Az egyéni védőeszközök követelményeiről II.
2009/5. lapszám | VGF&HKL online | 1494 |
Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Témánk kicsit száraznak tűnhet, de fontos adatokat tudhatunk meg arról, miket is kellene használnunk…
Az OMMF területi felügyelőségeinek a védőeszközökre kiterjedő ellenőrzései
Az Mvt. 84. § (1) bekezdés j) pont az OMMF területi felügyelőségeinek a munkahelyre kiterjedő ellenőrzési jogosultságai között megnevezi az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítését is, amely szerint a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség felügyelője elsőfokú hatóságként jogosult j) a munkaeszköz és egyéni védőeszköz működését, használatát felfüggeszteni, ha az nem rendelkezik a 18. § (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott okirattal. Az Mvt.84.§ (3) bekezdés a felügyelő határozatának azonnali végrehajtását rendelheti el. Az Mvt. 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy a felügyeletek munkavédelmi bírságot alkalmaznak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben.
Az egyéni védőeszközök azonosítása
A 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 6. § (1): A védőeszköz kiválasztását megelőzően a munkáltató köteles a védőeszköz minősítő bizonyítványa, valamint – szükség esetén – szakértői vélemény alapján felmérni, hogy a felhasználni kívánt védőeszköz megfelel-e az előírt követelményeknek.
A 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról, 3. § 2.: az EK-megfelelőségi nyilatkozat a gyártó írásbeli nyilatkozata, hogy a védőeszköz a mintának és e rendelet előírásainak megfelel. 3. § 3: EK típustanúsítvány: a tanúsítást végző bejelentett szervezet (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a védőeszköz a mintán elvégzett EK típusvizsgálat alapján megfelel e rendelet előírásainak. A védelmi képességre utaló piktogramokat a honosított harmonizáló szabványok tartalmazzák. A minősítés során korábban meghatározott típusszámok az új megfelelőség-tanúsítás során nem használatosak.
Az egyéni védőeszközök tájékoztató dokumentumával kapcsolatban kiemelendő, hogy a tájékoztató a védőeszköz tartozéka, amelyet a védőeszközhöz csatolni kell, vagy a csomagolásban kell elhelyezni. A védőeszközhöz – annak tartozékaként – a tájékoztatót a forgalmazás helye szerinti hivatalos nyelven biztosítani kell. A 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet 3. § 14. tájékoztató: a felhasználók számára készített olyan dokumentum, amely tartalmazza a védőeszköz rendeltetésszerű használatára, tárolására, kezelésére, raktározására, tisztítására, karbantartására, fertőtlenítésére, a használatba vételt megelőző és követő, valamint az időszakos felülvizsgálatára vonatkozó információkat. Történetesen: a védőeszköz védelmi szintje elvesztésének időpontját (pl. a védelmi idő tartamát, az avulási időt), a védőeszközön lévő jelképek és az EK-jelölés jelentését.
A tájékoztatónak tartalmaznia kell a minősíttető nevét és címét, a minősítő bizonyítvány számát és érvényességi idejét, a típusszámát, cikkszámát, amely a védelmi képességeit rögzíti, illetve tartalmazza a védőeszköz védelmi osztályát, a védelmi képességét és az ez által biztosított teljesítményértékeket, nyilatkozatokat, felhívásokat, a gyártó által használatra ajánlott tisztító, karbantartó vagy fertőtlenítő anyagok megjelölését, amelyek rendeltetésszerű használat mellett a védőeszköz védelmi képességét nem befolyásolják, illetve annak anyagaira nem hatnak károsan.
A védőeszközök kategóriái
A 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet 4. § (1) kimondja, hogy a védőeszközök védelmi szintjük alapján három kategóriába tartoznak. Az 1. kategóriába kizárólag azok a védőeszközök tartoznak, amelyek az alábbi hatások ellen biztosítanak védelmet:
a) felületi sérülést okozó mechanikai veszélyek (pl. kertészkesztyű, ujjvédő);
b) gyengén agresszív hatású tisztító-, illetve karbantartószerek, melyek hatása minden nehézség nélkül visszafordítható (pl. hígított tisztítószer-oldatok ellen védelmet nyújtó kesztyű);
c) az 50 °C-ot nem meghaladó felületi hőmérsékletű tárgyak kezelése során felmerülő kockázatok, amelyek egyidejűleg nem teszik ki a felhasználót veszélyes behatásnak (pl. kesztyű, kötény);
d) nem szélsőséges vagy kivételes időjárási, légköri körülmények (pl. fejvédelem, időjárás hatásai ellen védelmül szolgáló ruházat, lábbeli);
e) gyenge ütések és rezgések, amelyek nem a test életfontosságú területeire hatnak, nem okoznak maradandó sérüléseket (pl. a fejbőr vagy haj védelmét szolgáló könnyű fejvédők, kesztyűk, könnyű cipők);
f) napsugárzás (pl. napszemüveg).
4. § (3): A 2. kategóriába tartoznak mindazok a védőeszközök, amelyek nem tartoznak az 1., illetve a 3. kategóriába.
(4): A 3. kategóriába tartoznak mindazok a komplex tervezésű védőeszközök, amelyek a halálos kimenetelű balesetek, a súlyos, visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozó hatások ellen védenek, és amelyeknél a gyártó vélelmezheti, hogy a felhasználó a közvetlen hatásokat nem tudja kellő időben felismerni. E szerint a 3. kategóriába kizárólag az alábbi eszközök sorolhatók:
f) azok a védőeszközök, amelyek a magasból történő leesés, zuhanás ellen védenek;
g) mindazok a védőeszközök, amelyek a villamosság által okozható kockázati tényezők ellen védelmet biztosítanak, a feszültség alatt álló berendezéseken vagy feszültség közelében végzett tevékenységnél, illetve a nagyfeszültség alatt lévő berendezésektől való elszigetelést szolgálják.
A minősített védőeszközökre vonatkozó azonosító információkat a biztonsági vizsgálati jelen található nyolcjegyű szám adja meg, pl. védősisak típusszáma 1. 13. 13. 14. 3. Az első szám a védelem iránya: a védendő testrész, életfunkció, érzékszerv, tevékenység védelmének meghatározása (1. Fejvédő eszközök). A második és harmadik szám a műszaki jellemzőket adja meg, pl. védősisaknál az 1 normál, a 3 peremmel készült kivitelűt jelent. A negyedik és ötödik szám a védelmi képesség jellemzőit öleli fel, történetesen azt, hogy milyen veszélyes vagy ártalmas termelési tényezők ellen jelent elsődleges védelmet. A példában: 1. mozgó, forgó gépek, alkatrészek, anyagok hatása, 3. eső, zuhanó tárgyak által okozott ütések hatása.
A hatodik és hetedik szám: a másodlagos védelem jellemzőire vonatkozik, itt az 1. a mozgó, forgó gépek, alkatrészek, anyagok hatása, a 4. a beütődés hatása. A nyolcadik szám a védőképesség fokozatát jelöli, pl. a 3 a g) kategóriát: ide tartoznak például mindazok a védőeszközök, amelyek a villamosság által okozható kockázati tényezők ellen védelmet biztosítanak, a feszültség alatt álló berendezéseken vagy feszültség közelében végzett tevékenységnél, illetve a nagyfeszültség alatt lévő berendezésektől való elszigetelést szolgálják.
Leesés elleni védelem
Minden munkaterületen, ahol a szintkülönbség miatt a dolgozó 1 m-nél nagyobb esési magasságnak van kitéve, biztosítani kell a leesés elleni védelmet. A telepítéssel vagy telepítés nélkül üzemeltethető leesés elleni védőeszközök elsősorban – értelemszerűen – a leesés veszélyétől óvnak, esetenként pedig a test kényszerű és szokatlan helyzetéből adódó ártalmak hatását szűntetik meg. A biztonságérzet eléréséhez elengedhetetlen, hogy a használt védőeszközök kényelmesek legyenek, a munkavégzést ne akadályozzák, ugyanakkor maximális védelmet nyújtsanak. Tekintettel arra, hogy a leesés elleni védőeszközök általában nem önmagukban, hanem egymással összekapcsolva, lezuhanásgátló rendszert képezve használatosak, fontos szempont az egymással való kompatibilitásuk is.
A munkaöv anyaga 85 mm széles, az időjárás viszontagságainak jól ellenálló szintetikus heveder. A testre való rögzítést kétpeckes pergőcsat biztosítja. A munkaövet olyan módon kell szilárd rögzítésű ponthoz (kikötési pont) rögzíteni, hogy a munkavégzés helyén ne engedjen meg 1 m-nél nagyobb zuhanási magasságot. A megfelelő méretű védőeszközt használatkor szorosan a testre kell csatolni úgy, hogy a kikötőkötél mindkét biztosítógyűrűt egyenlő arányban vegye igénybe.
A munkaövet használatba vétel előtt és után szemrevételezéssel meg kell vizsgálni. Ha a biztonságot csökkentő sérülés tapasztalható, a védőeszköz tovább nem használható. A rendeltetésszerű használattól eltérően igénybevett és/vagy a használatkor károsodott munkaöv kikötőkötelét ki kell cserélni. A munkaövet 6 havonként egyszer – tárolás közben is – az előírt terheléssel meg kell vizsgálni. Munkaöveken javítást csak a gyártó vagy az általa felhatalmazott szerv vagy az általa felhatalmazott személy végezhet.
Üzemeltetői vizsgálat alá tartozó munkaeszközök
