Gázolás

2009/12. lapszám | Matiassich Péter |  5780 |

Figylem! Ez a cikk 16 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

J. I. gépkocsivezető 200X. október X-től mint rakodó segédmunkás dolgozott az M. Kft.-nél. 200X. május X-én, munkavégzés közben munkabalesetet szenvedett. A balesetből kifolyólag 200X. május X-től szeptember X-ig keresőképtelen volt. Ez időszak alatt egy alkalommal kórházi kezelésben részesült. Felgyógyulását követően a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár 800 000 Ft egészségbiztosítási ellátási költség megtérítését követelte a dolgozót foglalkoztató M. Kft.-től (továbbiakban munkáltató).

A szakértői vizsgálat előzményei

A fizetési meghagyásban a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár a sérült munkáltatóját okolta, hogy „felelős a munkáltató, mivel a munka szervezése, a munkavégzés összehangoltsága nem volt megfelelő, tehát nem tartotta be a többször módosított 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről, 40. § (1), 51. § (4) és az 54. § (1) a, g, bekezdéseiben foglaltakat”. Emiatt az 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról 68 A. § (2) bekezdése és e törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII. 1.) Korm. Rendelet 49. §, valamint az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 67. § (2) bekezdésben foglaltak alapján „az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért […] a felelős köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni”.

 A sérült munkáltatója tagadja, hogy a munkavédelmi szabályokba foglalt kötelezettségei megszegése miatt következett volna be a baleset. A baleset bekövetkezésének okaként kizárólag a sérült előírás ellenes munkavégzését nevezte meg. A munkáltató vitatta a kereset jogosságát és ezért pert indított.

1. fotó: a sérült utólag még meg akarta igazítani a papírt.

A baleset bekövetkezésének előzményei

• J. I. 200X. május X-én reggel 7-730-kor H. E. üzemvezető feladatul adta ki P. F. targoncakezelőnek kb. 2200 kg súlyú papírtekercsek tehervagonba történő elhelyezését. Segítőnek J. I. kézi anyagmozgatót jelölte ki. J. I. feladata volt, hogy segítsen neki a papírtekercsek tehervagonba történő rakodásnál alátétpapírok elhelyezésével.
• Kb. délelőtt 930-kor a targoncakezelő által vezetett, papírtekercsfogós dieselüzemű targoncával szállított papírtekercs tehervagonba történő elhelyezése közben történt a baleset. A papírtekercs mintegy a 30. volt aznap, és az utolsó abban a vagonban.
• A papírtekercsek 140 cm átmérője és 190 cm magassága nem tette lehetővé a menetirány szerinti szállítást, mivel kb. 120 cm-re volt a targoncakezelő előtt és ezért nem látta az utat a targonca előtt.
• A papírtekercsek a menetirány szerinti szállítási állapotban eltakarták a kilátást, ezért kellett hátramenetben szállítani a papírtekercseket.
• A targonca a raktárcsarnokból kb. 15 cm magasban – előírás szerinti, hátramenetben – vitte a papírtekercset a tehervagon közelébe. Itt megfordult a targoncával és előremenetben közelítette meg a tehervagont.
• Amikor P. F. a tehervagon közelében megfordult, még látta, hogy J. I. a vagonajtónál várakozik. Ezután kb. 10 másodperc alatt 1,2 m magasra (a vagonplató magasságába) emelte fel a papírtekercset és maximum 1 km-es sebességgel a menetirány szerinti előremenetben közelítette meg a vagont, hogy berakja a terhet. A felemelt papírtekercstől ekkor már nem látta munkatársát.
• A targoncakezelő eközben feltételezte, hogy J. I. már elhelyezte az alátétpapírt a vagonban, és eltávozott a vagonajtótól. Ez nem így történt, mert a sérült utólag még meg akarta igazítani a papírt. P. F. ezt már nem láthatta és J. I.-t a targoncával a vagon oldalához nyomta. J. I. súlyos belső sérüléseket szenvedett.

A bíróság kérdései

A kirendelő végzésben foglaltak szerint az igazságügyi szakértőnek, helyszíni vizsgálat alapján az alábbi kérdésekre kell választ adni.

1. A vagon rakodása a hatályos munkavédelmi előírások szerint történt?

A vagon rakodása nem a hatályos munkavédelmi előírások szerint történt! Tévesen alkalmazták az irányítási feladatot. Nem a targoncakezelőnek kellett volna irányítani a rakodómunkást, hanem a rakodómunkásnak (vagy külön irányítónak) kellett volna ellátni az irányítószemély feladatát. Hiszen ő látja tisztán a targonca és a vagon helyzetét. A 47/1999. (VIII. 04.) GM rendelet Emelőgép Biztonsági Szabályzat I. Fejezet 8. 1. 17. előírása szerint: „ha a kezelő a kezelőhelyről a teher mozgatását nem képes követni, akkor annyi irányítót kell biztosítani, amennyi az emelés biztonságos végrehajtásához szükséges.” Esetünkben a Kft. ügyvezetője tanúvallomásában az alábbiakat nyilatkozta: „nincs külön utasítás arra vonatkozólag, hogy a targoncásnak a művelet megkezdése előtt meg kell győződnie arról, hogy a munkatársa hol tartózkodik… a targoncás irányítója a műveletnek”. Ugyanitt később ezt nyilatkozta: „a sérült a rakodás alatt a vagonban tartózkodott és irányította a targoncást a rakodáshoz…”.

2. fotó: A vagon megközelítése a papírhenger berakásához

Ezek a fenti egymásnak ellentmondó nyilatkozatok bizonyítják, hogy nem került betartásra a VHr. I. Fejezet 2. 12. előírása, miszerint: „irányító az a személy, aki az emelőgép kezelő részére a teher emelésével, továbbításával és süllyesztésével kapcsolatos jelzéseket, illetve szóbeli információkat adja, s erre a feladatra az üzemeltetőtől megbízást kapott”.

Az irányítás kiabálással valósult meg. A targoncakezelő ezeket nyilatkozta: ”a targonca hangjától nem tudnak kiabálni egymásnak, a targonca ugyanis olyan hangos, hogy elnyomja a hangot. Ha kiáltanak egymásnak, azt nem hallották volna.” Valamint: „a műveletek közben jelzést nem tud alkalmazni, ugyanis a motor hangja miatt az nem hallatszana”. A kiabálás szabálytalan irányítási forma, mert nem került betartásra a VHr. I. Fejezet 8. 3. 15. előírása, miszerint: „az irányító az emelőgép-kezelőt az emelés és a szállítás műveletei alatt egyértelmű jelzésekkel köteles tájékoztatni és irányítani a vonatkozó jogszabály szerint”.

A másik jogszabályi előírás, amit megsértettek: a 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről 16. § (1) c): „a jelet adónak a munkafolyamat egész lefolyását figyelemmel kell tudnia kísérni anélkül, hogy a munkafolyamat őt veszélyeztetné”.

A rendelkezésemre álló anyagban sehol sem találtam utalást arra, hogy az irányítás kézjelekkel történt volna, ha a targonca olyan hangos, hogy elnyomja a hangot.

A harmadik munkavédelmi előírás, amit megsértettek: a targoncavezető nem alkalmazott hangjelzést minden esetben a mozdulatsor megkezdése előtt. Ezt igazolja a targoncakezelő nyilatkozata. A targonca mozgásai előtti kötelező hangjelzéseit a VHr. I. Fejezet 8. 2. 6. írja elő: a targoncakezelő „köteles minden mozgás megkezdése előtt hangjelzéssel figyelmeztetni az emelőgép hatókörzetében tartózkodókat, ha van az emelőgépen hangjelző készülék”. A perbeli targonca rendelkezett hangjelző készülékkel.

2. A munkavégzéshez a munkáltató biztosította-e a megfelelő munkafeltételeket?

A munkáltató nem biztosította a munkavégzéshez megfelelő munkafeltételeket.

A bekövetkezett baleset objektíve bebizonyította, hogy a munkáltató a 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről alábbi előírásait nem tartotta be.

• 40. § (1): „a munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse.”
• a 48. § előírását nem megfelelően alkalmazták: „a veszélyforrások elleni védekezés módját e törvény és a 47. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével, a munkáltató köteles megállapítani.”

3. A munkáltató megfelelő ismereteket biztosított a munkavállalónak, hogy a munkáját az előírások szerint végezze?

A munkáltató nem biztosított megfelelő ismereteket a munkavállalónak, hogy a munkáját az előírások szerint végezze. A balesetben résztvevők valójában nem voltak tisztában azzal, hogy hogyan kell biztonságosan végezni a vagonok megrakását targoncával. A targoncavezető a baleset helyszínén tartott balesetelemzéses rekonstrukciós vizsgálat alkalmával sem adott hangjelzést, a mozgások megkezdése előtt arra hivatkozva, hogy: „a műveletek közben jelzést nem tud alkalmazni, ugyanis a motor hangja miatt az nem hallatszana”. Ezt a megállapítását a sérülés helyszínén terheléssel és nagy gázadás közben leadott hangjelzések meghallgatásával ellenőriztem, és megcáfolom, mert igenis jól hallhatóak a jelzések még 5 – 8 méter távolságból is.

3. ábra: A be nem látható, holt tér egy részének vázlatos ábrázolása (a targonca előtti kb. 3,8 m távolságon belül

4. Milyen munkavédelmi szabályt sértett a baleset bekövetkezésében a sérült?

A sérült nem a tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezte munkáját.

1. A sérült nem figyelt a közeledő targoncára, amelyet neki kellett volna irányítani a vagonajtóhoz munkája során. Ezt a Kft. ügyvezetője nyilatkozta a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 200X. június 21-i tárgyalásán tett tanúvallomásában: „a sérült a rakodás alatt a vagonban tartózkodott és irányította a targoncást a rakodáshoz…”. A targoncavezető nem alkalmazott hangjelzést minden esetben a mozdulatsor megkezdése előtt. Ezt igazolja a targoncakezelő idézett nyilatkozata. A targonca mozgásai előtti kötelező hangjelzéseit a VHr. I. Fejezet 8. 2. 6. írja elő: a targoncakezelő „köteles minden mozgás megkezdése előtt hangjelzéssel figyelmeztetni az emelőgép hatókörzetében tartózkodókat, ha van az emelőgépen hangjelző készülék”.
2. A sérült, nem tartotta be az alább felsorolt jogszabályok vonatkozó előírásait.
   • A Munka Törvénykönyve 1992. XXII. törvény 103. § b. előírása szerint: „a dolgozó köteles a munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni.”
   • a VHr. 8. 1. 8. A teher megemelése, haladása előtt és alatt a kezelő jelzésére az emelőgép hatókörzetében tartózkodó személy köteles úgy eltávolodni, hogy az emelőgép és az emelt teher őt ne veszélyeztesse.
   • 8. 1. 11. A kezelőnek és az irányítónak a terhet, illetőleg a kezelőnek az irányító jelzéseit a tehermozgatás egész folyamata alatt figyelemmel kell kísérnie.
   • Az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 60. § (1) előírja: a munkavállaló az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munka végzésére vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát.
     A baleset bekövetkezésének ténye igazolta, hogy a vagonrakodás során a felsorolt előírások nem valósultak meg, a sérült figyelmetlen munkavégzése miatt.

4. fotó: a targoncakezelő előremenetben, a felemelt papírtekercstől nem láthatta munkatársát.

5. Milyen munkavédelmi szabályt sértett a baleset bekövetkezésében a munkáltató?

A technológiai utasításban tévesen határozták meg az irányítási feladatot. A Készáru rakodási munkautasítás „Vagonok megrakása tekercsekkel” 2. változata 5. 2. pontjában 2 fő kézi anyagmozgatót ír elő, (akik közül az egyiknek lehetett volna a feladata az irányítás.) Valamint azt is, hogy „a rakodást a targoncás irányítja”. Megállapítható tehát, hogy a jogszabályi előírással ellentétben tévesen jelölték ki a targoncást, mint irányítót! Vagy, ha őt jelölték is ki a munkairányítónak (munkavezetőnek), akkor pedig nem volt senki sem kijelölve „irányító személynek”. Tehát nem került betartásra a VHr. I. Fejezet 2. 12. előírása, miszerint: „irányító az a személy, aki az emelőgép kezelő részére a teher emelésével, továbbításával és süllyesztésével kapcsolatos jelzéseket, illetve szóbeli információkat adja, és erre a feladatra az üzemeltetőtől megbízást kapott”.

• Nem írták elő a targoncák kötelező, mozgás előtti hangjelzéseit.
• A munkáltató nem biztosított a munkavégzéshez megfelelő munkafeltételeket.
• Nem jól választotta meg a munkafolyamat technológiáját és a veszélyforrások elleni védekezés módját. Nem tartotta be az 1993. évi XCIII. Törvény 40. § (1) bekezdését: „a munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse.” Valamint nem megfelelően alkalmazták az Mvt. 48. § előírását: „a veszélyforrások elleni védekezés módját e törvény és a 47. §-ban meghatározott rendelkezések figyelembevételével, a munkáltató köteles megállapítani.”
• A munkáltató nem biztosított megfelelő ismereteket a munkavállalónak, hogy a munkáját az előírások szerint végezze. A munkáltató, csak formailag tett eleget a munkavédelmi oktatási kötelezettségének.
• A munkavédelmi oktatási naplóbejegyzés nem tartalmazza a targoncavezetés és az irányító személy munkájára vonatkozó azon előírásokat, amit a baleset során sem tartottak be.
• A munkavédelmi oktatási napló inkább a tűzvédelmi témákat sorolja a munkavédelmi szakterület előírásai helyett. Ez a tematika bizonyítja az oktatás színvonaltalanságát.
• Sehol sem említi az Emelőgép Biztonsági Szabályzat és a Technológiai utasítás előírásait, vagy a munkahelyen alkalmazandó biztonsági jelzéseket, karjelzéseket.

5. fotó: a vagon megközelítése a papírhenger berakásához.

6. Milyen munkavédelmi szabályt sértett a baleset bekövetkezésében a targoncavezető?

• A targoncavezető nem végezte munkáját a tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint.
• A targoncavezető nem tartotta be az alább felsorolt jogszabályok vonatkozó előírásait.
  1. A targoncavezető nem végezte munkáját a tőle elvárható szakértelemmel. A Munka Törvénykönyve 1992. XXII. törvény 103. § b. szerint: „a dolgozó köteles a munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni.” Az 1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről 60. § (1) előírja: a munkavállaló az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munka végzésére vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát.
  2. A targoncavezető nem alkalmazott hangjelzést minden esetben a mozdulatsor megkezdése előtt.
  3. A targoncavezető nem figyelte az irányítót a tehermozgatás egész folyamata alatt. A VHr. I. Fejezet 8. 1. 11. írja elő, hogy a kezelőnek és az irányítónak a terhet, illetőleg a kezelőnek az irányító jelzéseit a tehermozgatás egész folyamata alatt figyelemmel kell kísérnie.
• A targoncavezető a balesetet megelőző pillanatokban és a baleset bekövetkezésekor gyakorlatilag nem látta az őt irányító személyt! A baleset bekövetkezésének ténye igazolta, hogy a vagonrakodás során a felsorolt előírások nem valósultak meg a targoncavezető figyelmetlen munkavégzése miatt.

7. Melyek voltak a baleset bekövetkezésének közvetlen és közvetett okai?

• A baleset bekövetkezésének közvetlen (elsődleges) okai: a sérült szabálytalan munkavégzése. Ebben az esetben a figyelmetlenség és a kapkodás volt a balesetet megelőző meghatározó mozzanat, mivel a sérült az előírásokkal ellentétben váratlanul belépett a targonca veszélykörzetébe.
• A targoncavezető nem alkalmazott hangjelzést minden esetben a mozdulatsor megkezdése előtt. A targoncavezető arra hivatkozott, hogy: „a műveletek közben jelzést nem tud alkalmazni, ugyanis a motor hangja miatt az nem hallatszana”. Ennek az állításnak a valótlanságát a sérülés helyszínén terheléssel és nagy gázadás közben leadott hangjelzések meghallgatásával ellenőriztem.
• A fentiek alapján valószínűsíthető, hogy amikor a targoncavezető megállt a vagon mellett, és az emelés megkezdése előtt hangjelzést adott volna, a baleset nem biztos, hogy bekövetkezik.
• A baleset bekövetkezésének közvetett (másodlagos) okai olyan szabálytalanságok, amelyek önmagukban is a baleset bekövetkezéséhez vezettek volna.
• Nem jól választották meg a munkafolyamat technológiáját, konkrétan:
  • elmulasztották a mozgások előtti, kötelező hangjelzés leadásait,
  • tévesen jelölték ki a targoncást, mint irányítót.

A munkáltató csak formailag tett eleget a munkavédelmi oktatási kötelezettségének. A munkavédelmi oktatási naplóbejegyzés nem tartalmazza: a targoncavezetés, az irányító személy munkájára vonatkozó munkavédelmi előírásokat.

A munkáltató, nem győződött meg arról, hogy:

• a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek,
• a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.

A baleset elkerülhető lett volna:

1. Ha a sérült betartja a munkájával kapcsolatos munkavédelmi előírásokat!
2. Ha a targoncavezető munkáját a tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezte volna!
3. Ha a munkáltató biztosította volna a biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételeket, és jól megválasztott, hibátlan munkafolyamati technológia alapján meggyőződik arról, hogy a munkavállalók ismerik-e, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó munkaköri előírásokat!

---