Fekete vér
2008/11. lapszám | VGF&HKL online | 3212 |
Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Mielőtt bárki megijedne címválasztásunktól; nem, nem horrortörténetet adunk közre. A kifejezés e havi riportalanyunkra vonatkozik, aki úgy nyilatkozott, hogy genetikai koromkóddal született, amit édesapjától, Kocsis Attilától kapott örökül – nekik nem kék, hanem fekete vér folyik az ereikben. A „szín” ez esetben, a kéményseprő hivatás zsigeri szeretetét is jelzi.
Riportunknak aktualitást ad az a még mindig zajló vita, hogy ki kompetens a zárt égésterű gáztüzelő berendezések égéstermék-elvezetőit vizsgálni, ellenőrizni, tisztítani: az épületgépészek vagy a kéményseprők? Kocsis Krisztiántól, a FŐKÉTÜSZ Kéményseprőipari Műszeres Szolgáltató és Tervfelülvizsgáló Irodájának vezetőjétől a kérdés szakmai hátteréről informálódtunk.
Hogyan minősíthető ma a kéményseprőszakma?
Ugyanúgy, mint az épülettechnika minden területén, itt is gyorsan, nagyarányú fejlődés ment végbe. Sok az új technológia, anyag, gyártó, innovátor, amit érzésem szerint a tervezők, kivitelezők – tisztelet a kivételnek - nem tudnak követni – kivéve, akik specializálódtak.
Az épületgépész tervezőkre gondol?
Rájuk is, vagy rájuk sem. A kémény hosszú éveken át amolyan senkiföldje volt, sem a gépész, sem az építész nem foglalkozott vele, vagy mindketten, mint egy szükséges rossz dologgal. Ugyanígy a kivitelezői részen is bizonytalanság uralkodik; csak annyit mondok, hogy például nincs kéményszerelői képzés, a szerelők hallomásból, tapasztalati úton sajátítják el a szakma fortélyait – de ez nem elég. Ma Magyarországon – a papírforma szerint – egyedül a kéményseprők szerelhetnének kéményt, ők viszont összeférhetetlenségi okokból ki vannak zárva ebből a tevékenységből. Mostanában szerveződni látszik egy OKJ-s tanfolyam, ahol minősített kéményszerelőket képezhetnek a jövőben. Szerencsére az utóbbi időben megszaporodtak a szakosodott kéményes minősített kivitelezők, számuk Budapesten úgy 100-ra tehető. A fekete szerelés aránya még így is 50% körüli, és vidéken még rosszabb a helyzet, ott gyakran sógor-koma alapon mennek a dolgok.
Visszatérve a tervezésre: mégis, kinek az asztala ez?
A kéményt a gépész és az építész is „tervezgeti”. Ideális esetben együtt kellene dolgozniuk, az előbbié lenne az épületgépészeti szakmai rész, az utóbbié pedig az esztétikum és az elhelyezés, megközelíthetőség megoldása. Az általam vezetett irodának éppen a tervezőkkel való egyeztetés és a MEO, valamint az ezekhez kapcsolódó műszeres vizsgálatok elvégzése a legfőbb feladata. A szabályozásokat nehéz követni, sorban jelennek meg, lépnek hatályba az MSZ EN-ek, az OTÉK, a GMBSZ stb. Az európai szabványok gyakran csak angolul, jó esetben több hónap késéssel magyar nyelven állnak rendelkezésre. Még nekünk, kéményseprőknek is komoly nehézséget okoz a naprakész követés.
Miben tud segítséget nyújtani egy, tegyük fel, profi tervezőcsapatnak az iroda, a koordináción túl?
Először is válasszuk ketté a családi házakat a nagy beruházásoktól. A kis házaknál sok a típusmegoldás, ilyenkor egy jó tervező rutinból megoldja a feladatát. Egy nagy beruházásnál, főleg teszem azt belvárosi környezetben, már nincsenek bejáratott utak. Mivel nekünk ez a szakmánk, mindig a legjobb megoldást próbáljuk javasolni, és a tervezők igénylik is ezt. De akadnak olyan szempontok, amik általában kiesnek a tervezők látóteréből, gondolok itt mondjuk az új épületnek a szomszédos, már álló, meglévő házakra, épületekre, ezek égéstermék-elvezetőire gyakorolt hatására. Mert mi van, ha a megvalósítandó épület két emelettel magasabb, mint a mellette álló társa? Akkor annak toldani kell a kéményeit, aminek költségeit az fizeti, aki az új helyzetet okozta. Aztán ott van a villámvédelem, ami elektromos oldalról követel meg tervezői feladatot, vagy a környezetre gyakorolt hatás vizsgálata. Szerencsére a tervezőkkel jó a kapcsolatunk, mint ahogy itt Budapesten a FŐGÁZ Zrt.-vel, illetve a FŐGÁZ Földgázelosztói Kft.-vel.
Tehát az új építésekkel nincs gond, de mi a helyzet a régi kéményekkel Budapesten?
A fővárosban kb. egymillió kémény van, amelyek 40%-ánál valamilyen beavatkozásra lenne szükség. Több tízezer kémény pedig közvetlenül életveszélyes – ezt bizonyítja az évi 10-15 haláleset is, ami összefüggésbe hozható áttételesen (mondjuk légellátási szempontból, például nyílászárócsere utáni balesetek) a kéménnyel. A leginkább problémás terület a belváros az elhanyagolt 100 évesnél is öregebb kéményeivel.
Milyen eszközökkel próbálják megoldani a veszélyhelyzeteket?
Köztudott ugye, hogy évente kéményellenőrzésre bekopogunk minden egyes lakásba, házba. Itt bizony vannak nehézségeink, aminek gyökerei a múltba nyúlnak. A régi rendszerben, köszönhetően az IKV-s korszak munkamoráljának, a kéményseprőszakma sajnos egy olyan hitelvesztésen esett át, amit máig nem tudott kiheverni. A rendszerváltás óta azon dolgozunk, hogy helyreállítsuk a szakma becsületét, és az eredmények lassan megmutatkoznak. A Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete által koordinálva nagyon szoros együttműködést sikerült kialakítanunk hazánk kéményseprő cégei között, ami egy gondolkodásmódbeli és módszertani egységesülést eredményezett. Ehhez hozzájárult a közös oktatás, tudásbázis is. Talán nem túlzás, hogy a kéményseprő szakemberek ma már újra szakmájuk megbízható mesterei.
Visszatérve a kéményellenőrzésekre; egyrészt a még létező bizalmatlanság mellett – beengedni egy idegent a lakásba! – a lakosság pénzhiánya is nehézségeket okoz. Mondhatjuk mi, hogy ezt meg azt ki kéne cserélni, fel kéne újítani, ha nincs rá pénz. Végső esetben persze jelezhetjük az életveszélyt az illetékes polgármesteri hivatalnak és a gázműveknek is, aki – ha módja van - aztán elzárja a gázt.
Az alapvető eszközünk a figyelemfelhívás, feladatunk veszélyelhárítás, az életvédelem és a preventív tűzvédelem, nem feledkezve meg az energiatakarékossági és környezetvédelmi célokról sem. Gyakran szoktam emlegetni, hogy minden éremnek két oldala van ez a mi eseteink során is így van, hiszen hiba csupán a sajnálatos haláleseti számok vizsgálata, azt is meg kell nézni, hogy tevékenységünkkel hány emberéletet sikerült megmenteni, és milyen anyagi károktól óvtuk meg a polgárokat.
Miből áll manapság egy kéményellenőrzés?
A gázosítás időszakától kezdve a tisztításról átkerült a hangsúly az ellenőrzésre, ami a régi, kormos arcú dizájnt is megszüntette. Érdekes módon az utóbbi években viszont újra divatba jöttek a szilárdtüzeléses készülékek, kandallók, kályhák, így megint erősödik a tisztítás vonala. Meglévő vagy új kéményeket helyeztetnek üzembe a tulajdonosok, tehát van mozgás. Emiatt is jó kapcsolatot ápolunk a cserépkályhások ipartestületével.
A fatüzelés mellett még egy technológia terjed manapság: a zárt égésterű, kondenzációs gázkazánoké. Kell-e ide a kéményseprő?
Egy merevlemezt megtölt a fényképeim száma, amik azt bizonyítják, hogy igen. Rossz szerelés, tömítetlenség, a kitorkolási magasság helytelen megválasztása, a meglévő rendszerek nem megfelelő átalakítása, és még sorolhatnám a hibákat. És ez csak a kivitelezői oldal, mert sajnos tapasztalatom szerint az épületgépész tervezők sem igazán értenek teljes körben a zárt égésterűek égéstermék-elvezetéséhez. Fontosnak érzem a folyamatos, előremutató egyeztetést, párbeszédet, szakmai konzultációt, ennek érdekében napi kapcsolatban állunk a minőségre törekvő gázkészülék-forgalmazókkal, szervizesekkel. Úgy gondolom, hogy a műszaki társadalom egymásrautaltsága az égéstermék-elvezetés területén is meghatározó. A gépészek manapság – ahogy ezt a szakma fejlődése is indokolja – specializálódnak, senki sem érthet mindenhez. Az egyik a szellőztetésben jobb, a másik a fűtésben, a harmadik a csatornázásban. A kéményhez, égéstermék-elvezetőkhöz pedig – talán kicsit jobban - a kéményseprők értenek /hiszen mi csak ezzel foglalkozunk/ és ezért szívesen adnak tanácsot, mind a tervezőknek, mind a kivitelezőknek!
Kocsis Krisztián
Iskolák:
- Vági István SZKI épületgépész technikus 1994
- Kossuth Lajos Tudományegyetem Műszaki Főiskolai Kar 1998 gépészmérnök
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kar MBA managment szakirány 2001
- Kéményseprő mesterlevél megszerzése 2002
Munkahely:
1998-tól máig a FŐKÉTÜSZ Fővárosi Kéményseprő-ipari Kft.
VB
