Agripellet

2011/12. lapszám | Gyomai Zoltán |  8646 |

Figylem! Ez a cikk 13 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Cikkünk létrejöttét több dolog is indokolja. Egyrészt szeretnénk...

Magyarországon sok éve létezik agripellet-tüzelés, amelyről szólva nemcsak a földgázhoz, tartályos gázhoz és egyéb drága energiahordozóhoz képest, de a fapellet-tüzeléshez viszonyítva is lényegesen olcsóbb fűtési alternatíváról beszélhetünk. Az agripelletek ugyanolyan granulátumok, mint fából készült társaik, csak az alapanyag más.

1-3. ábra: Az alapanyag bekerülésekor szecskázás és darálás után a megfelelő frakcióméretet érjük el.

 

2. kép

 

Ugyanúgy a melamin-kötések felbontásán alapuló, nagy nyomáson és magas hőmérsékleten, kónikus furatokon keresztülpréselt, homogenizált, por állagú, 12-14%-os nedvességtartalmú alapanyagból állnak elő, csak éppen nem fűrészporból, hanem mezőgazdasági cégek és mezőgazdasági alapanyagokat feldolgozó ipari vállalatok melléktermékeiből készülnek. És ez a lényege az agripellet-tüzelésnek. Nem faalapú, Magyarországon gyéren rendelkezésre álló, és csak lassan, nehézkesen megújuló energiahordozóról beszélünk, hanem a földekről évről évre lekerülő, gyakorlatilag korlátlanul nagy mennyiségben rendelkezésre álló tüzelőanyagról. Feltehetnénk a kérdést, hogy ennek fényében miért nem terjedt el széles körben, miért gondol a többség még mindig a fa-alapú pelletekre, amikor pellettüzelésről beszélünk. Ennek megfejtésére tágabb tér- és időbeli átfogása lesz szükségünk. A fapellet-tüzelés a nyugat-európai országokban (Németország, Ausztria, Olaszország stb.) több mint 10 éves múltra tekint vissza.

3. kép

Ezekben az országokban lényegesen nagyobb faállomány áll rendelkezésre, mint Magyarországon. A fapelletálás a faipari hulladékok, melléktermékek és egyéb hulladékfák pelletálására jött létre. Tehát gyakorlatilag egy valóban zöld és környezetet nem károsító koncepcióra alapult, amely a nagy múlttal rendelkező fatüzelés automatizálását jelentette. Mára azonban a helyzet sokat változott. A fapellet-tüzelés elterjedésének ütemét nem bírták az alapanyagot biztosító ipari szegmensek, ami érthető, hiszen az erdészetek, bútorgyárak, egyéb faipari vállalatok termelésére nincs hatással a fapellet-tüzelés mértékének növekedése.

Ennek köszönhetően évek óta növekvő hiány mutatkozik a nyugat-európai fapellet-piacon, ami az árak lineáris növekedését okozza. Pár éve egy tonna fapellet 15 kg-os zsákban kiszerelve, a vég-felhasználóhoz eljuttatva 160-180 euróba került, ma már 220-240 euróba.

4-6. ábra: Az agripelletek alapanyagai nagyon sokfélék lehetnek: szalma, kukoricaszár, kukorica- ocsú, napraforgószár és -héj, rostaaljak, egyéb szárak és ocsúk, malomipari melléktermékek stb.

Átmeneti megoldásként fő beszállítóvá lépett elő Ukrajna, Románia és még pár kelet- európai ország, ahol még rendelkezésre áll a szükséges faállomány, és a fakitermelésre vonatkozó EU-szabályozást még nem tudják igazán érvényesíteni. Tudjuk jól, hogy nem hulladékfáról beszélünk, hanem a kontrollálatlan rönkfa-kitermelésről. Ehhez jön még a szállítási költség is. Akármilyen olcsón is lehet fapelletet előállítani az említett országokban, 1800-2400 km-re elszállítani a készterméket, nagyon megdrágítja azt. Egyszóval a fapellet-tüzelés Európában mindenképpen leszállóágban van. Tér- és időbeli kitekintésünk másik ága az, hogy a skandináv országokban szintén több dekádos múltra tekint vissza a nem faalapú biomassza-tüzelés: szalma, szalmabrikett, szalmapellet, egyéb zöld biomaszsza.

Ez azt jelenti, hogy léteztek, léteznek kazánok, amelyek zöld biomassza problémamentes eltüzelésére alkalmasak. Ezzel kapcsolatban jelenleg 2 intenzív tevékenység folyik fapellet-tüzelésre kifejlesztett kazángyártó/forgalmazó körökben: ellenlobby az agripellettel szemben, és törekvések, erőfeszítések agripellet-tüzelésű kazánok kifejlesztésére. Tehát a jövő adott. De nézzük meg egy kicsit közelebbről is, hogy mi a különbség a két tüzelőanyag között. Az agripellet-tüzelés előnye: biztos alapanyag-utánpótlás, a fapelletével azonos fűtőérték. Hátránya: magasabb hamutar- talom, alacsonyabb hamu-olvadáspont. Az utóbbi hátrányt egy megfelelő, agripellet-tüzelésű kazán megoldja. Ha a pro és kontra érveket nézzük, a következő egyszerű megoldáshoz jutunk: egy megfelelő (létező!) kazánban agripellet-tüzeléssel, kicsit nagyobb mennyiségű hamu logisztikájáról gondoskodva azonos mennyiségű, ám fix költségű energiához juthatunk. Ez a költség a fapelletek 0,5-0,7-szeresét jelenti jelenleg, és nem fog, nem tud nőni, hiszen az alapanyag-utánpótlás adott, biztosított.

5. kép

Gyártási folyamat, anyagösszetételek

Az agripelletek gyártási folyamata nagyon hasonló a fapelletekéhez. Egy, egyébként gyártástechnológiai gazdaságosság szempontjából nagy különbség van: nem szükséges alapanyag-szárító egység a technológiába. A lágyszárú növények, mint alapanyagok általában a kívánatos, 12-14%-os nedvességtartalommal állnak rendelkezésre, így a nagyon magas költségen üzemeltethető szárítói vonal mellőzendő. Az alapanyag bekerülésekor szecskázás és darálás után a megfelelő frakcióméretet érjük el (porállagú alapanyag esetén a szecskázás nem szükséges). Ezután keveréssel és (szükség esetén) gőz hozzáadásával a megfelelő homogenitást és nedvességtartalmat állítjuk be. Ezt követően a prés elvégzi a dolgát, és a présből kijövő pelletet hűtés-szárítás után csomagolhatjuk. Az agripelletek alapanyagai nagyon sokfélék lehetnek: szalma, kukoricaszár, kukoricaocsú, napraforgószár és -héj, rostaaljak, egyéb szárak és ocsúk, malomipari melléktermékek stb.

A különböző agripelletek gyártásának érzékeny pontja a présmatrica és a görgők geometriai jellemzői, és a PLC-vezérelt gyártósor komponenseinek megfelelő beállításai, finomhangolása. Különböző alapanyagok eltérő matricát és technológiai beállításokat igényelnek.

A jövő

A fűtéssel kapcsolatban két alapvető dolog szokott felmerülni: az energiahordozó ára és annak utánpótlás-biztonsága. 2 évvel ezelőtt, a gázválság idején sok nagyfogyasztónak pár nap állt rendelkezésére, hogy alternatív fűtési rendszert építsen ki. Sokan olajégő-fejjel szerelték fel gázkazánjaikat, és betáraztak fűtőolajból, ami még a gáznál is drágább. Több olyan vállalkozást ismerünk, akik tartályos gázzal kény-telenek fűteni, mert telephelyükhöz nincs kiépítve a vezetékes gáz infrastruktúrája. Tehát lépten-nyomon a kiszolgáltatottságba, függőségbe, bizonytalanságba és magas árakba botlunk tevékenységünk során. A fosszilis energiahordozók sorsát hamarosan követni fogja a faalapú tüzelés, fűtés sorsa. Magyar-országon mindenképpen a zöld biomassza-alapú tüzelőanyagokban kell majd gon- dolkodni. Az alapanyag adott. A pelletálási technológia adott.

6. kép

A kazánok rendelkezésre állnak. Tehát a teljes vertikum adott.

Pellet

---