 százalékról 7%-ra növeljük (kell növelnünk), ezen belül a villamosenergia-termelésben az akkori 1%-ot 3,6%-ra emeljük. A Stratégia bevallja (mit is tehetne mást?), hogy ez a vállalás a legszerényebb az egész EU-ban. A már korábban említett tanulmányok közös vonása, hogy a legnagyobb lehetőséget a biomasszában látják, ezt követi a földhő, a szél-, valamint a napenergia. Vízenergia lehetőségével földrajzi adottságaink és egyéb szempontok miatt a Stratégia nem számol. A megújulók magyarországi hasznosításának becsléseiről is különböző adatok születtek, a megtermelhető energia évi 150-1300 PJ között változik. A NÉS célmeghatározása: „a megújuló energia-felhasználást az országos teljes végső energiafelhasználáson belül 186,4 PJ-ra kell emelni 2020-ra”, azonban még hangsúlyosabb az, hogy az energiafelhasználás csökkenjen. Fő jelszavak: energiatakarékosság és energiahatékonyság.

Tehát: az utolsók vagyunk az EU-ban a megújulók alkalmazása területén, és zárójelben jegyezném meg, azt a pár százalékot is nagyrészt a háztáji, olcsó, régi kályhákban eltüzelt fának köszönhetjük. A Stratégia ugyanezt a biomasszát favorizálja. A vízenergia szóba se jön, állítólag kicsi folyóvizeink esése, mert hogy kevés nincs belőlük, az biztos. Ami a sorok közül kiolvasható: megújulók tekintetében teljesítsük a minimumot, és inkább csökkentsük az energiafelhasználást. Hogy miként? Talán kiderül.

Biomassza

A biomassza energetikai célú felhasználását három területre bontja:

• közvetlen égetéses hasznosítás,
• szilárd biomassza,
• bioüzemanyagok előállítása,
• biogáz.

A szilárd biomassza felhasználása 2005-ben magas volt, ám nem fenntarható hosszú távon.

Bioüzemanyag

Magyarországi lehetőségek (a NÉS szerint): búzából és kukoricából erjesztéssel nyert bioetanol vagy repcéből és napraforgóból sajtolással és tisztítással létrejött biodízel. Az ún. elsőgenerációs (vagy keményítő alapú) bioetanol termelése aggályos, hiszen előállítása csak támogatásokkal kifizetődő, termesztése intenzív, és növeli az élelmiszerárakat is. A Stratégia ezek felsorolása után megállapítja, hogy ezen üzemanyag klímastratégiai szempontból támogatásra nem érdemes. Érdekességképpen megemlíti, hogy a hazai „benzin- és gázolaj-igényt kb. 2-2 millió hektáron vetett kukoricával, illetve repcével lehetne biztosítani. Ez megközelíti az ország jelenlegi szántóföld-területét, amely természetesen elsősorban élelmiszertermelésre szolgál.” A megoldást a második generációs, vagy lignocellulóz alapú technológia szolgáltathatja, azonban ez a folyamat még fejlesztés alatt áll. Ugyan már létezik harmadik generációs technológia is, amely tulajdonképpen a második továbbfejlesztése génmanipulált növények feldolgozásával, ám ezt Magyarország elutasítja. Az Európai Unióban 2020-ra 10%-os keverési arányt kell majd alkalmazni (mármint a benzinhez ekkora részt kell adni bio-üzemanyagból), várhatóan hazánkban a második generációs technológiával előállított bioetanolt fogják felhasználni.

Itt az tűnik ki, hogy egy olyan technológiát szeretnénk alkalmazni, ami még fejlesztés alatt áll, tehát a bevezetése, nemhogy a rentabilitása is kérdéses.

Biogáz

A biogázt elsősorban állati trágyából, élelmiszeripari és egyéb hulladékokból állítják elő. „Az 1 hektárra vetített, megtermelt bio-üzemanyag mennyisége és a megtett kilométerek tekintetében a biogáz rendelkezik a legjobb mutatókkal a többi bio-hajtóanyaggal összehasonlítva, valamint energiamérlege a teljes termelésre jobb, mint más bio-üzemanyagoké.” Az egyedüli gátló tényező a termelési létesítmények magas beruházási költsége. A földgáztörvény ugyan lehetővé teszi a biogáz földgázhálózatba való betáplálását, azonban a végrehajtási szabályzat kidolgozása még hátra van.
Semmi konkrétum.

Földhő

Magyarország kitűnő adottságokkal rendelkezik a geotermikus energia tekintetében, jelenleg azonban csak hőtermelés van, villamosenergia-termelés nincs. Ez utóbbira még csak tervek léteznek. Magyarországon a hőszivattyúk sem elterjedtek még el. Lehetőség a földhő kinyerésére, hogy a már létező CH-meddő mélyfúrásokat hasznosítsák. Becslések szerint ilyen módon évente 5-10 PJ energia- kihozatal érhető el. Ezek alapján a NÉS kitűzi egy alacsony támogatási intenzitású pályázati rendszer kiírásának lehetőségét, amelyet helyi önkormányzatok, érdekelt vállalkozók és föltulajdonosok vehetnének igénybe.

Köztudott, hogy geotermikus adottságaink kiválóak, mint ahogy az is, hogy alig használjuk ki ezeket. Vajon mit jelenthet az „alacsony támogatási intenzitás”?

Szélenergia

A szélenergia hasznosítását illetően a Stratégia megemlíti, hogy hazánkban jelenleg 40 darab (nagy) szélkerék található. A szélenergia hasznosítását illetően olyan problémák merülnek fel, mint a szél erejének és irányának előrejelzésének bizonytalansága és energiatárolásának nehézkessége, amely abból fakad, hogy a szél ereje ingadozó. Ezt menetrend kialakításával részben lehetséges ellensúlyozni, amelyet a NÉS ajánlása alapján rövid idővel a termelés időpontja előtt is meg lehetne változtatni. Azonban az ingadozás így sem iktatható ki teljesen, de kezelési módjai: hálózati integráció, vagyis fizikai és földrajzi diverzifikálás; szabályozói és kapacitás-tartalék, amely csak nagyobb országos szélerőmű esetén válhat szükségessé; illetve az energiatárolás, azonban ez a megoldás megdrágíthatja az áramot, hisz a tárolókapacitások kiépítése költséges. Ugyanakkor a NÉS szerint egy idő után piaci alapon is megépülnének, hiszen a piaci résztvevők érzékelnék a „különböző időszaki villamosenergia-termelési értékek közötti különbséget”.

A szélenergia Paks miatt komolyan korlátozva van hazánkban, és alkalmazását az előre megadott menetrend kötelezettsége rendkívüli módon megnehezíti. (Ki tudja, hogy holnapután negyed négykor fog-e fújni a szél?) Itt sürgősen változtatni kellene a szabályozáson.

Napenergia

A Magyarország területére „érkező napsugárzás energiája négyzetméterenként évente 1200-1500 kilowattóra”, amely energiát a legegyszerűbben a passzív hasznosítással lehetséges kiaknázni. Vagyis az épületek tervezésekor figyelembe kell venni az ablakok tájolását, hogy az épület szerkezetének minél nagyobb hőtároló kapacitása legyen, és hogy minél több hőcsapda és napfal kerüljön kialakításra. Magyarországon a napenergia hasznosítására a síkkollektorok terjedtek el, bár igen kis mértékben és kis volumenben. A terjedés fő korlátja, hogy a megtérülés átlagos ideje 15 év körül van. Amiatt, hogy a napkollektorok beruházási költsége egy családi ház hasonló költségeihez képest alacsony, gondolkoznak azon, hogy alkalmazásukat kötelezővé tegyék a nagy ingatlan-beruházások esetén, családi házépítések esetén pedig az alkalmazás támogatható legyen a Zöld Beruházási Rendszeren keresztül.

A napenergia valóban nagyon kevéssé elterjedt nálunk, de talán inkább ezt kéne támogatni, nem pedig a gázárat. Amúgy a megtérülési idő manapság már jóval rövidebb, mint a Stratégia által említett 15 év.

Magyarország viszonylag alacsony szén-dioxid-kibocsátását annak köszönheti, hogy „közcélú erőművek villamosenergia-termelésének 40%-a a működése során üvegházhatású gázkibocsátással nem járó atomenergiából származik, másrészt az Unión belül hazánkban a legmagasabb, 43% a földgázból megtermelt energia aránya a teljes energiafelhasználáson belül.”

Közlekedés

A kibocsátások csökkentésére a közlekedés estében a NÉS több lehetőséget sorol fel. Ilyen a kerékpáros, gyalogos közlekedés bővítése; a tömegközlekedést használók arányának növelése; a környezetbarát közlekedési módok népszerűsítése (hajó, vasút, kombinált áruszállítás). Az EU célul tűzte ki a járműállomány fajlagos kibocsátásának javítását azzal, hogy előírta: „2012-ig az újonnan eladott személyautók átlagos szén-dioxid-kibocsátása ne legyen magasabb kilométerenként 120 grammnál”. A kibocsátás csökkentésére a Stratégia a következő eszközöket javasolja:

• személygépkocsik biztonságos őrzése, hogy a külvárosokból már tömegközlekedéssel jussanak a belvárosba az utasok;
• útdíjak bevezetése;
• egyes területeken a forgalom korlátozása;
• gyalogos és kerékpáros közlekedési lehetőségek bővítése.

A kombinált áruszállításban jobb csatlakozások kialakítása; az áruszállítási igények ésszerűsítése (felesleges szállítás kerülése); megújuló üzemanyagok hasznosítása, amennyiben igazolást nyert, hogy hosszú távon valóban klímabarát anyagokról van szó; illetve a szemléletváltozás és a vezetői magatartás megváltoztatása. Ehhez kapcsolódik az ún. „öko járművezetési mód”, vagyis bizonyos elveket és gyakorlati alkalmazást figyelembe véve üzemanyag-megtakarítást lehet elérni (pl. kiegyensúlyozott gyorsítás, sebességváltás, hirtelen fékezés elkerülése, légkondicionáló mellőzése, megfelelő keréknyomás).

Ez a bekezdés úgy, ahogy van, egy nagy humbug. Azt mondja, hogy csökkentsük az autóforgalmat és erősítsük a tömegközlekedést; és akkor a BKV tervezett 10%-os járatritkításával mi van? Meg a vasút- és Volánbusz-járatok „racionalizálásával”? A valóság az, hogy az állam nem szán pénzt erre a területre – egyedül az útdíjak bevezetése látszik reálisnak, mert abból bevétele lesz, nem pedig kiadása. Az öko járművezetési mód, illetve a szemléletváltás pedig egy utópisztikus ostobaság, egy hangzatos szólam, amihez óriási mértékű társadalmi tudatformálásra lenne szükség. Egy példa az állam ez irányú áldozatkészségére: kb. 5 éve készítettünk riportot Wittek Ernővel, a gázszerelői igazolvány egyik felelősével, aki akkor azt mondta, hogy nagyon várják a pénzt, amiből országos tájékoztatásra telik. Azóta is várják, és a szakemberek konferenciákon, szaklapokon keresztül való informálásától eltekintve a lakosságnak ma sincs fogalma se arról, mi is az a gázszerelői igazolvány.

Az energiafelhasználást csökkentő építészeti megoldások előmozdítása érdekében a következő intézkedéseket kell tenni: előírások, szabványok felülvizsgálata, követelmények szigorítása „az éghajlatváltozással együtt járó hatásoknak megfelelően” és az ehhez szükséges kísérletek és műszaki számítások elvégzése. „Klímatudatos telepítés (épület-tájolás, uralkodó széláramlatok stb.) módszereinek kidolgozása, és megismertetése a rendezési terveket, épületterveket készítő szakemberekkel.” Támogatási források rendszeres biztosítása épületek energetikai teljesítményének javítására.

Klímatudatos anyagminőség, használat és tervezés. Kockázatelemzések az infrastruktúra-típusokhoz kapcsolódóan a katasztrófavédelem és a közszolgáltató együttműködésében. Az éghajlatváltozással kapcsolatos politikának összhangban kell lennie az uniós politikával. A NÉS elfogadását követően két évvel, majd ötévente kell felülvizsgálatot végeznie a kormánynak. A kormány később fogadja el a Nemzeti Éghajlatváltozási Programot (NÉP), amely két évre érvényes. A programot a környezetvédelemért felelős tárca koordinálja, munkáját az érintett tárcák segítségével végzi. A kormány évente beszámol a Parlamentnek. A Stratégia megvalósítását az Éghajlatváltozási Bizottság segíti, amelynek tagjait az érintett tárcák, az MTA, a környezetvédő civil szervezetek, a gazdasági élet meghatározó szereplői adják, valamint tagja az „államfő által megbízott, a jövő nemzedékek jogait képviselő személy”. A koordinációért a környezetvédelmi tárca vezetője a felelős. Fel kell állítani az Éghajlatpolitikai Munkacsoportot, amely az ágazatközi koordináció és a kormányzati szakpolitikák összhangjának megteremtéséért dolgozik. Az államnak elő kell segítenie az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, az ehhez kapcsolódó intézkedéseket a NÉP fogja tartalmazni. Ezek országos és regionális szinten fogják előirányozni a megfelelő lépéseket.

Az állam feladatai: szemléletformálás, szabályozó eszközök kidolgozása, „piaci kudarcok” felszámolása (ezek olyan társadalmi-gazdasági körülmények, amelyek miatt nem működik megfelelően a klímapolitika). Emiatt: piaci verseny elősegítése (pl. nem szabályozható távhőfogyasztás), információs korlátok eltörlése, hitelkonstrukciók kidolgozása, „biztosítani szükséges a szén-dioxid piaci beárazását” (így igyekeznek emelni a klímabarát termékek és szolgáltatások versenyképességét), beruházási és működési támogatások nyújtása, árkompenzáció nem közvetlen támogatásban, „hanem az érintett lakosság energiafelhasználá- sának hatékonyságába fektetni, ezáltal az energiaköltségek hosszú távú csökkenése érhető el”.

Az „állami kudarcok” felszámolása: állami támogatási ösztönzési rendszer, szakpolitikák kialakítása, klímavédelmi szempontok jogilag kötelezővé tétele, állami támogatások megszüntetése éghajlatvédelmi szempontból káros beruházások esetén. „Egy olyan környezetvédelmi adóreform előkészítése, amely az adóterhet a jóléti szempontból kedvezőtlen adókról (pl. a munkára kivetett adókról) a jóléti szempontból kedvező adókra (pl. a környezeti szempontból káros tevékenységekre, úgymint erőforrás-felhasználás vagy szennyezés) helyezi át. Ez a környezetvédelmi előnyök mellett foglalkoztatási haszonnal is jár, valamint az erőforrá-sokkal (nyersanyag, energia stb.) való hatékonyabb eljárást honorálja.”

Közbeszerzésben az energiahatékonyság szem előtt tartása, a közszféra példamutatása, ellenérdekeltségek kezelése.
A NÉS alapján az állami eszközök a következő nagy területeket ölelik fel: oktatás, képzés, nevelés, szemléletformálás; kutatás-fejlesztés; adatbázisok, monito-ring fejlesztése, bővítése. Ezeken belül: szemléletformálás és oktatás minden szinten – még a politikai elit szintjén is; a lakosság áttérése a megelőzésre a természeti csapások kárainak elhárításáról; a folyamatos tájékoztatás, figyelőrendszerek kialakítása stb.

Lakosság

A Stratégia fontosnak tartja, hogy ne csak az állami és az üzleti szféra foglalkozzon a klímaváltozás problémájával, de a lakosság is kivegye a részét a folyamatok mérsékléséből, megállításából.

A megnövekedett szolgáltatás- és áruválaszték nagyban hozzájárul a kibocsátások megnövekedéséhez, legyen szó hulladékról vagy gázokról. A NÉS szerint a leghatékonyabban a lakosság és a háztartások tehetnek valamit a környezetvédelmi stratégiák elérése érdekében. Csökkenthetik fogyasztásukat, ezáltal kevesebb hulladék termelődik, csökken a kibocsátás, de kíméli a fogyasztók pénztárcáját is. A „takarékosabb anyag- és energiafelhasználás” többek között azzal érhető el, hogy a háztartások törekszenek a termékek lehető leghosszabb használatára, így csökkentve a hulladékkeletkezést.

A „klímabarát közlekedésben” is kiemelt szerepet tulajdonítanak a lakosságnak azáltal, hogy az egyének a közösségi közlekedést választják autó helyett. De ha mégsem, és többen utaznak egy autóban, máris sikerült csökkenteni a kibocsátást. A távolsági utazásoknál azt a közlekedési eszközt kell használni, amelyik kisebb ökológiai lábnyomot hagy. A dokumentum megalkotói úgy gondolják, hogy a kőolaj világpiaci árának emelkedése előbb-utóbb a lakosságot arra kényszeríti, hogy elhagyja autóját. A NÉS több ponton kihangsúlyozza, hogy a társadalom klímatudatossága a döntő. Meg kell tanulni úgy termékeket választani, hogy nemcsak az árat vesszük figyelembe, hanem azt is, hogy az adott termék mekkora kárt okoz a környezetnek. Így például több országon keresztül kellett-e szállítani valamit, vagy az adott, esetleg a környező területeken készült-e.

Az éghajlatváltozás mérséklése – lakossági és közületi energiatakarékosság fejezetben a meglévő épületállomány esetében az alábbi lehetőséget kínálja a NÉS:

• nyílászárók felújítása vagy cseréje (amit a penészedés elkerülése érdekében célszerű homlokzat-felújítással együtt elvégezni),
• épülethatároló felületek hőszigetelése,
• fűtési berendezés korszerűsítése,
• fűtésszabályozás,
• távhő egyedi szabályozása.

A Stratégia nem győzi kiemelni, hogy paszszívházak kialakításával nagymértékben csökkenthető az energiafelhasználás. Felsorolja a 0 szén-dioxid-kibocsátású épületek megoldásait: épület szigetelése, megfelelő nyílászárók alkalmazása, hőcserélős szellőztetés, napkollektor, hőszivattyú. A lakossági energiahatékonyság növelésére a NÉS alkotói támogatásokat helyeznek kilátásba. Ilyenek a finanszírozási programok, ahol a különféle beavatkozások költségeit csökkentenék; a beruházások támogatása; illetve a kedvezményes kölcsönök nyújtása (kamattámogatás vagy hitelgarancia nyújtása). Ez utóbbi a nagy volumenű beruházások esetén hatékony, hiszen a többletadminisztráció megterheli a résztvevőket. A lakosság ezt a formát úgy használhatja, hogy ha egy harmadik fél bevonásával „összefogják” a projekteket. Lehetséges támogatási mód még a „forgó alapok” elnevezésű, amikor is a fogyasztók a beruházás kezdetekor nem rendelkeznek a szükséges pénzzel. Kiemelt fontosságú intézkedések:

• Épületekre vonatkozó energetikai előírások fokozatos szigorítása 2020-ig, irodaépületek beruházásai esetén 2012-ig. A tervezési és kivitelezési szakértők megfelelő képzése.
• A Zöld Beruházási Rendszer bevételeinek energiahatékonyságot növelő beruházásokra való koncentrációja.
• „Alacsony beruházási igényű, nettó pénzügyi hasznot jelentő intézkedések kötelezővé tétele” (pl. izzószálas égők fokozatos kivonása a kereskedelmi forgalomból).
• Energiacímkézés: a megtakarítás összegét feltünteti a termékeken.
• Alacsony készenléti fogyasztású termékek előnyben részesítése (a magas standby-fogyasztású termékek korlátozása, fogyasztói tájékoztatás).

A meglévő épületállomány optimalizálásánál megint figyelmen kívül hagyják a szellőztetés szükségességét, ami egészségügyi és állagmegőrzési, de energiatakarékossági szempontból is nélkülözhetetlen. A passzívházakat említették, Németországban tudomásunk szerint már csak ilyen technológiával épülhetnek új házak.

Üzleti szféra

A cégek között terjed a társadalmi felelősségvállalás. Ennek egyik formája a klímapolitikai stratégia, amellyel egy a Stratégia által említett közvélemény-kutatás szerint csak a vállalatok 8%-a rendelkezik. Az üzleti életet képviselő cégeknek érdekük, hogy minél „zöldebb” politikát folytassanak, a környezetvédelmi irányelveket minél inkább érvényre juttassák tevékenységükben, hiszen a környezettudatos vásárlók száma folyamatosan nő. A cégek ésszerűsíthetik erőforrás-felhasználásukat, ezáltal költségmegtakarítást is elérhetnek; kivonhatják a legkevésbé hatékony termékeiket a piacról; önkéntes vállalásokat tehetnek a szén-dioxid-kibocsátásról; illetve erősíthetik a civil szervezetekkel való együttműködésüket.

A NÉP megvalósítási nyomon követését szolgálja a mutatórendszer, amelynek kidolgozása még várat magára. Közérthető, lényegre törő, ellenőrizhető és hozzáférhető jelentéseket kell beadni a Par-lamentnek, az Európai Uniónak és az ENSZ-nek is a program teljesítéséről. A mutatórendszer információi összegyűjtésére és az adminisztráció elvégzésére külön pénzügyi kapacitásokat kell rendelni.

Konklúzió

A terv szép, és a fellegekben jár. A társadalmi tudatformálással kapcsolatos részei egy ideális társadalmat rajzolnak elénk, amikor pedig a magyar valóság az, hogy mindenből a legolcsóbbat vesszük, mert nincs pénzünk. Jellemző a rövid távú gondolkodás, az azonnali megtakarítás a jövőbeni olcsóbb és környezetkímélőbb üzemeltetéssel szemben, illetve a passzivitás a zöld gondolkozással kapcsolatban.

A támogatandó technológiák bemutatása elnagyolt, éppen csak körvonalazott. Kíváncsian várjuk a konkrét intézkedési tervet, ami reméljük, nem csak az EU felé való reprezentációban merül ki.

---