Hálózatüzemeltetés ma

2010/1-2. lapszám | VGF&HKL online |  4196 |

Figylem! Ez a cikk 15 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Közegészségügyi szempontból a hibátlan csatornahálózat-üzemeltetés alapvető fontosságú. A közcsatornák folyamatos és zavartalan működtetése a csatornaszolgáltatók feladata. A hálózat áteresztő képességét nagyban csökkentik a csatornába kerülő anyagok, melyek egy része leülepedik, más része pedig kicsapódik a csatorna falára. A szennyvíz szabad áramlását gátolhatják még csatornasérülések, építési hiányosságok, idegen anyagok (pl. betonlekötés, törmelék, télen az utak síkosság-mentesítéséhez használt homok stb.), a korosabb csatornáknál tapasztalható még gyökérbenövés is.

A zavartalan szennyvzelvezetés a csatornák rendszeres karbantartásával, tisztításával, vizsgálatával és szükség szerinti javításával tartható fenn.

Csatornatisztítás

A csatornahálózatok üzemeltetése során a következő feladatok ellátása szükséges:

• házi bekötő- és közcsatornák, valamint víznyelők megelőző jellegű tisztítása, üzemzavar-elhárítás, dugulások felszabadítása,
• gyökérbenövések eltávolítása,
• beton- és habarcslekötés eltávolítása,
• egyéb idegen anyagok eltávolítása kézi erővel,
• szennyvízátemelők szívótereinek tisztítása.​

Csatornatisztítási módszerek

A két méter átmérő alatti csatornák, szívóterek tisztításához, dugulások, üzemzavarok elhárításához használt célgépek:

• magas nyomású vízzel dolgozó csatornatisztító (mosó) célgépek, speciálisan kialakított tisztító fejekkel,
• kamerával felszerelt mosófej,
• vákuumos csatornaiszap-szívó célgépek,
• kombinált, az előző két funkciót együttesen, de külön-külön is végezni tudó szívó-mosó célgépek.

A célgép típusát az elvégzendő feladathoz,

a munkakörülményekhez kell igazítani. A nehezen megközelíthető, szűk utcák alatt húzódó csatornák tisztítása kisebb méretű járművekkel, illetve kombinált célgépekkel végezhető hatékonyan. A vízvisszaforgatós célgépek az általuk tárolt mosóvíz felhasználása után képesek a csatornaiszapból a vizet visszanyerni, ezáltal munkaciklusuk jelentősen meghosszabbodik. A magas nyomású, mosó célgépek a feladathoz kiválasztott speciális tisztítófejekkel szerelhetők fel, például gyökérvágóval, lekötések eltávolítására szolgáló törő- és marófejekkel. A szívóterek tisztítására a kombinált célgépek alkalmasak.

Nagy, két méter feletti átmérőjű, vagy kisebb, de jelentősen feliszapolódott csatornák tisztításához kifejlesztett eszközök:

• gépi csörlőkkel mechanikusan mozgatott tisztító szerszámok,
• pajzsos, önjáró, főgyűjtő-tisztító szerkezetek.

A nagyméretű csatornák magas nyomású vízzel nem tisztíthatók megfelelő hatékonysággal. Tisztításuk olyan csörlővel végezhető, amely iszaplazító szerkezeteket és ekét mozgat a csatornában. Az eke a tisztítóaknához húzza az iszapot, ahonnan nagy teljesítményű szívó célgéppel eltávolítható. A torlópajzsos önjáró szerkezetek az általuk felduzzasztott szennyvíz nyomását használják fel a csatorna alsó részének mosásához, illetve a szerkezet mozgásához.

Kamerás csatornavizsgálat

A kamerás csatornavizsgálatok segítenek a csatornák helyzetének és hidraulikájának, műszaki állapotának és üzemeltetési jellemzőinek felmérésében, meghatározzák a rekonstrukciós feladatokat, valamint fontos szerepet játszanak a hibaelhárítás tervezésében, a megfelelő műszaki megoldás és a költséghatékony eljárás kiválasztásában. A csatornavizsgálat legkorszerűbb megoldása a kamerás vizsgálat. Ez lehetővé teszi a szűk keresztmetszetű szelvények áttekintését is, segítségével objektív kép alakul ki a vizsgált csatornaszakaszról.

A kamerához kapcsolt számítógépes elemző rendszer egyszerre rögzíti, rendszerezi és minősíti a csatornaszakasz jellemzőit, támogatja a rekonstrukcióra vonatkozó döntés-előkészítést. A csatornavizsgálat objektivitása az MSZ EN 13508-2 szabványban előírtak betartásával biztosítható. A kamerás csatornavizsgáló elemei: kamera, hátsó munkatér (kábeldob, kép- és hangkábel, leeresztő csörlő), stúdió (számítógép, videó, videoprinter, nyomtató).

Előnyei:

• kis keresztmetszetű szelvények vizsgálata is elvégezhető a kamerák segítségével,
• lehetővé válik a hibahelyek pontos behatárolása,
• a kamera által közvetített látvány alapján lehetséges a hibák szakszerű és objektív leírása,
• a hibák vizsgálatával egy időben megtörténik a szabvány szerinti hibaparaméterezés,
• az állapot az EU normák szerint, összehasonlításra alkalmas módon rögzíthető,
• a paraméterek alapján naprakész térinformatikai rendszer (térkép) rajzolható fel és tartható karban,
• a pontos diagnózis ütemezhető és költséghatékony rehabilitációt tesz lehetővé.​

A kamerás vizsgálatok típusai

Kézikamerás vizsgálat
A vizsgálat során a kamerát a csatornában ún. csatornabúvár mozgatja. A felszínen a kezelő a stúdióból irányítja az állapotfelmérést. Alkalmazható: 600/900 mm fölötti tojás- és 800 mm-nél nagyobb körszelvények vizsgálatára. Vizsgálati hossz: 200 méter, kezelőszemélyzet: 6 fő.

Betolókamerás vizsgálat
A tisztítóaknán vagy tisztítónyíláson keresztül kell a kamerát a csatornába leereszteni. Ez a kamera áttekintő diagnózisra alkalmas, szoftver nélkül is működik. Alkalmazható: 80-200 mm közötti körszelvények vizsgálatára. Vizsgálati hossz: 20-50 méter, kezelőszemélyzet: 3 fő.

Önjárókamerás vizsgálat
A vizsgáló gépkocsiból a kezelő egy kábelen keresztül irányítja a csatornában levő kamerát. A berendezés képes a hibahelyeket és a lejtést is mérni. Korszerűbb típusok SAT (önállóan mozgatható segéd) kamerát és tisztítótömlőt is képesek magukkal vinni a szelvénybe, illetve ezeket a bekötésbe is be tudják juttatni. Alkalmazható: 150-1200 mm közötti körszelvény, valamint a 300/450 és 600/900 mm közötti tojásszelvény vizsgálatára. Vizsgálati hossz: 200 méter, kezelőszemélyzet: 2 fő.

A legkorszerűbb önjárókamerás vizsgálatnál szoftver vezérli a kamerát, a képet és az adatokat time-kód segítségével – egyszerűsítve a későbbi visszakeresést és a digitalizálást – összekapcsolja. A szoftver a csatornahibákat az EN 13508-2-es szabványú EU norma szerint strukturálja és kódolja. Kategorizálja a csatornahibákat, és jelzésekkel látja el azokat.

Tisztítófejen elhelyezett kamerával történő vizsgálat
A CCTV zártláncú kamerarendszer egy nagynyomású tisztító célgépre van felépítve (vezérlő, adatrögzítő, monitor). A vizsgáló egység tulajdonképpen nem más, mint egy tisztítófej, ami felett az áramellátó, akkumulátor, a kamerák és a világítás helyezkedik el. A folyamatos működéshez az energiát a fejben levő „vízhajtásos generátor” biztosítja. Amikor a víz elfogy vagy a nyomás lecsökken, akkor a gép saját akkumulátoráról még 2 percig tud működni. A kép(jel) továbbítása vezeték nélküli (wi-fi) technológiával történik, ahol a jeladó maga a kamera, és a vevő a tömlővezető, ami az aknában helyezkedik el. Nagy előnye a berendezésnek, hogy olyan csatornákat is tud vizsgálni, melyeket az üzemeltetési viszonyok (víz-iszapállás) nem engednének meg búvárok és önjáró kamerák számára.

Alkalmazható: 250-1000 mm közötti körszelvény, valamint a 300/450 és 600/900 mm közötti tojásszelvény vizsgálatára és tisztítására. Vizsgálati hossz: 100-150 méter, kezelőszemélyzet: 2 fő.

A vizsgálat és az adatfeldolgozás lépései

1.) A helyszíni vizsgálat első lépése a kamera leeresztése a csatornába, majd mozgatása, felvételek készítése és továbbítása a stúdióba. A stúdióban működő IKAS 32 szoftver segítségével történik:

A vizsgálat helyének meghatározása hétjegyű azonosítóval (aknakóddal), amely jelöli

• a tömegközlekedési érintettséget (busz, villamos stb.),
• a csatorna rendszerét (egyesített, szenny- vagy csapadékcsatorna stb.),
• az utca kódját,
• a szelvény méretét és anyagát, valamint
• a tulajdonost (FCSM, önkormányzat stb.).

A hibakódok meghatározása betűjelekkel

1. Csővezeték szerkezetére utaló kódok (deformálódás, repedés, csőtörés, sérülések, javítások).
2. Csővezeték helyzetére utaló kódok (gyökér, lerakódások, ex-infiltráció, élőlény jelenléte).
3. Állományfelvétel kódjai (bekötés, iránytörés, kezdő- és végpontok).
4. További kódok (fotó, megjegyzések, légtér).
5. Alapinformációk megváltoztatásának kódjai (átmérő, anyag).

A felvételek adathordozóra való rögzítése

1. A vizsgálatot végző célgépből az adatok CD-n, a képanyag videokazettán kerülnek továbbításra az irodai digitalizáló munkahelyre.
2. A digitalizáló állomáson működik az IKAS 32 szoftver irodai változata, amely a detektált hibákat osztályozza. A hibák rangsorolása az csatornázási művek szakemberei által összeállított „kárkatalógus” alapján történik. Ez határozza meg a sérülések erősségét és egyben a beavatkozás sürgősségét, a legrosszabb 1-es, a legjobb 5-ös osztályzatot kap.
3. Ebben a fázisban történik a videokazettán levő analóg anyag „real-time”-ban, MPEG-2 formátumban való digitalizálása, ezáltal később is megtalálhatók a vizsgálat során észlelt hibák, jelenségek.
4. Az archiválás során kerül sor az elkészült felvételek DVD-re írására és a főbb jellemzők rögzítésére a programban, amelyben bármilyen keresés elvégezhető.
5. Az IKAS 32 által osztályozott hibák összefoglalva, csatornaszakaszonként, a térképi adatbázishoz kapcsolódó „browser” programba kerülnek bevitelre. Ebben a fázisban történik a rekonstrukciós prioritások meghatározása is.
6. A prioritás alapján rangsor készül a hálózatról, amely folyamatosan frissül, bővül. Ennek alapján lehetővé válik a felújítási döntések meghozatala, a rekonstrukciós program kialakítása.

---