Joghézag?
2011/12. lapszám | VGF&HKL online | 6046 |
Figylem! Ez a cikk 15 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Minden ítélet magában hordja a kételyt, hogy az igazság diadalmaskodott, vagy csak jogszolgáltatásra került sor. Az igazság persze nem minden esetben érvényesül, azonban az a körülmény, hogy egy ítélettel pont kerül az ügy végére, mégis utat nyit az elfogadás, a megbékélés számára. A lakhatással összefüggő, tipikusnak mondható műszaki kérdések többsége az egyedi (óhatatlanul szubjektív elemeket is magában hordozó) mérlegelések elkerülése érdekében jogszabályi szinten került leszabályozásra. A jogszabályok szóról-szóra értelemszerűen nem tudnak „lefedni” minden műszaki körülményt, ezért a jogalkalmazás során szükséges lehet a szakmai összefüggések, valamint jogalkotó szándékának figyelembevétele is. Társasházi megbízás keretében lefolytatott szakértői vizsgálat tárgya volt egy újonnan létesített, két szomszédos lakás elválasztó falába besüllyesztve kialakított melegvíz-fűtési vezeték szerelésének értékelése
Minden ítélet magában hordja a kételyt, hogy az igazság diadalmaskodott, vagy csak jogszolgáltatásra került sor. Az igazság persze nem minden esetben érvényesül, azonban az a körülmény, hogy egy ítélettel pont kerül az ügy végére, mégis utat nyit az elfogadás, a megbékélés számára.
A lakhatással összefüggő, tipikusnak mondható műszaki kérdések többsége az egyedi (óhatatlanul szubjektív elemeket is magában hordozó) mérlegelések elkerülése érdekében jogszabályi szinten került leszabályozásra. A jogszabályok szóról-szóra értelemszerűen nem tudnak „lefedni” minden műszaki körülményt, ezért a jogalkalmazás során szükséges lehet a szakmai összefüggések, valamint jogalkotó szándékának figyelembevétele is. Társasházi megbízás keretében lefolytatott szakértői vizsgálat tárgya volt egy újonnan létesített, két szomszédos lakás elválasztó falába besüllyesztve kialakított melegvíz-fűtési vezeték szerelésének értékelése. A vizsgálat alapján, a szóban forgó fűtési vezeték vonatkozásában –, hivatkozva „Az országos településrendezési és építési követelményekről” szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 76. § (2) c, pontjára – az a szakértői álláspont került megfogalmazásra, hogy „vízvezetéket nem szabad vezetni önálló rendeltetési egységek közötti elválasztó falban, ha az főhelyiséget határol.” Az ügyben eljáró önkormányzat az igazságügyi szakértő által leírtaktól eltérő véleményt fogalmazott meg. Álláspontja szerint a Korm. rendelet (78. §) csak a hőellátó vezetéknek födémben, padozatban történő vezetését tiltja. Az állásfoglalás arra épült, hogy a rendelet különbséget tesz vízvezeték és hőellátó vezeték között, így a fűtési vezeték lakásleválasztó falban történt szerelése nem tekinthető szabálytalannak.
 |
A szakértői véleményben megfogalmazottak tekintetében hangsúlyozva lett, hogy az abban tett hivatkozások (76. §) nem a fűtési, hanem a vízvezetékekre vonatkozó elő- írásokat idézik, tehát azok figyelembevétele a szóban forgó ügyben nem releváns. Az ügyben eljáró önkormányzat összegzésében jelezte ugyan, hogy a megoldás nem szerencsés, és lehetőleg kerülendő, azonban hatósági intézkedésre okot adó körülményt nem állapított meg. Szakértői oldalon talán nagyobb a „mozgástér”, mint a jogalkalmazás területén, ezért jobban adott a lehetőség a jogalkotó szándékának vizsgálatára és az előírások ennek tükrében történő értékelésére. A jogalkotó számára a cél (talán nem túlzás a megfogalmazás) nyilvánvalóan a békés egymás mellett élés feltételeinek biztosítása lehetett, kellett legyen. Ér- demes ennek tükrében vizsgálni az OTÉK korábbiakban már hivatkozott, ide vonatkozó paragrafusait.
 |
A Korm. rendelet 76. §-a a vízvezetékek vonatkozásában az alábbiakat határozza meg: „ (2) Vízvezetéket nem szabad vezetni
■ a. villamos berendezések elhelyezésére szolgáló helyiségekben (pl. transzformátor-, főkapcsoló-helyiségben) és ezek falában, födémében, padozatában,
■ b. olyan helyiségben, amelynek belső hőmérséklete +2 °C alá süllyedhet (pl. hűtőkamrában),
■ c. önálló rendeltetési egységek közötti elválasztó falban, födémben, ha az huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiséget határol (pl. lakáselválasztó falban, ahol az lakószobával határos),
■ d. védelem alatt álló, képző- és iparmű- vészeti értékű kiképzéssel megvalósított helyiségekben, valamint e helyiségek feletti helyiségekben, ezek határoló szerkezeteiben (falában, födémében, padozatában).”
A Korm. rendelet 78. §-a a hőellátó vezetékek, berendezések vonatkozásában az alábbi előírást tartalmazza: „(3) Hőellátó vezetéket nem szabad vezetni
■ a. födémben, padozatban, kivéve, ha a hőellátási rendszer elemei és megoldása e célra engedélyezettek,
■ b. villamos berendezések elhelyezésére szolgáló helyiségekben (pl. transzformátor-, főkapcsoló-helyiségben) és ezek falában, födémében, padozatában,
■ c. olyan helyiségben, amelynek belső hőmérséklete +2 °C alá süllyedhet (pl. hűtőkamrában).”
 |
Egy jogszabály alkalmazásakor, ha egy kérdés (műszaki megoldási lehetőség vagy tilalom) több helyen, több szempont szerint kerül leszabályozásra, akkor azokat komplex módon kell alkalmazni, azaz nem lehet egyet kiragadni és a többit figyelmen kívül hagyni. Az OTÉK a melegvíz-fűtési rendszerek fűtővízvezetékei kialakításának lehetőségét, illetve kötöttségeit összefoglalóan nem, de részleteiben kellően szabályozza. Három fogalomról lehet, kell beszélni esetünkben, ezek a vízvezeték, a hőellátó vezeték és az OTÉK-ban nem nevesített fűtési vezeték.
A fűtési vezeték olyan vízvezeték, mely hőellátási funkciót teljesít. Ebből adódóan a fűtési vezetékek esetében a 76. § és a 78. § előírásai külön-külön és együttesen is betartandók. A fűtési vezeték, mint vízvezeték, ennek megfelelően – szakértői megközelítésben – nem mehet lakáselválasztó falban, hiszen a zaj és rezgések lakhatást gátló hatása egyformán érvényesülhet a használati víz és a fűtési víz csőben való áramlása során. Más oldalról pedig a fűtési vezeték nem mehet födémben, padozatban sem, mert a vezetékek változó hőmérsékletének káros hőhatása egyformán hat a hőellátó vezetékek és a fűtési vízvezetékek esetében. Az önkormányzat a társasház által, a szakértői értékelésre alapozva kezdeményezett ismételten lefolytatott vizsgálat keretében sem állapított meg hatósági intézkedésre okot adó körülményt. Álláspontja abban a tekintetben is változatlan maradt, hogy a megoldást továbbra is „nem szerencsésnek, lehetőleg kerülendőnek” ítélte.
Mivel a jogalkotás lehetősége és praktikuma egyaránt azt diktálja, hogy emberi kapcsolataink, mindennapi tevékenységünk tipikus esetei kerüljenek csak leszabályozásra, elkerülhetetlen, hogy fehér foltok, (jog)hézagok mutatkozzanak egyes területeken. Ugyanakkor az sem ritka, hogy nem a jogalkotó, hanem a jogalkalmazó kezében van a lehetőség, hogy helyes irányba billentse Jusztícia mérlegét, és ez mégsem következik be. A kellő tárgyilagosság érdekében megjegyzendő azonban, hogy vélhetően még a biblikus időkben is „kellően magas beosztás” szükségeltetett ahhoz, hogy valaki átvághasson egy gordiuszi csomót.
Bányai István igazságügyi szakértő
