Szennyeződés a fűtési rendszerben
2010/10. lapszám | VGF&HKL online | 4170 |
Figylem! Ez a cikk 15 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Hat éve üzemelő épületünk problémájára keresünk megoldást. Irodaházunkban 125 db fan-coil van, nyáron folyadékhűtő, télen távhővel szolgáltatja a hőenergiát. Zárt, 2 csöves fűtési/hűtési vizes rendszerében a fővezetékek osztókig vascsövek, osztóktól többrétegű cső, majd a fan-coilra vizes flexicsővel csatlakoztatva. A problémánk az, hogy a keringő víz olyan üledéket tartalmaz, amely a téli időszakban a fan-coil vékony rézcsöveit rendre eldugítja, ezáltal a fan-coilok nem fűtenek, csak a motor működik elektromos oldalról. A vizet bevizsgáltattuk: rendkívül lágy, és nagyon magas a vastartalma.
A fent vázolt probléma
gyakorlatilag minden nagyobb rendszerben megtalálható, mivel ekkora fűtés- és hűtésrendszereknél sok vasból készült szerkezeti elemet használnak. Ezek általában a hidrováltó, öntöttvas kazántest, valamint a kazánházi csövezés és gerincvezetékek. A vas alkatrészeken a fűtővízben levő oldott oxigén kémiai oxidációt okoz. Amennyiben a rendszernek vízvesztesége van, és fűtővizet kell pótolni, az oldott oxigén bejuttatása folyamatos.
Emellett az elzáró csapok, hőmérők stb. általában részből készülnek, a réz és a vas között elektrokémiai potenciálkülönbség van, ami elektrokémiai korrózióhoz vezet. Amennyiben olyan kazánt alkalmaznak, amelynek alumínium hőcserélője van, az alumínium oxidációja is problémát jelenthet. Mindkét korróziós hatás vasoxid-termelődést okoz, mely először barnára (Fe2O3), majd ha további oxidáció következik be, feketére (Fe3O4) színezi a fűtővizet. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy kisebb (mikron) és nagyobb (szemmel látható) méretű vasoxid-szemcsék lebegnek a fűtővízben.
A vasoxid-szemcsék főként a hőátadó felületeken állnak (sülnek) össze, ezáltal rontják a kazán hatékonyságát, esetleg meghibásodáshoz vezethetnek. Az eltérő hőtágulási tényezők miatt ezek a lerakódások leválhatnak, és nagyobb darabok formájában keringhetnek a rendszerben.
Kis átmérőjű csövekben a lerakódások feltorlódhatnak, itt tömegáram-csökkenést, végül dugulást okozhatnak.
A lágyított víz használata ekkora rendszereknél az alábbiak miatt előnyös:
1. A nagy mennyiségű fűtővízből már jelentős mennyiségű vízkő válhat ki.
2, A lágyított vízben kisebb mértékű az elektrokémiai korrózió, mert kevesebb szabadon mozgó iont tartalmaz.
A lágyított víz lúgos pH-ja az alumínium alkatrészek oxidrétegét megbontja, alumíniumkorrózió lép fel.
Lehetséges megoldások:
1. Rendszermosás
A dugulásokat el kell hárítani, ezt az egyes fűtési-hűtési ágak külön mosásával lehet megtenni. Ez azzal jár, hogy az épület különböző pontjain mosóberendezéssel kell dolgozni, ezeken a helyeken vízcsatlakozási pont, lefolyó- és a fűtésrendszerhez történő csatlakozás szükséges. A mosás végén az egész rendszerben fűtővizet kell cserélni, hogy minél több szennyeződéstől megszabaduljunk. A rendszermosás hatékonysága kis rendszereknél (lakás) sem haladja meg a 80-90%-ot.
2. Szűrés
A rendszerben lebegő szennyeződéseket a lehető leghatékonyabb módszerrel ki kell szűrni. A fekete vasoxid (és ezekre a nagy rendszerekre ez a fajta koszolódás jellemző) mágnesezhető, ennek kiszűrésére a mágneses szűrők a legjobbak. Nagy rendszerekhez ilyen szűrőről még nem tudok, egy cég készíti a terveket és a prototípust. Nagy „előnye” a szűrésnek, hogy a szűrő jól látható berendezés, és mindenki örül, hogy a pénzéért ilyen szép nagy dolgot kapott. Nagy rendszereknél az a gond, hogy egyszerre kell a kisméretű (mikron, tizedmilliméter) és a nagyobb (körömnyi) szennyeződéseket kiszűrni a fűtővízből. Ezt a hagyományos perdítő szűrők nem tudják elvégezni.
3. Korróziógátlás
Adalékokkal meg lehet gátolni minden fém oxidációját, a korrózióvédelem erősen javasolt, ellenben költséges. 2 m3 vízhez a korróziógátló adalék ára kb. 74 000 Ft + áfa. Amennyiben a rendszerben szivárgások vannak, vízpótlás szükséges, ezzel egy időben a korróziógátló adalék szintjét is fenn kell tartani.
A korróziógátlás megelőzés-jellegű beruházás, ami azt is jelenti, hogy a projektfázisban a rendszer átadásáig nem fontos, ezért sokszor mellőzik. Ha nem lesz gond: „én megmondtam, hogy nem kell”, ha gond lesz: „másért van, biztos ez meg az történt, nem megfelelően üzemeltették”. Az adalék nem látható, ott kering a fűtővízben, ki tudja, bent van-e egyáltalán. Mindemellett a korróziógátlás a legjobb megoldás, helyesen alkalmazva megelőzi a meghibásodásokat és a váratlanul jelentkező problémákat, a költséges tisztítást.
Remélem tudtam segíteni.
Üdvözlettel
Paller Tamás
