Közületek, intézmények reagálása a gázválságra
2010/11. lapszám | VGF&HKL online | 3087 |
Figylem! Ez a cikk 16 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
2009 januárjában az Oroszország és Ukrajna közötti árvita kapcsán szünetelt a gázszállítás az orenburgi gázszállító vezetéken. Ennek következményeként Magyarországon is földgázellátási gondok jelentkeztek. A hazánkban ezen időszakban elrendelt gázkorlátozás az 500 m3/h teljesítmény feletti fogyasztókat érintette. A teljes időtartam alatt az ún. I. kategóriájú korlátozás az erőművekre és a nagyobb ipari fogyasztókra terjedt ki.
A földgázellátási gondok miatt
a korlátozást január 7-én és 8-án a II. kategóriára is kiterjesztették. A hazai jelentős föld alatti gáztároló kapacitás (53 millió m3/nap) kitárolásának köszönhetően a lakosság és a kommunális fogyasztók korlátozására szerencsére nem került sor. Azt viszont tényként kell kezelnünk, hogy szinte egy éven belül ez már a második gázszállítási anomália volt, mely az orosz-ukrán gázelszámolási árvita kapcsán jelentkezett. (És akkor még nem beszéltünk a minket kevésbé érintő orosz-fehérorosz vitáról.) Közismert, hogy a városok, valamint a községek intézményeinek többségében az „elgázosítás” következményeként egyedi és/vagy gáztüzelésű melegvizes központi fűtésű rendszereket üzemeltetnek. A növekvő gázárak jelentős tételt képviselnek az intézmények költségvetési tételeiben. A 2010. áprilisi, mérsékeltnek mondott gázáremelés újabb gondot jelent az intézményvezetőknek. Kérdésként vetődik fel, hogy milyen technikai lehetőségek kínálkoznak a fűtési költségek csökkentése érdekében? Természetesen figyelembe kell vennünk azt a kívánalmat, hogy a környezetünket az energiahordozó-cserével ne terheljük. Tekintsük át a variánsokat a teljesség igénye nélkül.
Központi fűtésű kazántelepek átalakítása
Talán a legegyszerűbb lehetőség – hamar kivitelezhető –, ha a kazánházban a gáztüzelésű kazán(ok) mellé pellettüzelésű melegvizes kazán(ok) kerülnek beépítésre, melyek „elviszik” az intézmény fűtési alap-terhelését. Ha az időjárási körülmények indokolják – csökken a külső hőmérséklet –, akkor beüzemelik a gáztüzelésű kazánokat, és ezek rásegítenek a pellettüzelésű kazánok által biztosított hőtermelésre. Ezt a módszert alkalmazták sikerrel az elmúlt fűtési szezonban például az örményesi önkormányzat egyik intézményénél.
Falusi távfűtési rendszer kialakítása
A távfűtés az a fűtési mód, amellyel a fűtési hőenergiát – forró vagy a meleg vizet – nem a felhasználás helyén, hanem egy hőtermelő központban állítják elő, és csővezetéken juttatják el az egyes fogyasztókhoz. A távfűtés jelentőségét növeli az a tény, hogy a fűtés mellett a fogyasztók használati melegvíz-igényét is ki lehet elégíteni. A távfűtési rendszer rendelkezik minden olyan előnnyel, mellyel a központi fűtési rendszerek, plusz még egy előny megjelenik: a kazán üzemeltetésével, karbantartásával a fogyasztónak nem kell foglalkoznia. A távfűtési rendszer három fő részből áll: a hőtermelő központ, a hőszállító vezetékhálózat és a hőátvevő központ(ok). A távfűtések hőtermelő központjaiban a település – lakosság és intézmények – fűtési és használati melegvíz-igényének kielégítésére termelnek hőenergiát, meleg vagy forró víz formájában. Ehhez megfelelő teljesítményű kazántelep szükséges, amely tartalmazza az üzemeltetéshez szükséges biomassza – faapríték, szalmabála – tárolókapacitást is, és/vagy megfelelő kapacitású termálkút, melynek geotermikus hőtartalma biztosítja részben vagy teljesen a hőigényt, és/vagy biogáz- vagy biodízel-motor, melynek üzemeltetése során keletkező hulladékhőből lehet meleg vizet előállítani. A termelt meleg vizet egy szivattyúval keringtetik a településen lefektetett hőszigetelt csővezetéken az. ún. hőszállító vezetékhálózaton a hőátvevő központokig. A hőtermelő központokban a hőenergia egy részét napkollektorokkal is lehet pótolni, rásegíteni. Az egyes fogyasztóknál hőátvevő központokat, lemezes hőcserélőt szerelnek be. Ennek a primer oldalán a fogyasztónak leadják a hőt, a szekunder oldalon a fűtési meleg víz felmelegszik, és a keringtető szivattyú eljuttatja a radiátorokba a hőt. Fontos, hogy minden fogyasztónál a primer oldalon hőmennyiségmérő kerüljön felszerelésre, a reális elszámolás érdekében. Lényeges, hogy a fogyasztónál a már meglévő központi fűtési rendszereken csak finomítani kell.
A távfűtő rendszerek megvalósításának feltételei
A helyi feltételektől függően ki kell alakítani a hőtermelő központot, a hőszállító vezetékhálózatot és a hőátvevő központokat. Ennek a beruházási költségét – a külföldi gyakorlat szerint – részben egy pénzügyi finanszírozó, részben a lakossági és a kommunális fogyasztók fedezik. A hőtermelő központokba beépített kazánok tüzelőanyagát, a biomasszát hosszú távú szerződésekben kell biztosítani, a stabil üzemvitel érdekében. Hazánkban Pornóapátiban üzemel néhány éve ún. falusi távfűtési rendszer, ahol szenet, tűzifát, PB-gázt és villamos energiát váltottak ki biomasszára, mely rendszert osztrák példa alapján alakították ki. Ausztriában a biomasszára alapozott falusi távfűtés igen elterjedt. A hőtermelő központ energiahordozójaként a geotermikus energia is fontos szerepet játszhat. Abban az esetben, ha a fogyasztónál a meglévő egyedi gázfűtési rendszert kell átalakítani, akkor jelentős belső fűtési rendszer- átalakítási költséggel kell számolni. Ezt általában a fogyasztónak kell felvállalnia.
A geotermikus energiáról
Érdemes röviden áttekinteni ismereteinket a témában. A geotermikus energia a természetes energiaforrások csoportjába tartozik, eredete szerint földhő. Nagyon lényeges, hogy a geotermikus energia hazai energiaforrás. Felhasználásával import energiahordozó takarítható meg. A hazai geotermikus energiahordozó hévizek termelését és hasznosítását az ország kedvező geotermikus és hidrogeológiai adottságai határozzák meg. A kitermelt hévíz esetenként oldott szénhidrogén-gázokat, valamint szén-dioxidot és nitrogént is tartalmazhat, melyet felhasználás előtt el kell távolítani egy gáztalanító segítségével. A kinyert gáz gázmotorokban történő hasznosítását villamosenergia-termelésre – összetételétől és mennyiségétől függően – célszerű vizsgálni, mérlegelni. Több mint egy éve hasznosítják a termálvíz ún. kísérőgázát villamosenergia-termelésre Karcagon, Kisújszálláson és Tiszaföldváron. A termálvízkutak üzemeltetési tapasztalatai azt mutatják, hogy az idő függvényében a termelés változását követően a vízkőkiválás megindul. Energetikai célra fűtésre, használati melegvíz-előállításra elsősorban az 55 °C feletti hőmérsékletű hévizek alkalmasak. A termálvíz hőenergiáját direkt vagy indirekt módon – hőcserélővel – adhatja át a fűtési rendszernek hasznosításra. Napjainkban korszerűnek a kétfajta rendszer közül már csak a közvetett rendszert tekinthetjük. A közvetett rendszer előnyei többek között, hogy
■ „védi” a fogyasztói rendszert a vízkőkiválás kellemetlen hatásaitól,
■ előforduló vezeték-meghibásodás (lyukadás, törés) esetén egyszerűbb a kiszakaszolás,
■ alacsonyabb termálvíz-hőmérséklet esetén a rendszerbe hőtermelő egység, gáztüzelésű kazán építhető be, mely biztosíthatja az előremenő víz igény szerinti hőmérsékletének az elérését,
■ a termálvíz a hőenergiáját leadva vegyileg tiszta marad, egyrészt alkalmas lesz balneológiai-gyógyászati célokra, másrészt visszasajtolható a termelőrétegbe.
A visszasajtolással a vízadó réteg
energiája fenntartható a termelés során. A visszasajtolásnak folyamatos villamosenergia-költsége jelentkezik, mely növeli a szolgáltatás költségeit. Ezt a rendszert alkalmazva tekinthető csak a geotermikus energia megújuló energiaforrásnak, ugyanis a termelő réteg az idő folyamán kimerülhet. A környezetvédelmi előírások jelentős mértékben befolyásolhatják a teljes beruházás gazdaságosságát (kötelező visszasajtolás). Magyarország jelentős, olyan szénhidrogénre meddő kútállománnyal rendelkezik, melynek nagy része termálvíz-termelésre átalakítható.
Mivel ezeknek a kutaknak a lemélyítése már korábban megtörtént,
így termálkúttá történő átképzésük költsége nagyságrenddel kisebb, mint egy új kút fúrása. Az előzőket alapul véve legnagyobb esély a termálenergia komplex hasznosításában a fűtés-balneológiában és a kísérőgáz gázmotorban való felhasználásában jelentkezik. Abban az esetben, ha a lehűlt termálvizet fürdőmedencékbe vezetik, akkor ezt követően a visszasajtolási kényszer már természetesen elmarad. Szennyezett vizet ugyanis nem szabad a vízadó rétegbe visszajuttatni. A termálvízre alapozott távfűtési rendszernél fel kell készülni a termelőkút esetleges üzemzavarára is. A tapasztalatok szerint a hőközpontba egy megfelelő teljesítményű kazánt építenek be, amely csak a csúcshőigény biztosítására lesz képes. A kazán tüzelőanyagaként a kialakított infrastruktúra következtében földgázt vehetünk figyelembe. Ezt a tényezőt a tervezés során okvetlenül vizsgálni szükséges. Természetes, hogy a fogyasztóknak az átállás akkor rentábilis, ha a csatlakozási költség havi összege és a mérés alapján fizetett fűtési költség kisebb, mint a mindenkori gázköltség lenne.
A távfűtő rendszerek beruházásakor elsősorban mérlegelendő szempontnak tekinthető
az együttesen jelentkező teljesítményigény és a hősűrűség. Jászkiséren több mint 25 éve termálvízzel fűtik a település intézményeit. A kisváros határában lévő termálkúttól vezetéken jut el a termálvíz közvetlenül az intézmények, iskolák, óvoda, városháza radiátoraiba, majd a hőtartalmát leadott, lehűlt termálvíz a település mellett lévő természetes tárolóba jut. Több éve üzemel többek között Hódmezővásárhelyen, Szentesen és Veresegyházán is a termálvizes fűtési rendszer.
Használati meleg víz előállítása
A földgáztól való függetlenség érdekében következő lehetőségként kínálkozik napkollektorok beépítése. Az intézmény használati melegvíz-igényétől függően megfelelő teljesítményű napkollektor, megfelelő tárolóval nyáron akár biztosíthatja az intézmény fogyasztóinak szükségleteit. Fontos, hogy zsinórfogyasztói kört (például kórház) találjanak, ahol a használati melegvíz-fogyasztás állandónak tekinthető.
Kombi pelletkazán
Egyes pelletkazánok kialakításuknál fogva alkalmasak használati meleg víz előállítására is. Ha ilyen típusú kazán kerül beépítésre az intézmény kazánházába, akkor a fűtési célú földgáz-felhasználás kiváltásával egyidejűleg a használati meleg víz termelésére fordított földgáz-mennyiség is megszűnik a fogyasztónál.
Gázmotorok hulladékhője
A bio- vagy a földgázüzemű gázmotorok teljes kihasználtsága akkor valósulhat csak meg, ha a felmelegedett hűtőfolyadék hőenergiáját hasznosítják. A visszahűtés során használati meleg vizet állítanak elő – ezt egész évben fel lehet használni –, vagy csak a fűtési energia termelésébe segít bele, de ez csak féléves időtartamot jelent.
Összefoglalás
Úgy vélem, az elemzések szerint a közületek, a kommunális fogyasztók területén is adottak a műszaki lehetőségek a földgáz-felhasználás mérséklésére vagy akár a teljes kiváltásra is a fűtéscélú és a használati melegvíz-ellátás területén. Okvetlenül el kell végezni egy gazdaságossági számítást, mely az átalakítás megtérülésére választ ad. Ha az állam a földgázellátás biz- tonságát elő kívánja segíteni, a megújuló energiahordozók felhasználását növelni kívánja a fosszilis energiahordozók rovására, akkor pályázatok kiírásával támogatni is fogja. Az energiahordozó-csere a felhasználónál üzemeltetési költségcsökkentést eredményez. Az átállás során kivitelezői, szerelői igény jelentkezik, nő a munkaerő-szükséglet. A pellet előállítása szintén kedvezően hat a munkaerőpiacra. A termálvíz és a pellet felhasználása csökkenti a környezetterhelést a jelenlegi állapothoz képest.
Barcsik József
