Energetika és megújulók
2010/1-2. lapszám | Elek Edina | 4093 |
Figylem! Ez a cikk 15 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Időről időre megjelennek különböző előrejelzések arra nézve, hogy milyen lesz az EU energiapolitikája és azon belül a miénk is a jövőben. Cikkünkben néhány érdekességet emelünk ki egy rövid összegzés mellett a legújabb változatból. Érdekes megfigyelni a két közszereplő megnyilatkozását – ahogy másutt, itt is érvényesül az, hogy minél magasabb pozícióban van valaki, annál kevesebb konkrétumot mond…
Meddig lesz villany,
és mi lesz azután? Mi az ára a környezet megőrzésének az energiaigények várható növekedése mellett? Hogyan járulnak hozzá a megújuló energiaforrások az ország energiafüggőségének csökkentéséhez? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Central European Business Centre által megrendezett Energy Summit Hungary 2009 elnevezésű energetikai konferencia. A rendezvény célja az volt, hogy az energetika szektoron belül átfogó képet adjon az egyes ágazatokról, és azokat elemezve következtetéseket vonjon le a magyar energiapiac jövőjét illetően.
Az eseményen a nyitóelőadást Hónig Péter energiaügyi miniszter tartotta, aki elmondta, próbáljuk követni a közösségi rendelkezéseket és a versenyfeltételeket elterjeszteni, hogy a verseny, mint automatiznus, a lehető legolcsóbb energia irányába vezérelje a szereplőket. „Mik a legfontosabb lépések ebben az irányban? A 2007. évi LXXXVI. törvény, ami 2008. január elsején lépett hatályba, és ezzel megvalósult az energiapiacon a nyitás; és a földgázról szóló 2008-as törvény, ami 2009. július elsején léptette hatályba a piacnyitást. Tehát ennek az első szakaszában vagyunk most minden jó és rossz tapasztalatával”- mondta Hónig Péter.
Az Európai Unió a 2008. január 30-án közzétett „Javaslat – Az Európai Parlament és Tanács irányelve a megújuló forrásokból előállított energia támogatásáról” dokumentumban Magyarország felé 2020-ra 13%-os megújuló energiahordozó részarány-elvárást határozott meg. Az Európai Tanács emellett 2020-ig kötelezően elérendő 10%-ban határozta meg a közlekedési benzin- és dízelolaj-felhasználás energiatartalomra vetített minimális bioüzemanyag-hányadát. A miniszter hozzátette, hogy az elvárások teljesítéséhez szükséges pénz forrása jelenleg bizonytalan. „Drága megoldás a mai energiaárak mellett”- mondta.
„Nem kuriózum világviszonylatban a megújulók használata”
– mondta Felsmann Balázs volt szakállamtitkár, aki a megújuló energia szektorban tartott előadást. A jövő évi költségvetési törvénytervezetben az energiatakarékossági és zöldenergia-programok forrásai minimálisak, hangoztatta. Hazánk 2010. évi válságkezelő programja – Válságkezelés és bizalomerősítés címmel bárki szabadon hozzáférhet az interneten – a zöld energiáról, mint lehetőségről, fejleszteni kívánt alternatíváról nem szól, 39 oldalon keresztül mindössze 3 helyen szerepel energiapolitikai kérdésként megjelenítve.
„Az energiafelhasználás terén irányváltást hajtunk végre: az energiatakarékosságot és az energiahatékonyság javítását helyezve az intézkedések középpontjába a gáz- és távhőár-kompenzáció helyett. Az árkompenzációk fokozatos megszüntetése a kiadások csökkentése mellett hosszú távon mérsékli a lakosság energiaköltségeit, és egyben hozzájárul az energiaellátás biztonságának javításához, valamint az EU klímavédelmi követelményeinek teljesítéséhez is. Fontos szempont, hogy az energiahatékonyságot növelő intézkedések egyúttal keresletet támasztanak az építőipar és beszállítói területén, hozzájárulva a munkahelyek megőrzéséhez.”
„Összefogás az energiabiztonságért” címszóval új földgázvezetékek építését, illetve a paksi atomerőmű új atomerőművi kapacitásának létrehozását említi. Energiahatékonyság: „Folytatjuk és bővítjük a lakásfelújítási, -korszerűsítési programot az EU klímavédelmi követelményeinek figyelembe vételével. A panellakások és a hagyományos lakóépületek energiatakarékos felújítását, a falak szigetelését, az ajtók és ablakok cseréjét célzó pályázatok sikeresek, így továbbra is fontos szerephez jutnak. Támogatást nyújtunk arra is, hogy a fűtési és világítási rendszerek korszerűsítésével csökkenteni lehessen az energiafelhasználást a közintézményekben és a vállalkozások üzemépületeiben is. A források további bővítésének fedezetéül szolgálhat a CO2-kvóta tervezeten felüli bevétele, a „Robin Hood-adó” és a bányajáradék egy része, valamint az uniós források.” Beszédében továbbá kifejtette, hogy kérdéses az idén indított Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) forrása is. Ezt az energiahatékonysági programot az értékesített szén-dioxid-kvóták bevételéből kellene finanszírozni, de az ebből befolyt összeget már az idén fel kellett volna használni.
Felsmann Balázs számításai alapján a költségvetési törvényjavaslat mindössze 12,06 milliárd forintot irányoz elő energiahatékonysági és zöldprogramokra, 28,15 milliárd forint az eladott szén-dioxid-kvóta 2009. évi maradványa, és 6,94 milliárd forint az európai uniós támogatás. A bányajáradék, a környezetterhelési díj és a “Robin Hood-adó” bevételei együttesen elérik a 92,9 milliárd forintot, szemben az idei 88 milliárd forint éves előirányzattal. Ez a forrás kellő pénzügyi fedezetet jelentene a fenntartható energiarendszer kialakításához.
Az ingyenesen biztosított szén-dioxid-kvóták, illetve az új belépőkre számított egységek értéke 110-132 milliárd forint, a hővel kapcsolt áramtermelés, valamint a megújuló energiaforrásból előállított áram kötelező átvételi ára alapján pedig 67 milliárd forint a támogatás értéke. A lakosság gáz- és távhő-árkompenzációja 20 milliárd forintot tesz ki 2010-ben. A távhőszolgáltatás áfájának 25-ről 5 százalékra történő csökkentése 30 milliárd forint támogatást jelent a jövő évben. Felsmann Balázs úgy véli, hogy felül kell vizsgálni a kapcsolt áramtermelés, a kvótakereskedelem szabályait, és világossá kellene tenni a különleges adók és járulékok – mint az energiaadó, a bányajáradék és a „Robin Hood-adó” – felhasználásának céljait. Az államnak mint tulajdonosnak figyelembe kellene vennie, hogy a Magyar Villamos Művek beruházásainak rangsorolása üzenetértékű a szektor valamennyi szereplője számára, a Mavirnak, mint rendszerirányítónak pedig „zöldtámogató” fejlesztéseket kellene végeznie.
A megújulóenergia-felhasználás megoszlása hazánkban
A 2006. és a 2008. évi adatokat összevetve egymással megállapítható, hogy Magyarországon a legnagyobb arányban hasznosított megújuló energiaforrás a biomassza, amely 2006-ban az összes megújuló energia közel 90%-át adta, ez az arány 2008-ban 80%-ra csökkent. (Forrás: Stratégia a magyarországi megújuló erőforrások felhasználásának növelésére 2008-2020) Hazai elemzések azt mutatják, hogy Magyarországon a legnagyobb és bővíthető energiahordozó-bázist a biomassza jelenti. A célirányos energianövény-termelés ugyan egyelőre nem jelentős mértékű, de a biomassza-készletek az energianövények termesztésével jelentősen fokozhatók, amit az ÚMVP intézkedései lehetővé is tesznek. Szintén nagy potenciál rejlik a biomassza jellegű melléktermékek, hulladékok energetikai hasznosításában (ún. másodlagos és harmadlagos biomasszák), mivel a hulladékhasznosítást eredményező technológiák (pl. biogáztermelés) egyre nagyobb szerephez jutnak.
Az energetikai célú növénytermesztés, a biomassza megújuló energiaforrásként történő felhasználása kiutat jelenthet, mivel ezáltal biztosítható, hogy a termelők továbbra is mezőgazdasági termeléssel foglalkozzanak, és hogy az előállított terményeket jelentős költségvetési támogatás nélkül, piacképesen lehessen értékesíteni. A mezőgazdasági melléktermékek és hulladékok energetikai felhasználása pótlólagos árbevételt eredményezhet a mezőgazdasági termelők részére, ezáltal javítva a jövedelmezőséget. A biomassza-előállítás, -felhasználás támogatási rendszerének a kialakításánál figyelembe kell venni a területpolitikai szempontokat az elmaradott térségek előtérbe helyezésével.
A vizsgálatok azt mutatják, hogy a hazai erdők – a fenntartható erdőgazdálkodás szempontjainak figyelembevételével – a jelenlegi igényt még képesek kielégíteni, de jelentősebb volumenű új kapacitás alapanyaga csak összehangolt, diverzifikált biomassza-mix (faapríték, melléktermék, célirányosan termelt energianövények) összeállításával biztosítható. Új biomassza-kapacitások létrehozásának feltétele ezért egy hatékony energianövény-termesztési és mezőgazdasági hulladékfelhasználás-növelési program, az energetikai célú növénytermesztés hazai felfuttatása. Emellett fokozott hangsúlyt kell fektetni a melléktermékek és hulladékok összehangolt begyűjtésére, amelyek mennyisége országos szinten akár a 4-5 millió tonnát is elérheti évente.
A biomassza alkalmazásával kapcsolatos ellentmondások, tiltakozások két alapvető dologra vezethetők vissza. Az egyik tévhit az, hogy rosszabb minőségű, már nem művelt területeken is lehet az energetikai célú termelést folytatni. Ennek figyelembevételével kell mind az élelmiszer-, mind az energiatermelést minél hatékonyabbá tenni.
A másik tévhit sajnos a biomassza-termelés CO2-semlegességében rejlik. Valójában az igaz, hogy a növény elégetésekor ugyanannyi szén-dioxidot juttatunk környezetünkbe, amennyit a növény élete során megkötött a légkörből, azonban a technológia alkalmazása során, ha az egész életciklust figyelembe vesszük, akkor az előbbi megállapításunk érvényét veszíti. Ugyanis számolnunk kell az egyes részfolyamatok energiaigényével, illetve kibocsátásaival. Ezalatt értendő a növény termesztésétől kezdve a betakarításán, a létesítmények építésén át a hulladékok ártalmatlanítása is.
Bioüzemanyagok
A kördiagramokon jól látható a bioüzemanyagok használatának 10%-kal való növekedése a 2006-os évhez képest a 2008. évi felmérések alapján. A bioüzemanyagok környezetre gyakorolt „pozitív” hatása az üvegházgázok légkörbe jutó megtakarítási képességétől függ. Az alapanyagok előállítását tekintve hazánkban kedvezők a feltételek a bioetanol előállításához. Évente átlagosan 6-7 millió tonna kukorica terem, amelyből egyre kevesebbet használnak fel takarmányozásra, ugyanakkor nő az export és az ipari feldolgozásra kerülő kukorica mennyisége. A hazai előállítású kukorica lényegesen nagyobb nagyságrendben áll rendelkezésre, mint amennyi a közeljövőben várható hazai felhasználás. A kukoricaalapú etanol mennyisége akár a 700-800 ezer tonnát is elérheti évente, amely többszöröse a magyarországi motorüzemanyag-gyártók és -forgalmazók 2010-ig várható igényének.
Magyarország ökológiai adottságai kevésbé kedveznek a biodízel fő alapanyagának – a napraforgó étkezési célú felhasználása az elsődleges -, a repcének, amelynek termésterülete mintegy 240-280 ezer hektáron behatárolt. Átlagos hozamok mellett 100-110 ezer tonna biodízel nyerhető. Ez nem fedezi teljes egészében a várható hazai dízelüzemanyag-igényt, amely 120-130 ezer tonnára tehető évente.
Vitatott kérdés a bioüzemanyok energiamérlege és a teljes életciklusra vonatkozó környezeti hatásuk. Miközben a bioüzemanyagok felhasználása során a növény által légkörből megkötött szén-dioxid szabadul fel, addig a növénytermesztés és előállítás során jelentős mennyiségű, fosszilis eredetű üvegházgáz kerülhet a környezetbe. A bioüzemanyagok használata csak akkor jelenthetne valódi alternatív energiaforrást, ha az előállításához is megújuló forrásokat használnánk. Ezzel szemben a földművelésnél, a műtrágyák és gyomirtók gyártásánál, a lepárlásnál és a finomításnál, valamint a szállításnál is többnyire fosszilis energia felhasználására kerül sor, ami rontja a bioüzemanyagok energiamérlegét. További aggályokra adhat okot, ha a bioüzemanyagok alapanyagául szolgáló növényeket környezetvédelmi szempontból értékes területeken termelik.
Nemzetközi kutatások eredménye szerint a bioetanol és biodízel teljes életciklusra vonatkozó energiamérlege (output-input aránya) a közelmúltban végbement technológiai fejlődésnek köszönhetően – átlagosan 1,4 arányszámmal – egyértelműen pozitív (USDA: The energy balance of corn ethanol. Agricultural Economic Report).
Geotermikus energia
Mérsékelt csökkenés jellemzi hazánk geotermikus eredetű energiafelhasználását a 2006-os adatokhoz viszonyítva, holott a kedvező geotermális adottságú országok közé tartozunk. A geotermikus gradiens mintegy másfélszerese a világátlagnak: a föld mélyéből egységnyi területen kilépő hőteljesítmény átlagosan 90 mW/m2, miközben az európai kontinens területén csak 60 mW/m2. Ennek megfelelően 1 km mélységben 60 ºC, 2 km mélységben pedig már 110 ºC a kőzetek és az azokban elhelyezkedő víz hőmérséklete. A geotermikus gradiens a Dél-Dunántúlon és az Alföldön a legnagyobb, a Kisalföldön és a hegyvidéki területeken kisebb, mint az országos átlag.
A geotermális energia fő hasznosítási területe Magyarországon a direkt hőhasznosítás és a balneológia (gyógyforrások, gyógyvizek gyógyfürdői alkalmazása). A kitermelt hévíz hőtartalmát általában a mezőgazdaságban üvegházak fűtésére, épületek, uszodák fűtésére, használati melegvíz-termelésre, esetenként távfűtésben hasznosítják. Magyarországon geotermális energiára alapozott villamosenergia-termelés egyelőre nincs, és az EU25 országok közül is csak két országban található ilyen célú felhasználás (Olaszország, Portugália).
Magyarországon a hőszivattyúk megjelenése kezdeti stádiumban van, és tömeges elterjedésükre a belátható jövőben nem is lehet számítani. Ez a drága beruházási költségen túlmenően elsősorban a hazai erőműrendszer összetételével, illetve a villamosenergia-földgáz árarányokkal magyarázható. A villamos energia ára lényegesen magasabb, mint a földgázé, és a lakosság egy része a földgázárban „szociális” energiatámogatást kap. (Bár már van ugye GEO tarifa.) Emiatt itthon továbbra is viszonylag alacsony az így kiváltható energia mennyisége.
Szélenergia
Magyarországon az első szélerőmű 2000 decembere óta üzemel, 2008 tavaszán a beépített kapacitás több mint 100 MW volt. Ez 2010-ig várhatóan 330 MW-ra növekszik, ekkora kapacitásra adott 2006 tavaszáig engedélyt a Magyar Energia Hivatal. A kedvező szabályozás hatására 2006-ban ezzel szemben 1500 MW feletti engedélykérelem érkezett a Hivatalba, ami jól jelzi, hogy a szélerőművek megvalósítása jelenleg vonzó befektetés. Hosszabb távon, a földgáz árának növekedésével várhatóan kisebb támogatás mellett vagy akár anélkül is megéri majd az ilyen beruházás.
A szélenergiával történő villamosenergia-termelés kedvező abból a szempontból, hogy a szélerőművek gyorsan és egyszerűen kiépíthető berendezések, és a kezdeti beruházás megvalósulását követően olcsó az üzemeltetésük. Hátrányuk azonban, hogy hazai viszonyok között a szélfarmok átlagos összesített kihasználtsága 20% körüli, ezért a kapacitásra jutó fajlagos energiatermelés alacsony. További probléma a szélenergia-kapacitás villamosenergia-rendszerbe történő integrálása.
Dánia talált megoldást a problémára, ami a szélenergia úgynevezett „Önkéntes megállapodásán” alapul a villamosenergia-iparral. Ennek lényege, hogy hosszú távon szabott áron történik a szélenergiából történő áram átvétele, valamint hogy a szélerőművek hálózatra kapcsolásának költségeit a szereplők megosztják: a szélerőmű fizeti a csatlakozás költségeit, míg a hálózatfejlesztését a villamosenergia-szektor viseli. A kiszámíthatóság, tervezhetőség egyik fontos eleme, hogy kialakult például az energetikai célú meteorológiai szélelőrejelzés.
A „Stratégia a magyarországi megújuló erőforrások felhasználásának növelésére 2008-2020” című dokumentum
SWOT elemzése összefoglalja a megújulók alacsony részesedésének okait az energiafelhasználásban:
- A társadalom környezettudatosságának hiánya, bizalmatlanság és információhiány a megújuló energia alkalmazásával kapcsolatosan.
- A megújuló alapú hőpiacra ma nem vonatkozik támogatás.
- A jelenlegi villamosenergia-rendszer nem képes a rendszertelenül termelő megújuló energiaforrások bizonyos mértéket meghaladó integrációjára, ami a rendszerszabályozás egyébként is meglévő hiányosságaiból fakad.
- A megújulók hőpiaci felhasználását nem ösztönzi a zöldáram-termelés aszimmetrikus támogatása.
- A tanácsadói hálózat hiánya.
- A fosszilis energiahordozókkal gazdálkodó, értékelő cégek, vállalkozások valószínű ellenállása.
A jövő
Szakértői becslések alapján a megújuló energiaforrás-felhasználás összetétele tekintetében 2020-ban is a biomasszának lesz meghatározó szerepe, de aránya a mai 90% körüliről a Policy forgatókönyv szerint 70%-ra csökken – az adatokat a 3. diagram szemlélteti. A jövőben a bioüzemanyag mellett a biogáz és biometán, a geotermikus és a szélenergia hasznosításnak lesz komolyabb szerepe. A maihoz képest többszörösére növekszik ugyanakkor a napenergia- és hulladék-hasznosítás is.
A zöldáram-termelés a stratégiai forgatókönyv alapján a 2006. évi 1630 GWhról 2020-ra 9470 GWh-ra nő, ami nagy részben a biomassza alapú termelésnek tudható be. A hőpiacon a mai 36 PJ megújuló energiaforrás felhasználás a stratégiai forgatókönyv szerint 2020-ra 87 PJ-ra nő. A zöldáram-termeléshez hasonlóan a hőpiacon is kiegyenlítettebbé válik a felhasznált megújuló energiaforrások összetétele azáltal, hogy némileg csökken a szilárd biomassza jelentősége (a Policy szerint 85%-ról 79%-ra), a biogáz- és biometán-, valamint a napenergia-hasznosítás javára.
Nagy lehetőségek lehetnének
a szén-dioxiddal való kvótakereskedelemben is, azonban egyes nyugati EU-tagállamok a szén-dioxid-piac összeomlásától tartanak a napokban megjelent hírforrások szerint. Ennek a következő a magyarázata: a keleti tagállamoknak – köztük hazánknak is – rengeteg kibocsátási kvótájuk vár értékesítésre, azonban ha az EU nem engedélyezi a megmaradt kvóták kereskedelmét 2013 után, azzal járna, hogy jelentős mennyiségű pénz nélkül maradna országunk, sőt, egyenesen a piac összeomlásához vezetne. Ugyanis Oroszország és Ukrajna hatalmas mennyiségű kvótával bír a kritikusok szerint, így még kevesebb forráshoz jutnának a fejlődő országok.
Felhasznált irodalom
- Energia Klub kiadványa, Kazai Zsolt: Zöld energiát okosan, 2008.
- Stratégia a magyarországi megújuló erőforrások felhasználásának növelésére 2008–2020
