GMBSZ 2008, a szerelő és az üzembe helyező szemszögéből
2009/7-8. lapszám | VGF&HKL online | 4080 |
Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A 2008. évi XL. törvény (Gáztörvény) végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Kormányrendelet előírja a gázcsatlakozó vezetékek és fogyasztói berendezések létesítési és üzemeltetési műszaki-biztonsági szabályzatának (a továbbiakban GMBSZ) alkalmazását. A rendelet értelmében az elosztói engedélyes a kötelező tervfelülvizsgálat során, a műszaki-biztonsági követelményeken kívül köteles ellenőrizni, hogy a terv megfelel-e a GMBSZ előírásainak.
A GMBSZ 2008 címen közzétett
új szabályozás tartalma és némileg a szerkezete is eltér a korábbi GMBSZ-1 kiadástól, ajánlatos tehát alaposan áttanulmányozni. Újdonság, hogy az új kiadás tartalmazza a gázelosztói engedélyesek országosan összesített észrevételeit is, vagyis a gázszolgáltatók készülő, új technológiai előírásai nem fognak a GMBSZ szabályozásától eltérő követelményeket támasztani, hanem elsősorban technológiai jellegű kiegészítéseket, vagy egyes termékeknek, technológiáknak a területükön indokolt speciális alkalmazási feltételeit tartalmazzák.
E cikkben mindössze arra vállalkozom, hogy fölhívjam olvasó figyelmét néhány olyan változásra, vagy újszerű értelmezésre, amelyek elsősorban a kivitelezést és az üzembe helyezést érintik, beleértve e tevékenységgel kapcsolatos felelősségek határait is. Bővebb összefoglaló a Magyar Épületgépészek Szövetségének külön kiadványában olvasható.
A szabályzat alkalmazási területe
nem változott, minden földgázzal vagy PB gázzal üzemelő csatlakozó vezeték és felhasználói berendezés, vagyis a telekhatártól az égéstermék szabadba történő kitorkolásáig terjedő rendszer, annak minden, a biztonságos használathoz szükséges elemével, tartozékával együtt, beleértve az égési levegőellátást is. A GMBSZ előírásai szerint kell eljárni ezek létesítésével (tervezés, kivitelezés, üzembe helyezés), üzemeltetésével (kezelés, karbantartás) valamint megszüntetésével kapcsolatos tevékenység során. Alkalmazni kell akkor is, ha a létesítéskor jóváhagyott feltételekben változás következik be, vagy a rendszerrel érintett helyiségek rendeltetése változik. Meglévő rendszer átalakítása vagy bővítése során is a Szabályzatot kell alkalmazni. A változás vagy a bővítés nem lehet káros hatással a meglévő rendszer biztonságára.
Új rendszer létesítése, vagy a meglévő módosítása, bővítése csak tervezői jogosultsággal rendelkező szaktervező által készített és a helyileg illetékes elosztói engedélyes által kivitelezésre alkalmasnak minősített kiviteli terv alapján végezhető
A tervező felelőssége a betervezett szerelési anyagok, szerelvények, készülékek beépítésére és az üzemeltetés körülményeire vonatkozó rendeletek, szabványok, valamint a gyártói útmutatások figyelembe vétele. Erre való tekintettel a tervnek tartalmaznia kell minden beépítendő elem pontos típusát, jelzését, ami alapján azok egyértelműen azonosítók, az elemek beépítésének méretezett helyét és módját, valamint azok szerelési technológiáját. Azaz a kivitelező nem hozható olyan helyzetbe, hogy a terv esetleges hiányosságai miatt neki kelljen a tervező feladatát képező kérdésben döntenie. A már engedélyezett kiviteli tervtől kizárólag a tervező jóváhagyásával szabad eltérni.
A GMBSZ előírásaitól
csak indokolt esetben lehet eltérni, de ilyenkor a tervező kötelessége és felelőssége olyan megoldás alkalmazása, ami a Szabályzat szerint elérhető műszaki-biztonsági szintet garantálja.
A Szabályzat felmentést ad a tervezési kötelezettség (és ennek következtében a tervfelülvizsgálat és a műszaki-biztonsági ellenőrzés) alól olyan készülékcsere esetében, amikor az új készülék:
- a réginél nem nagyobb teljesítményű, valamint
- az MSZ CEN/TR 1749 harmonizált szabvány szerint a régivel azonos alcsoportba tartozik.
Az ilyen, un. nem tervköteles készülékcsere esetében (a gyakorlatban általában régi B11 típusú készülék cseréje új B11 típusú készülékre) a meglévő égéstermék elvezető berendezésnek (kéménynek) az új készülékhez való alkalmasságát a kéményseprő-ipari közszolgáltató műszaki felülvizsgálatával kell igazolni.
Az új készülék biztonságos működéséért, a légellátási és az égéstermék elvezetési feltételeknek az eredeti üzembe helyezés időpontjában érvényes előírásoknak megfelelő (2004 jan.1. előtt: GOMBSZ, 1/1977. NIM rend.) meglétéért a cserét elvégző, a vonatkozó rendelet (28/2006. GKM) szerinti gázszerelői jogosultsággal rendelkező gázszerelő felel. Az elvégzett cserét a szerelő köteles bejelenteni a területi gázszolgáltatónak, a gázszolgáltató viszont nem köteles munkát ellenőrizni.
Helytelen az a felfogás
hogy a zárt égésterű készülékek kétségtelenül nagyobb biztonságára hivatkozással a régi kéményes (pl. B11 besorolású) készülékeket, terv nélkül zárt égésterűre (pl. C33) cserélik le. Tervező kötelessége ilyen esetekben méretezni és kiválasztani az égéstermék elvezetéssel együtt a levegőellátás elemeit, valamint meghatározni azok szerelési technológiáját.
Ugyancsak tervezői feladat az új készülék és a hozzá csatlakozó fűtési rendszer illesztése, elsősorban a fűtési hőmérsékletek és a rendelkezésre álló hőleadók figyelembe vételével. Ennek elmaradása, különösen kondenzációs kazánok esetében a tervezett teljesítmény csökkenését eredményezheti, vagy a magas fűtési hőmérséklet miatt rövidebb idejű kondenzációs üzemmód tervezhető, azaz a fogyasztó által elvárt fogyasztás csökkenés nem valósulhat meg.
Az új szabályzat
egyértelművé teszi a kivitelezést végző szerelő és az üzembe helyező felelősségi körét. A kivitelezési-szerelési munka csak az elosztói engedélyes által felülvizsgált és kivitelezésre alkalmasnak értékelt terv alapján kezdhető meg. A kiviteli tervtől való bármilyen eltérés kizárólag a tervező dokumentált jóváhagyásával megengedett. (A műszaki biztonságot befolyásoló esetleges változtatás esetében a tervező köteles a tervet ismételt fülvizsgálatra is benyújtani.)
A szerelő a kivitelezési munkát köteles a kiviteli terv szerint, az abban előírt anyagok felhasználásával és technológia alkalmazásával, az általános szakmai szabályoknak megfelelő minőségben és a tőle elvárható legnagyobb szakmai gondossággal végezni.
Az elkészült munkát a szerelő köteles az elosztói engedélyesnek szerelési nyilatkozattal készre jelenteni. A csatlakozó és a fogyasztói vezeték csak a sikeres szilárdsági és tömörségi nyomáspróbák és az engedélyes sikeres műszaki-biztonsági ellenőrzése után helyezhető gáz alá. A gáz alá helyezést az engedélyes, vagy megbízottja végezheti.
Az elosztói engedélyes elfogadó műszaki-biztonsági ellenőrzése (gáz-MEO) nem mentesíti a szerelőt az általa végzett munkáért, őt terhelő felelősség alól. A gázfogyasztó berendezés üzembe helyezését csak az engedélyes sikeres műszaki-biztonsági ellenőrzését követően, kizárólag a gyártó nevében eljáró, gázszerelői-üzembehelyezői jogosultsággal rendelkező szakember végezheti.
A gázfogyasztó készülék csak akkor helyezhető üzembe, ha a 22/1998 IKIM rendeletben előírtak szerint megfelel az EU gázfogyasztó készülék irányelvnek (MSZ CEN 1749) és a tanúsítása a rendelkezési országok között nevesíti Magyarországot (HU). A rendelet vonatkozik a felújított, vagy ismételten üzembe helyezett készülékekre is.
A készülék rendelkezzen magyar nyelvű gyártói utasítással és használati-kezelési útmutatóval, melynek tartalmaznia kell a tervezéshez, szereléshez, üzembe helyezéshez szükséges ismereteket és a készülék biztonságos használatát lehetővé tevő útmutatást, illetve az ezekhez szükséges műszaki adatokat. A készülék biztonságos használatához szükséges figyelmeztető feliratokat magyar nyelven fel kell tüntetni a készüléken. A készülék elhelyezése feleljen meg a gyártó előírásának, a Szabályzatnak és a tűzrendészeti előírásoknak.
Az üzembe helyezőnek,
mint a gyártó képviselőjének kötelessége ellenőrizni a készülék fentieknek való megfelelését, továbbá az alábbi feltételek fennállását: Kiépített elektromos csatlakozás, megfelelő feszültség, dokumentált érintésvédelem, előírt minőségű és nyomású gáz a készülék csatlakozási pontján.
Az üzembe helyező köteles ellenőrizni, hogy a gázfogyasztó készülék és a hozzá csatlakozó hőhasznosító rendszer fel van-e töltve és rendelkezik-e a szükséges biztonsági berendezésekkel.
Az üzembe helyezést meg kell tagadni, ha a fenti feltételek nem állnak fenn, vagy ha az üzembe helyezés során, vagy azt követően az élet- és/vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető körülmény merül föl. Indokolt esetben egyéb szakszerűtlenség esetén is megtagadható az üzembe helyezés.
Az üzembe helyezés megtagadásának tényét és okait, valamint a szükséges intézkedéseket írásban rögzíteni kell.
Az üzembe helyező feladata a fogyasztó, vagy a kezeléssel megbízott személy kioktatása a gázfogyasztó rendszer kezelésére, valamint a fogyasztót terhelő kötelezettségek
(karbantartás, műszaki-biztonsági felülvizsgálat) ismertetése. A kioktatás megtörténtét a fogyasztó aláírásával igazoltatni kell.
Az üzembe helyezési jegyzőkönyvnek a fogyasztási hely és a fogyasztó berendezés azonosító adatain túl tartalmaznia kell a beállított és méréssel ellenőrzött üzemelési paramétereket (nyomások, hőmérsékletek, égéstermék összetétel stb.), valamint az üzembe helyező nevét és gázszerelő igazolványának számát.
A hőigénynek és a rendeletetésnek
megfelelő gázfogyasztó berendezés kiválasztása – a megbízó igényeinek figyelembe vétele mellett – a tervező feladata és szakmai felelőssége. Ezen belül fontos a gázfogyasztó készülék típusjelzésének (besorolásának) a 22/1998 IKIM rendelet alapján, az MSZ CEN/TR 1749 szerinti meghatározása, mert ezzel adható meg az üzemelési helyszín adottságaihoz illeszkedő égéstermék elvezetés és az égési levegőellátás módja, ez a típusjelzés határozza meg a gázfogyasztó készülék és tartozékainak szállítási, szerelési határait.
A fenti szabvány szerinti típusválaszték ábráit a Szabályzat 7.4. sz. melléklete tartalmazza. Az ábrákon feltüntetett levegő bevezető és égéstermék elvezető szerkezeti elemek az adott típusú készülék elemei, a készülék tanúsításában vagy annak mellékletében szereplő azonosító jelölések szerint. Az ábrákon sraffozott vonalakkal ábrázolt területek az épület részei, épített falazatok, kéményjáratok, kürtők stb.
Csakis a gázfogyasztó készülék C61, C62, vagy C 63 típusú tanúsítása teszi lehetővé a nem a készülékkel együtt tanúsított, szerelt égéstermék elvezető és égési levegő bevezető elemekkel történő tervezést, szerelést akkor is, ha a kivitel ábrázolása elvileg megegyezik valamelyik másik típussal. Ez azt is jelenti, hogy a C6X tanúsítással nem rendelkező készülékek kizárólag a velük együtt tanúsított csőrendszerrel szerelhetők, vagy a velük együtt tanúsított csőelemekkel csatlakoztathatók az épített kéményhez (pl. B3X, C2X, C4X vagy C8X típusok). Emellett a C6X tanúsítású készülékek is csak a készülék gyártója által megengedett elhelyezéssel, azaz a gyártó által megadott levegőellátó és égéstermék elvezető elrendezéssel és csatlakozási feltételekkel tervezhető, ill. építhető be.
A GMBSZ-ben felsorolt általános elhelyezési szempontok (hozzáférés, kezelhetőség, levegő- és égéstermék elvezetés csatlakozása, villamos csatlakozási feltételek, építészeti és tűzrendészeti feltételek) mellett fontos a készülék gyártója által előírt elhelyezési előírások figyelembe vétele, különösen, ha azok a Szabályzathoz képest korlátozó jellegűek.
A GMBSZ részletesen tárgyalja a gázfogyasztó készülékek elhelyezési feltételeit az MSZ CEN/TR 1749 szerinti („A”, „B” és „C” típusok) csoportosításban.
Ezek közül itt megemlítjük az atmoszférikus vagy áramlásbiztosítóval ellátott, B típusú készülékekre vonatkozó általános tilalom alóli új kivételt, miszerint ezek csatlakoztathatók meglévő gyűjtő kéményre de csak abban az esetben, ha az egy kéményre csatlakozó készülékek azonos besorolásúak (pl. mindegyik B11), és a gyűjtőkémény üzeme megfelel a Szabályzat 4.3.6. pontjának.
Néhány új, a GMBSZ 2008 életbelépésével
hatályos elhelyezési előírás:
- Villamos csatlakozással rendelkező gázfogyasztó készülékek fürdőkád fölé (a lefolyó felöli oldalon) vagy kádhoz, zuhanyzóhoz ill. kifolyóhoz 60 cm-nél kisebb vízszintes távolságban csak akkor szerelhetők, ha az MSZ HD60364-7-701 szabvány szerinti védettségük legalább IPX4. Ilyen helyiségekben minden áramkört, legfeljebb 30 mA névleges kioldóáramú áram-védőkapcsolóval kell védeni. A szabvány szerinti IPX5, vagy IPX6 védettség csak a vízsugárnak kitett szerkezetek esetében kötelező, ami pl. a közfürdőkben, autómosókban fordul elő.
- 140 kW-nál kisebb hőterhelésű, kondenzációs készülékekben keletkező kondenzátum vízzáron keresztül, közvetlenül bevezethető a közcsatornába, kivéve, ha közcsatorna szolgáltató mást ír elő. Nagyobb hőterhelésű készülékek esetében egyeztetni kell a szolgáltatóval.
- Gépkocsitárolóban csak zárt égésterű gázfogyasztó készülék helyezhető el. A készülék elé hőrezáró szelep beépítése kötelező. A berendezést megfelelő mechanikus védelemmel kell ellátni (ütköző, kengyel stb.)
- Minden gázfogyasztó készülék csatlakozásába kézi elzárót kell beépíteni, de kézi elzáróként gázkonnektor is alkalmazható. (Az elzáró és a készülék közé rugalmas vagy hajlítható fém összekötő elem beépítése ajánlott.)
- Mobil készülékek (gáztűzhely, hősugárzó, grillsütő stb.) csatlakoztatására hajlékony vezeték alkalmazása megengedett. A hajlékony vezeték legfeljebb 1,5 m hosszúságú lehet. (Indokolt esetben, megfelelő minőségű, hosszabb vezeték is alkalmazható, de csak az elosztói engedélyes külön hozzájárulásával.) Éghető anyagú hajlékony vezeték elé hőre záró szelepet kell beépíteni.
- Gáztüzelésű cserépkályhát létesíteni, vagy meglévőt gáztüzelésűre átalakítani csak a 22/1998. IKIM rendelet alapján megengedett
Az új GMBSZ a „B” típusú gázfogyasztó készülékek helyiségeinek szellőztetésének mértékére az alábbiakat határozza meg:
Áramlásbiztosítóval nem rendelkező készülékek esetében elegendő az égéshez szükséges égési levegő (légfelesleg tényezővel növelt elméleti égési levegő mennyiség) pótlása. Áramlásbiztosítóval ellátott készülékek esetében az áramlásbiztosítón keresztül kiáramló, a készülék gyártója által megadott levegő mennyiség pótlásáról is gondoskodni kell.
A szellőző levegő térfogatáramát az MSZ EN 13384-1 szabvány szerint kell méretezni, de az áramlásbiztosító utáni összes tömegáram nem lehet kevesebb, mint a készülékre számított elméleti égéstermék tömegáram kétszerese.
Áramlásbiztosítóval rendelkező gázfogyasztó készülékek esetén a szellőzőlevegőnek a helyiségbe való beáramlásához szükséges nyomáskülönbséget lehetőleg a kémény huzatának kell biztosítania.
Amennyiben ez nem lehetséges, megengedett a szabadból befúvó (túlnyomásos) szellőzés, vagy szívott rendszerű égéstermék-elvezetés létesítése. Ezek hatásos üzemét a gázfogyasztó készülék üzemével reteszelni kell.
Az új szabályzat nem tekinti műszaki-biztonsági kérdésnek a gázfogyasztó készülékek helyiségeinek a fentieken túli szellőztetését, nem írja elő a „kazánházakra” a korábbi gyakorlat szerinti háromszoros vagy ötszörös légcserét, mert a szabályosan szerelt és karbantartott gázrendszerekre „megengedett” szivárgási értékek ezt nem indokolják.
Sokat vitatott kérdés
a szakmán belül a gázfogyasztó készülékek égéstermék elvezetésének műszaki kivitele és ellenőrzésének módja.
A „B” és „C” típusú gázfogyasztó készülékekben keletkező égésterméket lehetőség szerint továbbra is az épület teteje felett, függőlegesen kell a szabadba vezetni. (Ld. a 9/2008. ÖTM rendelet/OTSZ és a 253/1997. Korm. rendelet/OTÉK) Eltérő megoldás csak indokolt esetben, a rendeletekben és a Szabályzatban hivatkozott MSZ EN 15287-1 és 15287-2 jelű szabvány szerinti feltételekkel megengedett.
A fenti szabályozásokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az oldalfali kivezetések megvalósításának feltételei a 182/2008. Kormányrendelettel módosított OTÉK 80.§-ban eltérnek az MSZ EN 15287 szabvány korábban is alkalmazott, nemzetközileg is elfogadott ajánlásaitól. A módosított OTÉK olyan szigorításokat tartalmaz, ami – az épületgépész szakma véleménye szerint – sem szakmailag, sem környezetvédelmi szempontból nem indokolhatók és új létesítések esetében, 6 kW teljesítmény fölött az oldalfali kivezetést, gyakorlatilag lehetetlenné teszi.
A Szabályzatot közlésre javasló Gázipari Műszaki Szakbizottság erre hivatalosan fölhívta a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal figyelmét és kérte, hogy kezdeményezze az OTÉK vonatkozó fejezetének módosítását az illetékes hatóságnál. Az MKEH tájékoztatása alapján az ellentmondás felülvizsgálata folyamatban van.
A gázfogyasztó készülékek égéstermék elvezetésének módja és kivitele általában feleljen meg a vonatkozó szabványoknak (ld. a GMBSZ 4.3.4. és 4.3.5. fejezetét), de a gázfogyasztó készülékkel együtt tanúsított égéstermék elvezető és égési levegő ellátó elemek kivitele, méretezése és szerelésük módja, mint a készülék szerves részei, feleljenek meg a gyártó előírásának is.
A nem a gázfogyasztó készülékkel együtt tanúsított égéstermék elvezetők üzembe helyezéséhez szükséges az illetékes kéményseprő-ipari közszolgáltató előzetes hozzájárulása. Ilyenek a hagyományos kéménybe kötött gázfogyasztó készülékek égéstermék elvezetése, vagy pl. a C6X típusú készülékek szerelt égéstermék elvezetése is.
A gázfogyasztó készülékkel együtt tanúsított égéstermék elvezető elemek összeszerelését, a gyártónak a kiviteli tervben részletezett vagy legalább hivatkozott technológiai utasítása szerint kell elvégezni. Az engedélyes műszaki-biztonsági ellenőrzéséhez a kivitelező írásos nyilatkozatban tanúsítja az előírt technológia betartását.
A gázfogyasztó készülékkel együtt tanúsított égéstermék elvezető rendszer (a gázkészülék része!) összeszerelésének minőségéről a gyártó által feljogosított üzembe helyező tömörségvizsgálattal (MSZ EN 1443) köteles meggyőződni.
Túlnyomásos készülékek esetében a próbanyomás értéke legalább akkora legyen, mint a készülék ventilátorának kilépő csonkjára megadott maximális üzemi nyomás, de nem kisebb, mint 200 Pa.
Koncentrikus vezetésű, égéstermék elvezető – levegő hozzávezető rendszerek esetében a tömörség vizsgálat elvégezhető az üzemi próba során, a készülék levegő bevezető csonkján kialakított mérőcsonkon keresztül, az égési levegő oxigén vagy széndioxidtartalmának ellenőrzésével is.
Az üzemi próba keretében ellenőrizni kell a készülékbe épített áramlásérzékelő (nyomáskapcsoló) helyes működését is. Az üzembe helyező, a tömörségvizsgálatok elvégzésére felkérheti a kéményseprő-ipari közszolgáltatót is. A vizsgálatok elvégzését és eredményét az üzembe helyező köteles dokumentálni.
Gázfogyasztó készülék
karbantartását, az üzemeltető megrendelése alapján csak a készülék üzembe helyezésére és karbantartására a gyártó által feljogosított, az MKEH gázszerelő nyilvántartásában szereplő személy végezheti.
A karbantartás keretében ellenőrizni kell a készülék üzemelési feltételeit, megegyezően az üzembe helyezési feladatokkal. A biztonságos üzemet veszélyeztető körülmények esetében a készülék további működtetését meg kell tiltani és a körülményről értesíteni kell az elosztói engedélyest.
A gyártó előírásai szerint elvégzett karbantartás eredményét jegyzőkönyvben kell dokumentálni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a beállított és méréssel ellenőrzött üzemelési paramétereket (nyomások, hőmérsékletek, égéstermék összetétel stb.), valamint az üzembe helyező nevét és gázszerelő igazolványának számát.
A karbantartó kötelessége az üzemeltetőt tájékoztatni a csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés műszaki-biztonsági felülvizsgálati kötelezettségéről.
