Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep
2010/6. lapszám | VGF&HKL online | 7448 |
Figylem! Ez a cikk 16 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az észak-pesti telep 1980-ban kezdte meg működését. Eleinte az összegyűjtött szennyvizekből csak a mechanikai szennyeződéseket távolították el, 1986-tól azonban biológiai tisztításuk is megtörténik. A telep területe 21 hektár, a foglalkoztatottak létszáma meghaladja az 50 főt.
Az 1998-as felújítást követően az angyalföldi vízgyűjtő területeket nyomócsövek segítségével csatlakoztatták a telephez. Az 1999 és 2002 közötti kapacitásbővítésnek köszönhetően a telep napi 200 ezer m3 szennyvíz tisztítására vált képessé. A 2002-ben üzembe helyezett I. bővítési ütem kizárólag a szerves anyagok lebontására lett tervezve. A 2001-ben üzembe helyezett iszapsűrítő centrifugák számottevően csökkentették a víztelenítésre kerülő szennyvíziszap mennyiségét, ami jelentős költségmegtakarítást eredményezett. A szaghatások kiküszöbölése érdekében 2002-ben valósult meg a mechanikai tisztítóberendezések lefedése és bűztelenítése.
2007-re a békásmegyeri és a Római-parti szennyvíz egy része is átvezetésre került erre a telepre. Ez további, napi 15 ezer m3 szennyvíz tisztítását jelenti. A fejlesztéssel Budapesten 51%-ra növekedett a tisztított szennyvíz aránya. 2007-ben kezdődött meg az a hatalmas, kétmilliárd forintot meghaladó környezetvédelmi és bioenergetikai beruházás is, amely energiatakarékos és környezetbarát megoldást biztosít a szennyvíziszap kezelésére a telepen. A létesítmény, a dél-pesti telepen már évek óta működő iszappasztörizáló egységhez hasonló módon, a szennyvíziszapból biogázt állít elő. 2008-ban indult a próbaüzem, 2009 elejétől pedig teljes kapacitással működik.
Megtörtént az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep bővítésének második üteme is. A beruházás célja a szennyvízben levő tápanyagok (nitrogén és foszfor) eltávolítása. Az új műtárgyak beüzemelésére 2010 elején került sor.
A megtisztított szennyvíz mennyisége
A tisztítótelep szennyvíztisztító kapacitása napi 200 ezer m3. A telep a IV., XV., XVI., XVII. kerület, részben pedig a X., XIII., és XIV. kerület, illetve az ide tartozó agglomerációs területek szennyvizeit, és 2007 nyarától a Duna-meder alatti átvezetés segítségével már az óbudai szennyvizek nagy részét is tisztítja.
A keletkezett szennyvíziszap mennyisége
A szennyvíztisztítás egyik mellékterméke a víztelenített szennyvíziszap, melynek éves mennyisége a telepen 108 000 m3. 2008-tól az iszapból keletkező biogázból elektromos és hőenergiát állítanak elő. A szennyvíz tisztítása során keletkezett szervetlen hulladék mennyisége évente 882 m3.
A szennyvíztisztító telepen környezetbarát, komplex tisztítási és hulladékfeldolgozási, valamint -hasznosítási technológia működik.
A telep
- biztosítja a szennyvíztisztítás során keletkezett melléktermékek, az iszap és a mechanikai szennyeződések környezetbarát kezelését, és a tárolásra, illetve újrahasznosításra történő előkészítését;
- a felhasznált elektromos és hőenergia jelentős részét előállítja;
- tisztítja a technológiai folyamatok során képződő bűzös levegőt (2 millió m3/nap);
- záporvíz-szivattyúkkal segíti a csapadékvíz elvezetését (15 m3/sec).
Élenjáró technológia és berendezések
Külföldi technológiával és berendezésekkel került kialakításra az iszapstabilizáló rendszer, ami szennyvíziszapból biogázt, abból pedig elektromos és hőenergiát termel. A telepen termelt biogáz újrahasznosítása környezetkímélő és energiatakarékos.
A társaság különösen nagy gondot fordított a szaghatások megelőzésére. Több légtisztító rendszer is üzemel a telepen. A zárt terek nagy részéből elszívják a levegőt, és bioszűrőn áramoltatják át. A bioszűrők segítségével naponta 2 millió m3 levegőt tisztítanak meg. A bioszűrők kulcsszerepet töltenek be a teljes észak-pesti régió, különösen a IV. kerület levegőminőségének védelmében.
2010-re a telep fejlesztésének második üteme, a tápanyag-eltávolítási fokozat kiépítése is megtörtént. A Fővárosi Önkormányzat beruházásában és a Világbank támogatásával megvalósuló létesítménynek köszönhetően a Dunába vezetett tisztított víz minősége jelentősen javult.
Az észak-pesti telepre a szenny- és csapadékvíz főként Újpestről, a magas- és mélyzónai főgyűjtőn keresztül, valamint az Angyalföldi Szivattyútelepről, és a Duna-meder alatt, Óbudáról és az agglomerációból érkezik.
Mechanikai tisztítás
A gravitációsan érkező szennyvizeket csigaszivattyúk emelik a fogadóaknába. A kőfogó műtárgy után a durva, darabos szennyeződések eltávolítását 4 db, 15 mm pálcaközű, automata gépi rács végzi. A keletkezett rácsszemetet nátrium-hidroxid adagolásával fertőtlenítik. A rácsszemét eltávolítását követően a nyers szennyvíz 6 db kombinált, homok- és zsírfogó műtárgyba kerül. A levegőztetést 12 db turbina biztosítja, elősegítve a homok kiülepedését és a zsírok felúszását.
A kotróhidak által összegyűjtött homokfogó üledéket 12 db, kopásálló bevonattal ellátott örvényszivattyú juttatja a homokosztályozókba. Itt a homokfogó-üledék szervesanyag-tartalma lecsökken, illetve megtörténik a nátrium-hidroxidos fertőtlenítés.
A homokfogó felszínén összegyűlt zsír és uszadék a kotróhidak segítségével vályúkba kerül, ahonnan 6 db zsírszivattyú juttatja a szeparátorba.
Az előmechanikailag tisztított szennyvíz, mennyiségének indukciós elven történő meghatározása után a fogadó kamrába kerül, itt keveredik hozzá az angyalföldi átemelő telepről felvezetett, szintén előmechanikailag tisztított szennyvízhez. Az alkalmazott lamellás előülepítő védelme miatt, az ülepítők előtt a finom rácsszűrést, 3 db 10 mm pálcaközű automata gépi rács végzi. A keletkezett rácsszemét kezelése hasonlóan történik, mint az előmechanikai tisztító egységnél. A rácszűrés után végbemegy a kémiai foszforeltávolítás vas(III)klorid-adagolással, illetve az elvett fölösiszap is itt kerül bevezetésre.
A szennyvíz ezután az előülepítőkbe kerül. Az előülepítőkben a primer és az eleveniszapból kevert iszap keletkezik. Az előülepítők összes térfogata 4608 m3, vízmélységük 6,9 m. A lamellák szöge 60º, a lamellaköteg magassága 1,5 m.
A felúszó iszap, uszadék és zsír eltávolítása a medencék vízszintje közelében felszerelt 8 db, szakaszosan működő, elektromos uszadék-eltávolítóval van megoldva, ahonnan az uszadék a gyűjtőaknákon keresztül a szeparátorba kerül. Az előülepítő végzi az iszap elősűrítését, így az elvett kevert iszap szárazanyag-koncentrációja 3,5%.
Biológiai tisztítás
Az előülepített szennyvíz az eleveniszapos medencék előtt található hidraulikus osztóműtárgyakba kerül, ahol keveredik a recirkulációs iszappal. A négy eleveniszapos levegőztető medence mindegyike 4-4 db folyosóból áll. A levegőztető medencék hasznos térfogata 58 300 m3.
Az eleveniszapos tisztítás levegőellátását 4 db fúvó biztosítja, ezek együttes kapacitása 100 000 Nm3/h. Az eleveniszapos medencékbe történő légbevitelt rozsdamentes csövekből és gumimembránokból álló, finombuborékos rendszer biztosítja.
A tisztított víz és az eleveniszap elegye gravitációsan kerül a 30 800 m3 térfogatú, hosszanti átfolyású utóülepítőkbe. Az utóülepítőkbe történő átvezetésnél lehetőség van polielektrolit adagolására. A polielektrolit-bekeverő rendszer egy háromrekeszes előkészítő tartályból és 5 db szivattyúból áll.
Az utóülepítőben kiülepedett iszapot 16 db láncos kotró juttatja a zsompokba, ahonnan 32 db frekvenciaváltóval szabályozott, alacsony fordulatszámú szivattyú emeli át az iszapot a recirkulációs tartályokba. A recirkulációs tartályokból az iszap gravitációsan folyik vissza a levegőztetők elején található hidraulikus osztó műtárgyakba. A recirkulációs tartályokból motoros tolózárak segítségével lehet az iszapot a fölösiszap-átemelőbe juttatni.
A fölösiszap-átemelőből az iszap az előülepítő elé kerül visszavezetésre. Az utóülepítőből a tisztított víz perforált csöveken keresztül kerül a klórozó csatornába, majd a végaknán keresztül a Dunába.
Iszap- és hulladékkezelési technológia
Az előülepítő műtárgyban kiülepedett kevert iszap egy 250 m3-es kiegyenlítő tartályba kerül. A kiegyenlítő tartályból centrifugálszivattyú emeli az iszapot a 115 m3-es kevertiszap-tartályba. A kevertiszap-tartályból az iszap 3 db macerátor és 3 db csavarszivattyú segítségével kerül a centrifugákra. A feladott iszaphoz polielektrolit-oldat adagolása történik. A polielektrolit-bekeverő rendszer két háromrekeszes előkészítő tartályból és 3 db szivattyúból áll.
A 3 db sűrítőcentrifuga egységenkénti kapacitása 50 m3/h vagy 1500 kg iszap-szárazanyag/h. A centrifugák a kevert iszapot 6%-ra sűrítik. A sűrített iszap a centrifugák alatti tartályba kerül. A sűrítési technológiát az iszapstabilizálás folyamata követi, melynek során az iszapból anaerob körülmények között biogáz keletkezik.
A 2 db, egyenként 12 000 m3 térfogatú toronyiszapkezelő kapacitása 72 tonna iszap-szárazanyag/nap. A tervezett hidraulikus tartózkodási idő 20 nap, a térfogati szervesanyag-terhelés 2,2 kg szerves szárazanyag/m3 nap. Átkeverésük tornyonként, 24 darab gázlándzsával, biogáz-visszasajtolással történik. A lándzsák megtáplálását a 4 db gázkompresszor biztosítja. A felszálló gázbuborékok turbulens átkeverést hoznak létre, és ezáltal intenzív kapcsolat alakul ki a baktériumok és a tápanyag között.
A kirothasztott iszap egy 1500 m3-es tárolótartályba jut, innen pedig visszakerül a meglevő iszapkezelő épületbe. Az iszappasztörizáló tornyok gázdómjából elvezetett biogáz, a magával ragadott szennyeződés leválasztása érdekében, először egy kavicsszűrőn kerül átvezetésre. Az előtisztított biogáz kéntelenítése „vizes biológiai” eljárással történik, egy a gépházon kívül felállított berendezésben. A biológiai folyamatokhoz biztosítani kell a töltetanyag nedvesítését és a kiegészítő tápanyagok adagolását. A kéntartalom csökkentése a fűtőberendezések és gázmotorok korrózióvédelme miatt szükséges. A kéntelenített gáz a 2500 m3 névleges térfogatú gáztárolóba kerül. Ez lehetővé teszi a gáz átmeneti tárolását.
A felesleges gáz szükség esetén fáklyázásra kerül. A gáz egy részét gázmotorban égetik el, áram- és hőtermelés érdekében. A keletkezett hőt az iszap/víz-hőcserélő meleg vizéhez alkalmazzák. A rothasztott iszap kondicionálása polielektrolit, valamint segédanyagok felhasználásával történik. A kondicionált iszap 2 db membrán- és 1 db kamrás présen kerül víztelenítésre. A keletkezett víztelenített iszap legnagyobb része komposztálás után rekultivációs hasznosításra kerül. A fennmaradó rész a Csomádi Iszaplerakó Telep depóniájában kerül elhelyezésre.
PSB JET típusú, cseppfolyós oxigénadagolás
Az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepre nyomócsövön érkező szennyvizek előkezelését az Angyalföldi Átemelő Telepen végzik. A PSB JET típusú, cseppfolyós oxigénadagolás alkalmazásával a nyomócső végpontján a kénhidrogén-koncentráció a kimutathatósági határ alá csökken.
A 2003-ban üzembe helyezett berendezés az észak-pesti gépcsoport szivattyúaknájából a szivattyúzott szennyvizet Venturi-csőszakaszon átnyomva oxigénnel dúsítja, majd az abszorpciós szakasz után magas nyomáson vezeti vissza a nyomócsőbe. A rendszer oxigénbeviteli kapacitása max. 200 kg O2/h. A beadagolt oxigén mennyiségét a pillanatnyi vízhozamtól függően, a bejövő szulfidmennyiségét figyelembe véve a szabályzórendszer határozza meg.
| Befolyó és elfolyó vízminőségi adatok (2007) | |||
| Vízminőségi paraméter | A befolyó víz paraméterei (mg/l) | Az elfolyó víz paraméterei (mg/l) | Határértékek (mg/l) |
| Kémiai oxigénigény (KOI) | 752 | 68 | 125 |
| Biológiai oxigénigény (BOI5) | 414 | 13 | 25 |
| Ammónia-ammónium-N | 41 | 23 | (04. 16.- 11. 15.) 27 (11. 16.- 04. 15.) 35 |
| Összes nitrogén | 59 | 34 | 41 |
| Összes foszfor | 10 | 2 | 4 |
| Összes lebegő anyag | 326 | 9 | 35 |
Alizair típusú biofilterek
Az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen alkalmazott Alizair típusú, szervetlen töltetanyagú levegőtisztító berendezések a biofilterek legújabb és legkorszerűbb generációjához tartoznak. A szennyezett levegőt ventilátorok továbbítják a biofilter alsó kamrájába. A biofilterkamrában egy töltetanyagot tartó rácsos szerkezet, egy gyöngykavics-réteg, valamint biológiai szageltávolítást végző, szervetlen töltetanyag található. A biológiai tisztítást a töltetanyagon kialakuló biológiai hártya végzi. A biológiai hártya működéséhez szükséges optimális nedvességet és tápanyagokat egy permetezőrendszer biztosítja. A permetezésre felhasznált tápanyagtartalmú folyadék káliumhidroxid és foszforsav híg oldata.
A tápanyagtartalmú folyadék előállítása a vegyszer-előkészítő részben történik. Az elkészített tápanyagoldat az adagolószivattyún és elosztó-, permetezőrendszeren keresztül jut a biofilter szervetlen töltetanyagú rétegére. A bioszűrőn átcsurgott, összegyűjtött permetlé a telepi csatornahálózaton keresztül kerül a fogadóaknába beérkező szennyvízhez.
