A megújuló energiák fejlesztésének alternatívái
2010/10. lapszám | VGF&HKL online | 2884 |
Figylem! Ez a cikk 15 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Eddig több fórumon is megjelent egy-egy információ arról, hogy az új kormányzat hogyan képzeli el hazánk megújuló energiával való ellátottságát, milyen fejlesztéseket terveznek ezen a területen, továbbá milyen szerepet szánnak az energiatakarékosságnak. Kérdéseinkre két szakminisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium Kommunikációs Főosztályai válaszoltak.
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály
■ A megújuló energiák fejlesztésével, támogatásával kapcsolatban a kormányzat milyen elgondolásokat fogalmazott meg?
• Magyarország geológiai-környezeti szempontból egyes megújuló energiaforrások hasznosítására vonatkozóan kifejezetten jó adottságokkal rendelkezik. Ilyen például a geotermikus energiaforrások hasznosításának lehetősége (távfűtés, egyedi hőszivattyúk), amivel kapcsolatban a legnagyobb kihívásokat a helyi felhasználás szükségszerűsége, illetve a környezetvédelmi előírásoknak maradéktalanul megfelelő – jelenleg még viszonylag drága – technológiák alkalmazása jelenti. A jövőt tekintve azonban a technológiák fejlődése és a különféle pályázatok ösztönző hatása segítheti ezen a technológiák elterjedését úgy a lakosság, mint a vállalkozások esetében.
A másik lehetőség a biomassza kihasználása. Jelenleg Magyarországon a megújuló energiaforrások használatát toronymagasan a biomassza uralja. A tárca úgy látja, hogy a mezőgazdasági adottságok kiemelkedők, azonban hatásos agrártámogatási rendszer bevezetésére van szükség ahhoz, hogy tovább növekedjen az elsősorban fűtőművi, erőművi hasznosításra termesztett energianövények részaránya az energiaforrások között.
A napenergia felhasználásának növekedése főként a napkollektorok területén várható, míg a szélenergia felhasználását elsősorban tájvédelmi és rendszerszabályozási korlátok nehezítik.
A szélerőművek mellett bizonyos mértékig az egyéb megújuló energiaforrások felhasználására is igaz, hogy a lakossági felhasználás mellett elsősorban szigetüzemű, egyes kisebb közösségek (tanyacsoportok, üzemek kisegítő épületei, városi távfűtőrendszerek támogatása) ellátásában lehet kiemelkedő szerepük a jövőben.
| Összes megújuló energiahordozó 2001-2008 (tartalmazza a villamosenergia-termelésre felhasznált energiahordozókat is) |
|||
| 2001 | 2008 (2009) | ||
| PJ | PJ | % | |
| Geotermia | 3,6 | 4 | 5,8 |
| Napenergia | 0,06 | 0,16 | 0 |
| napkollektor | 0 | 0,001 | 0 |
| napelem | |||
| Tűzifa és hulladék (szilárd biomassza) | 30,6 | 51,06 | 74,77 |
| Biogáz | 0,13 | 0,91 | 1,3 |
| Vízenergia | 0,67 | 0,77 | 1,1 |
| Szélenergia | 0 | 0,74 | 1,1 |
| Bio-üzemanyagok | 0 | 6,9 | 10,1 |
| Összesen | 35,1 | 64,54 | 94,4 |
| Hulladékégetés | 1,3 | 3,86 | 5,6 |
| Mindösszesen | 36,4-3,3% | 68,4-5,9% (76,4-7,3%) | 100 |
■ A gázár-támogatásról miként gondolkoznak? Mi a koncepciójuk az energiahatékonyságról?
• Az energiahordozók magas árát tekintve, kétségtelen, hogy a legrászorulóbb rétegek esetében szükséges valamilyen – szigorúan szociális alapon fenntartott – támogatás rendszerben tartása, ennek részleteit azonban a Nemzeti Erőforrás Minisztérium munkatársai jogosultak kidolgozni.
Energiapolitikai szempontból a „meg nem termelt energia a legolcsóbb energia” elvét szem előtt tartva elsősorban az energiatakarékossági beruházások és a lakossági szemléletformálás területén látunk kitörési lehetőségeket. A hazai lakásállomány közel 80%-a energetikai szempontból kifejezetten pazarló. Az ezeken az épületeken végrehajtott energetikai rekonstrukcióval - a tapasztalatok szerint a felújítások (ablakcsere, hőszigetelés, új fűtési és HMV-rendszerek) mértékének a függvényében - 20-40%-os energia-megtakarítás is elérhető. Ezek a felújítások egy hatékony szemléletformálással, a takarékos használat elősegítésével nem csak a lakosság hosszú távú energiaterheit, de a környezetterhelést is nagymértékben csökkenthetik.
■ A különböző központi és ágazati fejlesztési programokban pályázat útján beruházási támogatás nyerhető megújuló energia-hasznosító projektekhez. Hosszú távon hogyan kívánják elősegíteni a megújuló energiával kapcsolatos beruházásokat?
• A nagyobb méretű, 10-30 MW-os, biomasszát, geotermális és napenergiát használó távhőtermelő vállalkozások elsősorban egyes települések, településrészek, esetleg mezőgazdasági, ipari létesítmények hőenergiával történő ellátását biztosíthatják. Szerepük abból a szempontból mindenképpen felértékelődik, hogy elsősorban helyi munkaerőt, biomassza-erőmű esetén helyben termelt alapanyagot használnak fel az energiatermelésre. Ezek a létesítmények ugyanakkor hozzájárulnak a Magyarország számára 2020-ra meghatározott 13%-os megújuló energiafelhasználási részarány eléréséhez. Jelenleg az önkormányzatok, vállalkozások, állami és nem állami nonprofit szervezetek számára a Környezet és Energia Operatív Program 4. és 5. prioritásai szerinti pályázatokon lehet támogatást nyerni.
■ A Magyarországon előállított megújuló energiákat kizárólag hazánk területén kívánják felhasználni?
• Az Európai Unió több lehetőséget is kínál a tagállamoknak a megújuló energiaforrások felhasználásával kapcsolatos együttműködésre. Az úgynevezett rugalmassági mechanizmusok (flexibility mechanisms, flex-mex) három területen engedélyezik az együttműködést a tagállamok számára: kvóták át-, illetve eladását, termelőkapacitások kitelepítését egy másik ország területére, illetve a konzultáció és információcsere lehetőségét.
Magyarország esetében elsősorban a konzultációs lehetőségről beszélhetünk, illetve a bioüzemanyag-termelés felfutásának üteme vetíti előre annak a lehetőségét, hogy Magyarország esetlegesen kvótákat értékesíthessen az uniós előírások túlteljesítése esetén.
Az Európai Tanács 2007. márciusi ülésén határozott arról, hogy a megújuló energiaforrások részaránya 2020-ra EU-szinten érje el a 20%-ot, és 10%-ban határozta meg az elérendő bioüzemanyag hányadot. Ezt az elvárást a tagállamok szintjére bontja le az Európai Parlament és Tanács 2008. január 30-án megjelent, a megújuló energiahordozók támogatásáról szóló irányelv javaslata. Magyarország felé elvárás ez alapján, hogy 2020-ra a megújuló energiahordozók részaránya 13%-ot érje el. Annyi bizonyos, hogy ehhez mintegy 380-400 milliárd forint forrásra van szükség.
■ A terv az, hogy az új kormány két-három éven belül évi 200 ezer háztartást kíván bevonni az új otthonteremtési program épületenergetikai rendszerébe. Ez pontosan mit jelent?
• Az épületfelújítási programoknál nagy figyelmet kívánunk fordítani a hagyományos szerkezetű épületekre. Az eddigi elaprózott támogatási rendszereket felváltja egy a komplex felújítási programokat támogató megközelítés, amely többek között az épületek szigetelését, a nyílászárók cseréjét, a fűtési rendszer korszerűsítését tartalmazza. A mélyebb építészeti és épületgépészeti beavatkozások révén ösztönözzük a minél nagyobb, akár 70-80%-os energia-megtakarítás elérését. A programot kiszolgáló intézményrendszer részeként kialakításra kerül egy mentori hálózat, amely az energiahatékonysági kérdésekben nyújt segítséget az állampolgároknak. A lakóingatlanok energiamérlegének elkészítésével, a megtakarítási lehetőségek feltárásával, a beavatkozási lehetőségek kidolgozásával, valamint a támogatási és finanszírozási alternatívák felvázolásával kívánjunk elérni a támogatott felújítások műszaki színvonalának növelését, a közpénzek felhasználásának hatékonyságát.
■ Napvilágot látott egy olyan adat is, hogy ennek a programnak a megvalósítása valóban 150 ezer új munkahelyet teremtene. Mely szektorokra gondoltak elsősorban?
• A nagy tömegű épületfelújítás elsődlegesen az épületanyag-iparban, a tervező és kivitelező vállalkozásoknál, valamint a projektek előkészítését és menedzselését végző szakértői területeken ösztönzi a munkahelyteremtést. A felújítási programokkal párhuzamosan jelentősen növekszik az igény a nagy mennyiségű korszerű, magas színvonalú nyílászárók, homlokzati hőszigetelési rendszerek, valamint fűtési és egyéb épületgépészeti berendezések iránt. Emellett keresletnövekedés várható a megújuló energiaforrások területén is.
A tervezés és a megvalósítás műszaki színvonala szempontjából fontos, hogy ezeket a munkákat megfelelő szakértelemmel és tapasztalattal rendelkező szakemberek végezzék. A pályázatírás, a lakóközösségek összeszervezése, a műszaki lebonyolítás és minőségellenőrzés a működés meghatározó eleme. Ezen feladatok végrehajtása – a mentori hálózattal együttműködve – szintén munkalehetőséget teremtenek.
■ Hogyan képzelik el azt, hogy az önkormányzatok részvételével energiahatékonysági program indítható a zöld bankon keresztül (panelfelújítás 80% megtakarítással, lakások szigetelése, középületek korszerűsítése)?
• Olyan komplex támogatási-finanszírozási modellt kívánunk kidolgozni, ahol a vissza nem térítendő támogatások mellett a fennmaradó önerő egy része banki finanszírozásból kerülhetne kiegészítésre. Az elképzelések szerint a finanszírozási részt nem előre kellene kifizetni, hanem levonható lenne a megtakarítás összegéből. E komplex rendszerszemlélet célja támogatni a finanszírozási nehézségekkel küszködő önkormányzatokat, közintézményeket. A pályázati program a „legkisebb költség – legnagyobb megtakarítás” elvét követve, azon épületek energiahatékonyságát, valamint megújuló energiaforrással való kombinálását ösztönzi, ahol a legtöbb fűtési költséget a legrövidebb idő alatt lehet megspórolni, illetve kiváltani. Kiemelkedő szerepet tölt be ebben a konstrukcióban a Zöld Bank, amelynek pénzügyi és szervezeti kialakítása jelenleg is zajlik.
A stratégiaalkotás során – valamint az Új Széchenyi Terv Zöld Gazdaságfejlesztés fejezetében – különös figyelmet fordítunk a költségvetési szervek, a kkv-szektor és a lakosság energiahatékonyságának javítására. Tekintettel arra, hogy az önkormányzati szektor a legnagyobb energia-felhasználó, a jövőben megjelenő pályázati programoknál a szektor kiemelt prioritást élvez. Továbbá a pályázati folyamat egyszerűsítése mellett olyan pályázóbarát konstrukciók kiírását tervezzük, amelyek lényegesen lerövidítik az adminisztrációs folyamatot.
A családi házas övezetben élők támogatására a minisztérium kezdeményezi a központi költségvetésből finanszírozott Nemzeti Energiahatékonysági Program folytatását.
■ A Széchenyi-terv elindítása mennyiben segítené a megújuló energiás beruházások megvalósítását?
• A Széchenyi Terv „Zöld Gazdaságfejlesztés” című fejezetének megalkotásakor – figyelembe véve hazánk több mint 70%-os fosszilis energiaimport-függőségét – a gazdasági tárca kiemelkedő jelentőségűnek tartotta, hogy a megújuló energiaforrások nagyobb szerepet kapjanak Magyarország „energiamixében”. Magyarország agroökológiai és geográfiai adottságait figyelembe véve, a centralizált rendszerek kiépítése helyett inkább a decentralizált komplex modelleket támogatjuk, ahol – termékpálya szemléletben – a hozzáadott érték jelentős része a vidéki térségekben koncentrálódna. Így a helyben történő előállítás, feldolgozás és felhasználást elvét követve, a mezőgazdasági termelő, a vállalkozó és az önkormányzat a folyamat részesei és nyertesei is. A Széchenyi Terv több kitörési pontja, így a zöldipar, gyógyfürdő-rekonstrukció, mezőgazdaság és a kkv-szektor is támogatja a megújuló energiaforrások használatának elterjesztését.
Ilonka Mária
