Még egyszer a fatüzelésről
2010/6. lapszám | VGF&HKL online | 5181 |
Figylem! Ez a cikk 15 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A téli estéken a kandallóban ropogó, lángoló fahasábok hangulata semmi mással nem pótolható. Ezért a hangulatért nem is nagyon szoktuk mérlegelni, hogy mibe kerül mindez. Egy újonnan épülő családi háznál vagy egy meglévő épület fűtéskorszerűsítésénél azonban jól meg kell gondolni, hogy a fatüzelést választjuk-e. Ehhez a döntéshez gyűjtöttünk össze néhány érvet és adatot.
A tűzifa
Magyarország éves fanövekménye 12-13 millió m3, ez magában foglalja a telepített és művelt erdők állományát, a nemzeti parkok (nagyon korlátozottan kitermelhető) állományát, de a háztartások kertjében, az utak mellett lévő favagyont is. Ebből kitermelhető 9-10 millió m3, a legális kitermelés 6-7 millió m3, ez a mennyiség kereskedelmi forgalomba kerül. A nem ellenőrzött fakivágást 3-3,5 millió m3-re teszik, értéke 50-75 milliárd Ft. Ez a hatalmas mennyiség magában foglalja a kertekből, az utak mellől, az építkezések alkalmával kivágott fákat és a falopásokat is. A legális fakivágások több mint fele csak tűzifa céljára használható, a nem ellenőrzött vágásoknak pedig szinte teljes egésze.
Az ország fatermelő képessége a folyamatos újraerdősítések és új erdőtelepítések ellenére rövid időn belül lényegesen nem növelhető, tehát a háztartások rendelkezésére álló tűzifamennyiség sem emelhető pár százaléknál nagyobb mértékben.
Az ország lakásállománya 2008 végén 4,27 millió volt, a lakások 78,4%-ában egyedi fűtés volt. Az átlagos háztartás éves energia- és vízkiadása 340-380 ezer Ft, ebből 170-180 ezer Ft a fűtés költsége, tehát fontos döntés az új ház fűtési energiahordozójának kiválasztása, vagy a meglévő épület fűtésének átalakítása másik energiahordozóra.
Több mint 660 ezer háztartásban fűtenek fával. Jellemzően a vidéki kisvárosokban, községekben, tanyákon gyakoribb a fatüzelés, és elsősorban a családi házakban. Az erdők, erdőgazdaságok, fűrészüzemek közelében szintén gyakoribb a fatüzeléses háztartás.
A lakosság tűzifafogyasztása 1,2-1,5 millió m3, pontosabban ez a mennyiség jelenik meg a kereskedelemben lakossági célú értékesítésként. Ezzel azonos nagyságú a nagy villamos erőművek tűzifafogyasztása is.
A lakossági tűzifapiacon a kereslet-kínálat állítja be az árakat. Az utóbbi tíz évben a tűzifa árának folyamatos emelkedését figyelhettük meg. A tűzifapiacot a gazdasági válság észrevehetően nem érintette.
A tűzifa nagyobb része kereskedelmi hálózaton keresztül jut el a háztartásokba (itt a költségek jobban nyomon követhetők), de sokan családi gyűjtéssel szerzik be. A kertből, a hétvégi telekről, az építkezésről is sok hulladékfa kerül a kazánokba, kályhákba. A felhasznált tűzifa legalább 80%-a keményfa.
A fa tüzelőanyag általában kétféle választékban és sokféle feldolgozottsági állapotban kapható. A jellemző választék: keményfa és puhafa. Az előkészítettség azt jelenti, hogy a fát lehet kapni rönkben, 25 vagy 33 cm hosszra fűrészelve, aprítva vagy pelletálva, de kapható a fa brikettált állapotban is. Több helyen elérhető már a szalmából készült pellet is.
A kereskedelemben a tűzifát súlyra vagy térfogatra árulják. Jó, ha tudjuk a térfogatra árult tűzifa esetében, hogy kapható a szokásos m3-ben mérve, ekkor ez egy 1x1x1 méter méretű kockába rakható rönköt vagy hasábot jelent, és kapható erdei m3 is, ez 1,7 szokásos m3 térfogattal egyenlő. A tűzifa víztartalma általában 50 és 15 térfogatszázalék között van, a pellet és a brikett szárított termék, víztartalmuk 10% körüli. Szerencsések vagyunk, ha alacsony víztartalmú fát vehetünk, ilyen lehet az egész nyáron át a szabadban vagy a fedett helyen tárolt fa. A m3-re vásárolt tűzifa esetében a víztartalommal nem csaphatnak be bennünket.
A háztartásban a fatüzelés
általában csak a fűtési energiahordozót adja, főzésre és vízmelegítésre más tüzelőanyagot használnak.
A fatüzeléshez ma már nagyon jó minőségű, mondhatni automatizált kazánok is kaphatók, amelyek kevés emberi munkával és csak időszakos felügyelettel üzemelnek. A fatüzelésű kazánok bármilyen előkészítettségű faanyagra kaphatók. Ma már nem korszerű a fa- és széntüzelésre egyaránt alkalmas kazán.
Nézzük a fatüzelés előnyeit:
• általában olcsóbb, mint a legnépszerűbb földgáztüzelés,
• biztonságosak a mai, modern fatüzelésű kazánok,
• minden meglévő központi fűtési rendszerhez lehet illeszteni utólag megfelelő kazánt,
• a fatüzelésű kazánban is el lehet tüzelni a háztartásban keletkező éghető hulladék egy részét, kivéve a pellettüzelésű és a faelgázosító kazánokat (ne tüzeljük el a műanyaghulladékokat, tönkreteszi a kazánt és a kéményt, súlyosan károsítja a környezetet),
• ugrásszerűen megnő a fatüzelés előnye, ha a tűzifát járandóságként (olcsóbban, ingyen) kapjuk, magunk gyűjthetjük a közeli erdőben.
Hátrányok a fatüzelésnél is vannak:
• a fatüzelésű kazánnak külön helyiség kell, a tüzelőanyag részére is kell legalább 10 m3 zárt, de legalább fedett tárolótér,
• a tüzeléssel por jár, a kibocsátott égéstermék a környezetet szennyezi,
• a hamu elhelyezése is gondot okozhat,
• naponta rá kell nézni a kazánra, esetenként újra begyújtani és hamuzni kell,
• a tüzelőanyagot hónapokkal előre be kell tárolni, különösen a tűzifát,
• a fűtési költségeket előre kell megfizetni,
• elég sok fizikai munkát jelent a tüzelőanyag előkészítése (fűrészelés, aprítás), mozgatása, különösen, ha nem tüzelésre kész fát vásárolunk,
• ne felejtsük el, hogy a fűrészeléshez, aprításhoz, mozgatáshoz benzint, villamos áramot is használunk, aminek költségét a fatüzelés értékelésekor figyelembe kellene venni,
• fizetünk a tüzelő fuvarozásáért is,
• általában csak a fűtést oldja meg a fatüzelés, főzésre, vízmelegítésre másik energiahordozó kell,
• ne felejtsük el, hogy a tűzifával különböző mennyiségű vizet is vásárolunk: a feleslegesen és drágán vásárolt víz a tűzifa tömegének 30%-a is lehet.
| Az átlagos tüzelőanyag-jellemzők: | ||||
| Nedvesség (%) | Fűtőérték (MJ/kg) | Sűrűség (kg/m3) | Hatásfok (%) | |
| Aprított fa, súlyra | >15 | 15 | Kb.600 | 65 |
| Aprított fa térfogatra | >15* | 15 | Kb.600 | 65 |
| Pellet | <10 | 18 | Kb.700 | 90 |
| Brikett | <10 | 18 | Kb.750 | 90 |
| Szalmapellet | <10 | 17 | Kb.400 | 90 |
| * nincs jelentősége a víztartalomnak. | ||||
Az átlagos tüzelőanyag-árak |
|
| Ár (Ft/MJ) | |
| Földgáz | 4,33 |
| Aprított fa, súlyra | 1,22 |
| Aprított fa térfogatra | 1,43 |
| Pellet | 2,88 |
| Brikett | 2,5 |
| Szalmapellet | 2,06 |
A korszerű fatüzelésű háztartási fűtőberendezések
70% összhatásfok felettiek, de a régebbi gyártásúak is 60% felett üzemelnek, a faelgázosító kazánoknál, a pellet- és brikett-tüzelésnél pedig a hagyományos értelemben vett hatásfok meghaladhatja a 80%-ot is. A bevitt tüzelőanyag víztartalma a hatásfokkal közvetlen kapcsolatban van: durva közelítéssel azt mondhatjuk, hogy az 5%-kal magasabb víztartalmú tüzelőanyag 5%-kal alacsonyabb hatásfokkal égethető el.
Költségek
Egy új építésű, jó hőszigeteléssel készült, kb. 75 m2 fűtött alapterületű, egyedülálló családi ház fűtési rendszeréből a hőtermelő berendezés (ennek nem része a központi fűtés „vizes” oldala) átlagos létesítési költségei a következők:
-Földgáz bevezetése, gázkazán, égéstermék-elvezető: 700 ezer Ft.
-Fatüzelésű kazán, égéstermék-elvezető: 450 ezer Ft.
A tüzelőberendezés átlagos hatásfokával korrigálva:
-Földgáztüzelés létesítése: 700 ezer Ft/0,9, 778 ezer Ft.
-Fatüzelés létesítése: 450 ezer Ft/0,7, 643 ezer Ft.
A tűzifa (és a fatermékek) árát a piac szabályozza. Árában jelentős szerepet játszik a fa termelőhelytől mért távolság: a fuvardíj jelentős áralkotó elem. A tűzifa ára az utóbbi években rohamosan emelkedett, a következő okok miatt:
• Megnőtt és legalább 100 ezerre tehető azoknak a háztartásoknak a száma, ahol a fatüzelést második tüzelőanyagként használják, általában a földgáztüzelés mellett.
• A nagy villamos erőművek némelyikében és több városi fűtőműben az elmúlt hat-nyolc évben megindult a fatüzelés, és ez a fafelhasználás ma az évi hazai fatermelés egyötöde körül alakul. A többletkereslet emelte a fatermékek árát is.
• A bútor- és bútorlap-gyártás, az építkezések faigénye nagyjából változatlan az utóbbi években, ugyanakkor a háztartási tüzelési célú faigény ugrásszerűen megnőtt.
• A fapellet és a -brikett árának emelkedésében szerepet játszik a feldolgozás energiaköltségének emelkedése is.
• A földgáz árának emelkedése ösztönöz a fatüzelésre, ezzel nő a kereslet a fa iránt, és magával vonja az árak emelkedését.
A tűzifát fogyasztó háztartások
legalább fele valamilyen kapcsolatban van a fagazdaságokkal: dolgozói juttatás, a közeli erdőkből fahulladék gyűjtése, kis fuvarköltség a közelség miatt, fűrészüzemi hulladék vásárlása. Ezeket a kedvezményeket is figyelembe kellene venni a fatüzelés és más tüzelőanyag-használat összevetésekor.
Vegyünk egy olyan családi házat, ahol évente 2000 m3 földgázt (68 000 MJ) használnak fűtésre. A 2010. április 1-től érvényes lakossági földgáz-átlagár mellett a földgázért egy évben kell fizetni 279 225 Ft gázdíjat és 15 000 Ft alapdíjat (áfával együtt). A gázért tehát 4,33 Ft/MJ árat kell fizetni. Ennél a tűzifa vagy pellet csak extrém esetben lehet drágább: benzinkútnál vásárolt pár kg fahasáb vagy brikett, nagy szállítási távolság, előre szárított fa vagy fatermék esetén.
Nem nagy a létesítési és valamivel nagyobb az üzemelési költségkülönbség, de mégis ösztönző a fatüzelés választására új építésű családi háznál. Ismét hangsúlyozzuk, hogy a vizes tűzifa súlyra vásárlásakor ez az üzemeltetési árkülönbség szinte eltűnhet!
Ne felejtsük el, hogy ezt a döntést (fatüzelés vagy földgáz) még a ház tervezése előtt kell meghozni, hogy lehessen helyet biztosítani a fatüzelésű kazánnak, a tüzelőtárolónak. Meglévő családi ház fűtési rendszerének átállítása mérlegelésénél talán a legfontosabb kérdés: a kazán és a tüzelő helye.
Környezetvédelem
Szóljunk még a földgáz-, illetve fatüzelés környezetvédelmi szempontjairól is. A földgáztüzelés tiszta, biztonságos, a jól beállított, karbantartott készülék szén-dioxidot és vízgőzt bocsát ki. A földgáz elégetésekor is keletkezik szén-monoxid, nitrogénoxid is, általában csak nyomokban. Ugyanezek a káros anyagok a fatüzeléssel már mérhető mértékben járnak együtt. A földgáz elégetésével a légkörbe jutó szén-dioxid olyan többlet környezeti terhelés, aminek ellensúlyozására a növényzet nem képes.
A fatüzelés égésterméke is alapvetően szén-dioxid és vízgőz, de megjelennek a füstben különböző mennyiségben elégetlen gázok is: aromások, nyílt szénláncú komponensek és szén-monoxid is. A fatüzeléssel szálló por is kerül a levegőbe.
A fatüzelést az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából nem tekintik környezetet szennyezőnek, mert a kibocsátott szén-dioxidot az élő növényállomány megköti és a szervezetébe beépíti. A füstgázzal távozó por mennyiségére is van becslés: a tüzelésbe bevitt szárazanyag-tartalom kb. 1%-a a kéményen át a levegőbe kerül. 2009 januárjában, amikor az orosz gázszállítás két hétig szünetelt, a budapesti peremkerületekben élők bizonyíthatóan megugró fa- és széntüzelése – a napokig nagyjából mozdulatlan légkör miatt is – valódi szmogveszélyt okozott a fővárosnak. A fatüzeléssel keletkezett hamu korlátozott mértékben valóban nagyon jó a kert talajának javításához, az ásványi só pótláshoz, de nem valószínű, hogy a kert korlátlanul felvesz fahamut.
Szilágyi Zsombor
