A gázszolgáltató szemszögéből V.
2009/7-8. lapszám | VGF&HKL online | 2599 |
Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A 2008. évi XL. Törvény (a földgázellátásról) végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet a csatlakozó és fogyasztói vezetékek és fogyasztói (felhasználói) berendezések létesítését, átalakítását és bővítését arról szóló tervhez (gázterv) köti.
A gáztervek műszaki-biztonsági felülvizsgálata
A 2008. évi XL. Törvény (a földgázellátásról) végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet a csatlakozó és fogyasztói vezetékek és fogyasztói (felhasználói) berendezések létesítését, átalakítását és bővítését arról szóló tervhez (gázterv) köti.
„15. § (1) A földgázelosztó a kiviteli terven kizárólag a csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés létesítéséhez szükséges műszaki-biztonsági követelményeinek meglétét és a GMBSZ előírásainak betartását köteles ellenőrizni, amelyet a tervnek részletesen tartalmaznia kell. A csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés létesítéséhez szükséges hatósági engedélyek és polgári jogi hozzájárulások beszerzése, az abban előírtak betartása az ingatlantulajdonos kötelessége.”
A jogszabályi előírás
folyamatát az Elosztói Engedélyes társaságok saját minőségirányítási rendszerükben részletesen szabályozzák, egyrészt a tevékenységi folyamatot leíró, másrészt a társasági technológiai utasításokban.
Az idézett jogszabály előírásai alapján a területileg illetékes elosztói engedélyes a benyújtott tervet műszaki-biztonsági szempontból felül kell, hogy vizsgálja, és arra írásban kell, hogy válaszoljon a tervet benyújtónak, vagy a beruházónak (tulajdonosnak). Ez a tevékenység a Gáztörvény szerint a „Garantált szolgáltatások” közé tartozik, ami azzal jár, hogy a tervet annak beérkezésétől számított 15 munkanapon belül felül kell vizsgálni, és az arról készített írásos szakvéleményt ki kell adni.
Így adódik a kettős feltétel, amely szerint egyrészt a terv feleljen meg – esetleg a terv véleményezésében tett feltételekkel – a műszaki-biztonsági feltételeknek, másrészt ennek elbírálása és ügyintézése időkorlátok közé van szorítva.
Az, hogy mindkét feltétel teljesüljön, sok esetben a tervfelülvizsgáló munkáján is múlik. A beérkezett tervek felülvizsgálása során ugyanis különböző esetek fordulnak elő a részben vagy kevésbé megfelelő, esetleg hiányos vagy elfogadhatatlan tervek elbírálása során. Részben az időkorlátok miatt – de a rugalmasabb ügyintézés miatt is – sokszor kell a tervezőt a tervfelülvizsgálónak megszólítania kiegészítések, esetleg hiánypótlás, vagy tervrészletek átdolgozása céljából. Vannak olyan – általában a nagy beruházásokra jellemző – esetek, amikor egy-egy terv ügyintézése, elbírálása során ez többször is megismétlődik. Ez a kommunikáció azonban nem csak egyirányú, hanem a tervezők is szívesen kérnek tanácsot a terv felülvizsgálóktól akár telefonon, akár személyes megkeresés útján. (Ez utóbbi a hasznosabb, mert rajzokat nem szerencsés telefonon keresztül egyeztetni.) Bár ez rossz gyakorlat, de az élet ezt produkálja. Levéllel visszaküldésre, vagyis egyértelmű elutasításra akkor kerül sor, amikor a terv olyan hiányosságokat tartalmaz, amelyek miatt az a műszaki-biztonsági szempontok szerint értékelhetetlen (Pl. védőtávolságok megsértése, hasadó-nyíló felületek hiánya, nem azonosítható készülékek, légellátás hiánya stb.). A pótolható mellékletek (Pl. előzetes kémény szakvélemény meglévő épületeknél, a létesítményt minősítő műszaki leírás részletek pontatlansága vagy hiánya a tervben stb.) esetén a tervfelülvizsgáló szólítja fel a tervezőt a hiányok pótlására, ám ez esetben is bele kell férnie az ügyintézésnek a 15 napos időhatárba. Ezek a kisebb-nagyobb ügyintézések, kommunikációk tökéletesen alkalmasak arra, hogy a terv felülvizsgáló elmélyült figyelmét – az éppen kézben lévő tervre – megbontsák és az idejét szétforgácsolják.
A terv felülvizsgáló
egy-egy tervezői megkeresés esetén óriási hátrányban van, hiszen nem ismeri a helyszínt, így egy-egy elfelejtett, vagy mellékesnek ítélt körülmény a későbbiekben akár a tervben, akár később az elkészült műszaki-biztonsági ellenőrzés kapcsán (hiszen az Elosztói engedélyes szakembere ekkor szembesül a helyszínnel) meghatározóvá válhat a létesítmény műszaki-biztonsági megítélésében.
Külön kell szólni a GMBSZ (és általában az Elosztói Engedélyes társaságok technológiai utasításai szerinti alábbi) feltételről, amely szerint bővítések és átalakítások esetén a tervezőnek „egyidejűleg vizsgálni kell a már üzemelő csatlakozó vezeték és/vagy felhasználói berendezés létesítéskor érvényben levő műszaki biztonsági előírásoknak való megfelelését, továbbá ellenőrizni kell, hogy a bővítmény nincs-e káros hatással a már üzemelő létesítmény biztonságos működésére.”
Ilyen esetekben gyakran merül fel a kérdés, hogy ez a felülvizsgálat milyen mértékig terjedjen ki, hiszen egy ipari nagyvállalat egyetlen vagy néhány helyiségét érintő átalakításának gázterve maga után vonhatná a teljes fogyasztói rendszer felülvizsgálatát a GMBSZ szövege szerint. Úgy véljük azonban, hogy ilyen esetekben elegendő a meglévő berendezések műszaki biztonsági előírásoknak való megfelelését csak azokra a vezetékekre és berendezésekre vonatkoztatni, amelyek az átalakítás/bővítés helyiségével (helyiségeivel) légtér összeköttetésben vannak. Ennek eldöntése viszont a helyszín ismeretében tervező feladata. Az ilyen ügyekben is gyakran megszólítják a tervezők a terv felülvizsgálókat.
Mindebből következik
a terv felülvizsgálók sokirányú leterhelése, amely az apróbb terjedelmű mérnöki tanácsadásoktól az adminisztráción túl a tervek elmélyült és alapos átvizsgálásában kellene inkább megnyilvánulni.
Sokszor adódik egy-egy olyan eset is, amely minden műszaki szabályozás ellenére egyedinek számít, és abban a tervfelülvizsgálóknak is tanácsot kell kérniük a főtechnológustól vagy feletteseiktől. Ilyen esetek, de akár a napi feladatok is – a tervekben előforduló jogszabályi és szakmai értelmezés – egyre fontosabbá és nélkülözhetetlenebbé teszik (különösen jogszabály, vagy műszaki szabályozás megváltozása esetén) olyan fórumok összehívását, amelyek elősegítik a csatlakozó és fogyasztói vezetékek, valamint gázfogyasztó készülékek tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos műszaki szabályozás egységes értelmezését a tervezők (esetleg kivitelezők) és tervfelülvizsgálók számára.
