Csatornaépítési újdonságok
2010/9. lapszám | VGF&HKL online | 6247 |
Figylem! Ez a cikk 16 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A fővárosi csatornahálózat nemcsak az 5330 kilométeres hossza és a főgyűjtők nagy méretei, hanem az alkalmazott korszerű felújítási technológiái miatt is figyelemre méltó. Bár elődeink előrelátó módon megfelelő kapacitással méretezték a csatornákat, mégis, az akkor ismert alapanyagokkal megépített szakaszok rekonstrukciója elkerülhetetlenné vált és válik. Cikkünkből kiderül, milyen új technológiákat használnak manapság a szakemberek.
Korszerű megoldások közcsatorna-szerelvények beépítésére
Szinttartó csatornafedések
Az úthálózatba beépített csatornaöntvények (lefedések) az egyre növekvő gépjárműforgalom miatt jelentős igénybevételnek vannak kitéve. A hagyományos lefedések gyakori megsülylyedése azon kívül, hogy bosszúságot jelent az utazóknak, felbecsülhetetlen károkat is okoz a gépjárművek futóműveiben. A megsüllyedések utólagos javítása pedig országos szinten évente több milliárd forintos többletköltséget jelent. A Fővárosi Csatornázási Művek szakemberei 2003-ban dolgozták ki azt az új, komplex műszaki megoldást, az ún. Duralevel Systemet, amely egyszerre biztosítja a csatornafedlapok és víznyelőrácsok igazodását az úttest szintjéhez, valamint azt, hogy az öntvények és környezetük a gépjárműforgalomból adódó terhelés hatására sem süllyednek meg. Ezt az eredményt a nagy teherbírású elemek – az előre gyártott és minősített betongyűrűk, valamint a közéjük illesztett, korrózióálló fémből vagy műanyagból készült, különböző vastagságú (szintező) körcikkelemek, az ún. papucsok, és egy speciális habarcs biztosítják. Kifordulás ellen az acélöntvény-lehorgonyzó elemek nyújtanak védelmet. A rendszer megfelel az MSZ-EN 124-es nemzetközi szabvány D 400-as osztály vizsgálati előírásainak, és lehetővé teszi az öntvénykeretek milliméter-pontosságú beállítását, beleértve az útpálya bármilyen dőlésszögű síkjához való tökéletes igazodást is. A technológia rendelkezik Építőipari Műszaki Engedély-lyel (száma: A 58/2004 ÉMI Bp.), és használatához a Magyar Állami Közútkezelő Kht. K6724/ 2006 sz. levelében hozzájárulását adta.
A rendszer előnyei
A technológia alkalmazható javításnál, útfelújításnál és új út építésénél egyaránt. A beépítés technológiája könnyen és gyorsan elsajátítható. A műveletek végzéséhez nincs szükség új gépparkra, mert a szokásos eszközökkel, gépekkel és a hagyományos fedlapok és rácsok felhasználásával kivitelezhető. A korábbi technológiához képest jóval rövidebb a beépítés időtartama, és a munkakezdéstől számított kb. három órával később a közúti forgalom újra zavartalan lehet. Bár a szükséges elemek némi többletköltséget jelentenek (10-15 ezer forint/akna), ez hosszú távon megtérül, hiszen a fedlapok és víznyelőrácsok erős terhelés mellett is szintben maradnak, megtakarítva ezzel a későbbi, tetemes rekonstrukciós költségeket. A technológia pontos alkalmazásával az öntvények – a forgalmi terheléstől függetlenül – az útpálya élettartamáig szintben maradnak az úttesttel.
A szintbehelyezés lépései
1-2. A sérült területet (az alapbetont is) 1500x 1500 mm nagyságban ki kell vágni. A törmelék eltávolítása után a szűkítőt 150 mm mélységben szabaddá kell tenni.
3. A törmeléket az aknából is eltávolítva a szűkítő aknafalazat felületét megfelelő tisztítás után be kell nedvesíteni.
4-5. Betongyűrűkkel, papucsokkal szárazon úgy kell összerakni a nyaktagot (magasság és dőlésszög beállításával), hogy a keret pereme és a mérőléc között három pontban mérve 3- 5 mm hézag maradjon (120°-120°-120°). A pontos beállítás (három ponton) három, megfelelő méretű papuccsal történjen.
6. Kizárólag víz hozzáadásával el kell készíteni a képlékeny állapotú speciális habarcsot. (Vigyázat, 15 perc alatt szilárdul!)
7-9. A nyaktagot szétbontva és a papucsok helyét pontosan megjegyezve minden gyűrű és papucs alá vékony rétegben habarcsot kell teríteni, a papucsok hézagait és a köztes részeket is állékony habarccsal kitöltve.
10. Az aknára helyezett keret pontos magasságát mérőléc és gumikalapács segítségével – a forgalom haladási irányával – kell beállítani.
11. A munkagödröt a betongyűrűk középvonaláig földnedves betonnal (C-16-os) feltöltve, gépi döngölővel (lapvibrátorral) tökéletesen tömöríteni kell.
12.13. A méretre vágott (és középen kivágott) hálóvasalás elhelyezése után tovább kell a földnedves betontöltést a keret felső pereme alatti kb. 20-30 mm-ig folytatni. A lehorgonyzó elemeket 120°-120°-120°-ra beütve a betonba, meg kell ismételni a döngölést.
14. A betonágyazat az 50-80 mm vastagságú (kopó) aszfaltréteg alá kell, hogy készüljön.
15. Az ideiglenes helyreállítás hidegaszfalttal is történhet.
16. Célszerű a végleges helyreállítást öntött vagy hengerelt aszfalttal végezni. Az aszfalt megszilárdulása után 2-3 órával a javított szakasz a forgalomnak átengedhető.
Tapasztalatok
Budapesten 2004-től a fővárosi útfelújítási program és a Duralevel System eredményeképpen jelentősen javult az utak állapota. Az elmúlt évek tapasztalatai egyértelműen kedvezők, hiszen az eddig beépítésre került öntvények kevesebb, mint 1%-ánál fordult elő 10 mm-es tűréshatárt meghaladó – beépítési pontatlanságból adódó – szintkülönbség. A fővárosban már kizárólag ezt a rendszert alkalmazzák. 2009 végéig csatornaöntvényekből Budapesten és országszerte is több mint 50-50 ezer építés vagy beépítés történt. A jelenleg ismert, hasonló műszaki színvonalú és időtálló technológiák közül a Duralevel bizonyult a legköltséghatékonyabb megoldásnak.
|
|
|
| 3. fotó: oldalbeomlós viznyelő | 4. fotó: szintbehelyezett fedlap |
Kettős beömlésű csapadékvíz-elvezető
A csatornahálózatot üzemeltetők másik egyre nagyobb gondja a mind gyakoribbá váló felhőszakadások problémája, ami komoly próba elé állítja a csapadékvíz-elvezető rendszereket. A hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék elvezetését nagyban gátolja, hogy a rácsos vízelnyelőkbe sokszor szemetet, lehullott faleveleket mos be a víz, és azok eltömődnek. A felső beömlésű vízelvezetők előnye ugyan a nagy vízelnyelő képesség, ugyanakkor hajlamosak az eltömődésre. Több európai nagyvárosban sikerrel alkalmazzák az oldalbeömlős víznyelőket, melyek nem annyira érzékenyek az eltömődésre, de vízelnyelő képességük kisebb. A szakembereket már régóta foglalkoztatta, hogy hogyan lehetne a kétfajta rendszer előnyeit kombinálni úgy, hogy az átépítési költségek minimális szinten maradjanak. Végül 2007-ben a Fővárosi Csatornázási Művek és a Techno-Wato Kft. közösen dolgozta ki a Keston Drain Systemet. A műszaki megoldás: a meglevő víznyelő aknájába kerül bekötésre a járdaszegélybe beépített oldalbeömlő öntvény, így jelentősebb átépítési költség nélkül növelhető a vízszállítás és csökkenthető a dugulásra való érzékenység. A rendszer megfelel az MSZ EN 124-es nemzetközi szabvány C 250-es osztály vizsgálati előírásainak.
A rendszer előnyei
Jelentősen megnöveli a vízelvezetés mennyiségét, akár 20-50%-kal. Biztonságos vízelvezetés, mert a dugulás kockázata alacsony. A meglevő vízelvezető rendszerbe a beömlő torok a járdaszegélykő helyére beépíthető. A beépítés technológiája könnyen és gyorsan elsajátítható. A megépítése kb. két órát vesz igénybe, és az aszfalt kihűlése után a forgalomnak átengedhető. A Fővárosi Csatornázási Művek 2009 végéig a legkritikusabb, mélyebben fekvő utakon, helyeken több száz oldalbeömlős víznyelőt épített be. A kedvező tapasztalatok alapján elmondható, hogy a kétfajta rendszer együttes alkalmazásával az özönvízszerű csapadékvíz-elvezetés gondok enyhültek Budapesten.
A múlt század végéig csak nyílt munkaárokban építették a csatornákat, mára már a feltárás nélküli, alagútszerű csatornaépítés a jellemző. Ahol lehetséges és a csatorna állapota megengedi, ott ún. feltárás nélküli, csőbéleléses módszereket alkalmaznak, ez ugyanis jóval kevesebb burkolatbontással jár. Az 1960-as évek végétől az építőipari gépesítés, a korszerű dúcolási rendszerek, a különféle előre gyártott csőanyagok használatával új technológiák váltak általánossá. Először Budapesten alkalmaztak betoncsövek helyett üvegszálas, poliészter csöveket, melyek a csőbéleléses rekonstrukciók során könnyen telepíthetők és környezetkímélők. További hatalmas előnyük, hogy jóval hosszabb az élettartamuk, akár 100 évig is képesek szolgálni. Jól ellenállnak a korróziónak és az utóbbi évtizedekben egyre agresszívabbá váló szennyvizeknek is. Rugalmasságuknak köszönhetően a különféle talajviszonyokhoz is jól alkalmazkodnak. Az előre gyártott elemek illesztése gyors és könnyű, valamint vízzáró képességük is jóval erősebb, biztonságosabb, mint a korábbi betonelemeké. Újabb hazai fejlesztésnek köszönhetően ma már nemcsak a csövek, hanem a tisztítóaknák is üvegszálas poliészterből készülnek. Így a 30-50 méterenként levő betonaknák is kiválthatók ezekkel a jóval hosszabb életű és korszerűbb anyaggal készülő elemekkel. Ezáltal egy-egy hosszabb szakasz megépítése vagy felújítása egyféle, nagy szilárdságú anyagból megvalósítható, biztosítva ezzel az anyagok gyors, könynyű és megfelelő illesztését, a külső hatásoknak való nagyobb ellenállást. A fővárosban már a IX. kerület Dandár és a Szigony utcai felújítás során, az első darabok beépítését követően nagyon kedvező tapasztalatokról számoltak be az FCSM mélyépítő szakemberei. Az üvegszálas aknák legnagyobb előnyeként a beépítés gyorsaságát emelték ki. Míg betonból egy akna elkészítése minimum 10 napot vesz igénybe, addig az előre gyártott műanyagakna kevesebb útbontással, egy nap alatt beépíthető, ugyanis a gyártó az üvegszálas aknák béleléses módszerrel történő alkalmazását is lehetővé tette. Az újításnak és a korszerű technológiának köszönhetően rekord építési idővel, kevesebb és rövidebb ideig tartó útlezárással és ráadásul jóval hosszabb élettartammal számolhatunk a rekonstrukciók tervezésekor.
Üvegszálas, poliészter csövek
