Jótállás, szavatosság és termékfelelősség

2011/12. lapszám | Dr. Kugler Zsolt |  4380 |

Figylem! Ez a cikk 15 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Az építési és szerelési tevékenység elvégzése során a munkálatokat végző vállalkozónak, szakembernek feltétlenül ismernie kell az elvégzett munka vonatkozásában fennálló, felelősségre és helytállásra vonatkozó szabályokat. A szavatosságra, a jótállásra és a termékfelelősségre vonatkozó jogszabályi rendelkezések pontos ismerete sok kellemetlen meglepetéstől óvhatja meg a kereskedőt és a szakembert.

Jótállás

A köznyelvben garanciaként ismert jótállási kötelezettség keretében a vállalkozó arra vállal kötelezettséget, hogy a munka tárgyát képező termék bizonyos időtartamon belül kifogástalanul fog működni. A termékkel kapcsolatban bármilyen probléma merül fel, vagy a termék esetleg meghibásodik, akkor a vállalkozónak ezen hiba vonatkozásában helyt kell állnia. A felelősség alóli mentesüléshez a vállalkozónak azt kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után jelentkezett. Ilyen körülmény lehet például az, hogy a megrendelő a terméket nem rendeltetésszerűen használta.

Lényeges körülmény, hogy a vállalkozónak a felelősség alóli mentesüléséhez nem azt kell bizonyítania, hogy a hiba a teljesítés után keletkezett, hanem azt, hogy a hibát kiváltó ok bekövetkezésére a teljesítés után került sor. Egy példán keresztül bemutatva ez azt jelenti, hogy önmagában az a tény, hogy a kazán az installációt követően hibásodott meg, még nem mentesíti a vállalkozót a felelősség alól. A mentesüléshez a vállalkozónak azt kell bizonyítania, hogy a megrendelő az installációt követően a kazánon a használati utasítástól és a vállalkozó instrukcióitól eltérő olyan beállításokat alkalmazott, melyek azután a teljes fűtési rendszert meghibásodásához vezettek. Lényeges körülmény, hogy a vevő/megrendelő elveszíti a jótálláshoz való jogosultságát, ha szakszerűtlen módon maga javítja vagy javíttatja a terméket.

A jótállási időn belül ezért a vevőnek/megrendelőnek a meghibásodásról mindig – a szerződésben foglalt rendelkezések szerint – az eladót, a vállalkozót, esetlegesen a javítási jogosultsággal rendelkező megfelelő szakszervizt kell értesítenie. Jótállási kötelezettséget a vállalkozó szerződésben vállalhat, illetve bizonyos esetekben jogszabály is előírhatja azt. Ennek alapján beszélhetünk önként vállalt és jogszabály által előírt, kötelező jótállásról. Az önkéntes jótállás intézménye a piaci verseny egyik eredményeként értékelhető, hiszen egy adott gyártó, forgalmazó a piacon lényeges versenyhátrányba kerülne, ha a termékére, a többi versenytárstól eltérően, nem vállalna jótállást. A kötelező jótállás legelterjedtebb esete a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/ 2003. (XI. 5.) kormányrendeletben foglalt, az új építésű lakóingatlanokra vonatkozó jótállási kötelezettség. A kormányrendelet a lakóépületek szinte valamennyi szerkezeti elemére, illetve a főzőkészülékre, fűtőberendezésre, redőnyökre, beépített bútorokra, klímaberendezésre kiterjeszti a kötelező jótállási kötelezettséget. A jótállás időtartama az átadás- átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított három év.

Szavatosság

A szavatossággal az eladó vagy a vállalkozó arra vállal kötelezettséget, hogy az eladáskor olyan terméket adott át a vevőnek, amely megfelel a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A szavatossággal tehát azt is vállalja az eladó, hogy a terméknek nincs olyan rejlett hibája, amely csak később fog kiderülni. A vevőnek, megrendelőnek a termék, illetve a munka átvé- telekor érdemes alaposan megvizsgálni és ellenőrizni a terméket, mert amennyiben a vásárlás időpontjában ismerte vagy ismernie kellett volna a hibát, akkor szavatossági igénnyel nem léphet fel.

A szavatosság körében a vállalkozó tehát csupán arra vállal felelősséget, hogy a szolgáltatás a teljesítés időpontjában hibátlan volt, megfelelt a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak, és nincs később kiderülő, rejtett hibája. Főszabály szerint itt a vevőnek/megrendelőnek kell bizonyítania, hogy olyan rejtett hibáról van szó, amelyet ő nem vehetett észre, és azt már eladáskor tartalmazta az adott termék vagy szolgáltatás, ám az átadáskor, a szerződés teljesítésekor a hiba még nem volt észlelhető. A szavatosság körében fontos kiemelni a fogyasztói szerződések esetét. Fogyasztói szerződésnek azon szerződések minősülnek, amelyek fogyasztó és olyan személy között jönnek létre, aki a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti. Fogyasztó az a személy, aki a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenységén kívül eső célból köti meg, tehát a szó köznapi értelmében a fogyasztó az magánszemély, aki saját szükségletei céljából köti meg a szerződést.

A fogyasztói szerződéseket azért lényeges kiemelni, mert ebben az esetben a megrendelő vagy a vevő az általános szavatossági szabályoknál előnyösebb helyzetben van. Itt az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában fennállt. A szavatossági jog érvényesítése során a vásárló/megrendelő elsősorban a termék javítását vagy cseréjét, másodsorban árleszállítást követelhet, vagy elállhat a szerződéstől. Elállás alatt azt értjük, hogy a szerződés teljesítése nem áll többé a megrendelő érdekében, és a termék árának visszafizetését kéri a termék visszaszolgáltatásával egyidejűleg. Amennyiben a kötelezett a dolog kijavítását határidőre nem vállalja, a vevő maga is elvégezheti vagy végeztetheti a javítást, ilyenkor a javítási költségeket is követelheti a vállalkozótól vagy eladótól.

Termékfelelősség

A fentiektől jogi szempontból eltérő esetkör, amikor egy hibás vagy meghibásodó termék személyi sérülést, egészségkárosodást, esetleg halált okoz. Ilyen esetben a felelősség a termék gyártóját vagy az importálót terheli. Egy termék által okozott kár akkor esik a termékfelelősségi szabályok alá, ha a termék működése nem olyan biztonságos, mint ahogy az a rendeltetése, a hozzá mellékelt tájékoztatás, a tudomány és a technika állása szerint, vagy az ésszerű használata során elvárható lenne. Fontos megjegyezni, hogy attól, hogy később egy adott termék biztonságosabb és műszakilag fejlettebb változata kerül forgalomba, a korábbi termék még nem minősül automatikusan hibásnak. A termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény alapján termékfelelősség körében kizárólag az 500 eurót meghaladó kár érvényesíthető. Korlátozás továbbá, hogy a kártérítés kizárólag a magánhasználat keretében keletkezett károkra vonatkozik, és a termék hibáját, a kárt, valamint a kettő közötti okozati összefüggést is a károsultnak kell bizonyítania. A gyártó, illetve az importáló akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a terméket nem ő hozta forgalomba, nem eladásra gyártotta, vagy a forgalomba hozatal időpontjában hibátlan volt, esetleg a hiba a tudomány akkori állása szerint nem volt felismerhető. A kártérítés a kár bekövetkeztétől vagy a hiba felismerésétől számított három évig igényelhető, azonban ha a termék forgalomba hozatala óta több mint 10 év eltelt, a gyártót, illetve importálót felelősség nem terheli.

A szavatosság, a jótállás és a termékfelelősség eseteiben tehát a gyártót és a vállalkozót a termék meghibásodása vagy a munka esetlegesen szakszerűtlen elvégzése esetén komoly jogi és anyagi felelősség terhelheti. Ezen felelősségi szabályok azonban a megfelelő szerződéses rendelkezések kikötésével mindkét szerződő fél számára elfogadható módon szabályozhatók, illetve korlátozhatók. Erre tekintettel egy építési–szerelés munka, de akár egy jelentősebb termékértékesítés esetében is indokolt lehet a területen járatos szakértő ügyvéd segítségét igénybe venni az ügylettel járó jövőbeni kockázatok kezelése érdekében.

dr. Kugler Zsolt
Kugler Ügyvédi Iroda

---