Vegyi- és segédanyagok alkalmazása az épületgépészetben

2009/7-8. lapszám | VGF&HKL online |  4652 |

Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Épületgépészeti kivitelezések, javítások alkalmával a munkák végső minőségét az alkalmazott berendezések, szakanyagok mellett jelentős részben befolyásolják a tömítésekhez, rögzítésekhez használt vegyi- és segédanyagok. A bekerülési összegnek ezen anyagok csak a töredékét képezik, de az egész folyamat végső eredményét könnyen leronthatja a nem megfelelő anyagok használata, vagy a technológiák helytelen alkalmazása, be nem tartása.

2.ábra: Anaerob anyagok eloszlása a menetek között

3.ábra: Csőmenet tömítése anaerob anyaggal

Mivel a leendő megrendelések szempontjából az elvégzett munkák referenciaként szolgálnak, így nem megengedhető, hogy az össz kivitelezési értékhez viszonyítva elenyészően alacsony vegyi- és segédanyag-költségekkel történő spórolási szándék a minőség rovására menjen.

Megfelelő anyagok, technológiák alkalmazásával a kivitelezési idő nagymértékben csökkenthető. Az így keletkező haszon csak áttételesen kimutatható, ám mivel a kivitelezési idő jelentős részét a csővezetékek kiépítése, összeszerelése teszi ki, könnyen elképzelhető, hogy ha a tömítések elkészítési idejét ⅔-ára, felére tudjuk csökkenteni, akkor egy szezonban az elvégezhető munkák száma növekszik, ezáltal nagyobb haszon realizálható.

4.ábra: Műanyag menetek tömítése

A használt anyagokat többféleképp csoportosíthatjuk

Az egyik szempont a felhasználási terület, a felhasználás módja. Ezalatt értjük az általános, javításban és kivitelezésben is alkalmazható anyagokat, illetve a kimondottan javítási és hibaelhárítási célokra alkalmazható, ún. sürgősségi javító anyagokat. Ez utóbbiak csoportja lényegesen szűkebb. A másik felosztási mód, amikor az anyagok tulajdonságai szerint osztályozzuk őket, az 1. ábrán egy összesített felosztás látható.

Menetes idomok tömítése

Mivel a kivitelezésnél leggyakoribb feladat, ezért az ehhez a tevékenységhez szükséges anyagok és technológiák ismerete a legfontosabb. Menetes kötések tömítésekor az anaerob, folyékony tömítések használata adja a legmegbízhatóbb eredményt (2-3. ábra). Az anaerob anyagok egykomponensűek, oxigén kizárása mellett és/vagy fémes környezetben, szobahőmérsékleten kötnek. A folyékony anyagban lévő keményítő komponens inaktív marad mindaddig, míg a levegő oxigénjével nem érintkezik, vagy nem kerülnek a folyadékba fémionok. Az anaerob technológiával készült tömítések előnyös tulajdonságai a következők:

Tömítőzsinóros csőmenet-tömítés

• nagy nyírószilárdság,
• jó hőmérsékletállóság (-55…max. +230 °C),
• gyors kikeményedés,
• az érdességmélység 8 és 40 µm közötti lehet (Rz),
• egyidejű tömítő, rögzítő hatás,
• kémiai ellenálló képesség,
• jó ellenálló képesség mechanikai rezgésekkel és dinamikus terhelésekkel szemben,
• pozicionálhatóság,
• korrózióvédelem,
• nincs feszültség, feszítőhatás a létrehozott kötésben,
• összeszerelés alatt kenik a súrlódó felületeket,
• használhatók vízhez és egyéb folyadékokhoz, gázokhoz, sűrített levegőhöz,
• forrasztás kiváltáshoz is alkalmazhatók.

Az anaerob anyagok használatával jelentősen gyorsítható a munkafolyamat. Normál állapotú menetek esetén nem feltétlenül szükséges csőfogó vagy csavarkulcs használata az összeszereléshez, továbbá egy lépésben három feladatot – tömítés, rögzítés, szigetelés és korrózióvédelem – lehet megoldani.

Tömítőzsinóros csőmenet-tömítés 2

A tömítési technológia egyszerű, három lépésben kivitelezhető:

• Tisztítás
• Anaerob tömítő felhordása
• Összeszerelés – szükség esetén pozicionálás

Az anaerob tömítések

főként fémes csőmenetek tömítéséhez alkalmazhatók, míg a folyékony szilikontömítés elsősorban műanyag csőmenetek tömítéséhez alkalmazható (4. ábra). A szilikon csőmenet-tömítő anyagok a levegő páratartalmának hatására ecetsav-termelődés mellett szilárdulnak meg, és emiatt komoly korróziós veszélyt jelentenek az erre hajlamos fémfelületeken. A folyékony tömítések mellett jelentős szerepet tölt be a szilárd állagú tömítőzsinór is a csőmenet tömítések kivitelezésében (5. ábra). Ennek a technológiának az előnyei az alábbiak szerint foglalhatóak össze:

• gyors, egyszerű alkalmazás, nincs szükség egyéb segédanyagokra,
• pontosan meghatározott tekerésszám a tökéletes tömítés eléréséhez,
• nem feltétlen szükséges a felületek tisztítása,
• víz-, gázengedélyek,
• bármikor pozicionálható a kötés élettartama alatt,
• szintetikus, nem szívja magába a csőben áramló anyagot,
• összeszerelésnél keni a felületeket,
• fém-fém, illetve fém-műanyag menetekhez is alkalmas,
• 130 °C-ig hőálló,
• vízhez és egyéb folyadékokhoz, gázokhoz és sűrített levegőhöz is használható.

Tömítőzsinóros csőmenet-tömítés 3

Ragasztási feladatok

Az épületgépészetben nem túl sűrűn adódnak ragasztási feladatok, de a ragasztási technológiák sokszínűsége miatt széles paletta áll rendelkezésünkre a problémák megoldásához. Ezek közül három főbb típus az, melyek leggyakrabban alkalmazhatók.

Epoxi (szerkezeti) ragasztások

Kétkomponensű. Fémek, fa, üveg, kerámia, műanyagok, papír nagyszilárdságú ragasztáshoz használható olyan helyeken is, ahol kitöltendő résméret van, és a felületek nem összeilleszkedők. Maximum 180 °C-ig hőálló, valamint nedves környezetben is hosszantartó rögzítést eredményez. Alkalmazáshoz illeszthető rögzítési idő (15-180 perc).

MS Polimerek

Egykomponensű, levegő, nedvesség hatására térhálósodó, módosított szilánalapú. Fémek, fa, üveg, kerámia, műanyagok, gumi, papír és egyéb porózus kis és nagy felületek nagyszilárdságú, de rugalmas kötést igénylő ragasztási feladataihoz. Egy lépésben rögzít és tömít. Kiváló UV-álló, átfesthető. Maximum 100 °C hőállóság. Tartósan víznek kitett alkalmazásoknál is kiváló tömítés, rögzítés.

Pillanatragasztás

Egykomponensű, levegő, nedvesség és nyomás hatására térhálósodó. Fémek, fa, kerámia, műanyagok (PE, PP, PTFE is), gumi (szilikongumi, „O” gyűrűk), papír és egyéb porózus felületek ragasztásához. Maximum 120 °C hőállóság.

Tömítőzsinóros csőmenet-tömítés 4

Kenés

A kenési feladatok két csoportra oszthatók. A jelenkori csőszerelési technológiák háttérbe szorították a hagyományos horganyzott csöves, menetvágásos rendszert, ezért sokkal ritkábban van szükség vágó, fúró, üregelő olajra. Használatával elkerülhető a „rágott”, hiányos menetek kialakulása, mely a tömítések készítésénél sok problémát okozhat A másik, sok bosszúságot okozó alkalmazás a korrodált menetes kötések bontása. Ebben az esetben nagyon sok időt lehet megspórolni, illetve adott esetben töréseket, komoly meghibásodásokat lehet elkerülni a fagyasztó-csavarlazító használatával, mely –40 °C-ra lehűtve a felületeket, apró repedéseket hoz létre a rozsdában, melybe a penetráns olaj tartalma képes behatolni, ezáltal biztosítva kenést a szétszereléshez.

Sürgősségi javítások

A sürgősségi javítási feladatok azok, melyeknél kiemelkedően fontos és jelentős szerepe van a gyorsaságnak, illetve emellett szintén nagyon fontos a tartós, megbízható megoldás. Két fő problémára adódik megoldás ezen témakörben. Az első a csőjavítási, illetve folyadékrendszerek sürgősségi javításának problémaköre. Ez a kör is ketté válaszható kis- és nagynyomású rendszerekre. Míg az előbbinél a kétkomponensű „mágikus fémgyurma” (6. ábra) önmagában alkalmazható, és kiválóan tapad nedves, enyhén szennyezett felületekre is, kikeményedik 10 perc alatt akár víz alatt is, addig a nagynyomású rendszereknél a gyurma és a bandázsszalag (7. ábra) együttes alkalmazása ad megbízható, gyors és hosszú távú megoldást. A komplett megoldás kivitelezési ideje 25 perc. Max. 15 bar-ig alkalmazható.

6.ábra: Gyorsjavítás mágikus fémgyurmával

7.ábra Sérült cső sürgősségi javítása

Hasonlóan fontos lehet a megbontott épületszerkezeti elemek gyors, nagyszilárdságú, tartós helyreállítása az épületgépészeti javítások befejeztével, melyet a kétkomponensű betonjavító anyaggal (8. ábra) kőműves bevonása nélkül úgy lehet kivitelezni, hogy 2 óra elteltével már terhelhető, és a C25-ös betonnak megfelelő szilárdságú felületet kapunk. 1000 °C-ig hőálló, –25 °C-ig bedolgozható. Vegyi terhelésekkel, sózással szemben ellenálló, kiválóan tapad az épületszerkezeti anyagokhoz, így a régi betonfelületekhez is.

A sürgősségi javítási témakörhöz kapcsolható, de természetesen egyéb kivitelezéseknél is használható a kétkomponensű „vegyi dűbel”, mellyel különböző falazatokba, padlókba rögzíthetünk, ragaszthatunk be tartószerkezeteket nagy szilárdsággal, gyorsan, víztömören. Az ily módon elkészített rögzítés gyakorlatilag az épületszerkezettel egyenszilárdságú, nem okoz külön feszítő hatást, ezért sarkoknál és egyéb repedésveszélyes helyeken is biztonsággal alkalmazható.

---