Melyik energiafelhasználást részesítsük előnyben?
2011/3. lapszám | VGF&HKL online | 5064 |
Figylem! Ez a cikk 13 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Szerencsére ma nagyon sok energiafajtából lehet válogatni a felhasználás során: szilárd, olaj, gáz, elektromos áram, megújulók (napenergia, geotermikus energia, biomassza, szél). Ezek közül az olaj felhasználása lakossági fogyasztók esetében eléggé elenyésző, mert relatív drága, hasonlóan a tartályos gázellátáshoz. A megújulókból pedig a szél energiájának hasznosítása csak indirekt módon jut be a mi szakterületünkre, hasonlóképpen a napelemes energiatermeléshez.
A közmondás szerint minden szentnek maga felé hajlik a keze, s ez igaz a különböző felhasználási területek képviselőire is, vagyis a gázosok a kondenzációs kazánokat hozzák ki a legjobbnak, a napkollektorosok a kollektorokat stb. Mindenki meg tudja ideologizálni, hogy miért az ő rendszere a legjobb, és sajátos számítások szerint be is bizonyítja, hogy az övé a leggazdaságosabb megoldás hosszú távon. Sajnos – semleges résztvevőként – addig tényleges igazságot nem lehet tenni, amíg az energiaárak 1 kW-ra vetítve ennyire szórnak, mint nálunk. Sok országban a kW-ban mért energiaárak nagyon közel van egymáshoz, s emiatt ott könnyebb letenni a voksot valamelyik energiahordozó mellett. Nagyon valószínű, hogy egyszer nálunk is közelíteni fognak az energiaárak egymáshoz, de hogy az mikor lesz, megjósolni nem lehet. Az elektromos áram ára a világpiaci körül van, míg a gáz ára jelentősen alatta, s emiatt azt gondolhattuk, hogy a gáz ára fog emelkedni, ezzel szemben az áram ára emelkedett február elején. Nálunk a villamos energia 1 kW-ja kb. háromszor annyiba kerül, mint a gázé. Most nézzük a különböző lehetőségeket a fűtés vagy használati melegvíz-termelés (HMV) megvalósítására.
Szilárdtüzelés
Ennél a fűtési megoldásnál a tüzelőanyag ára kedvezőbb más tüzelőanyagokénál, de csak akkor versenyképes, ha nem számoljuk a kezelésre fordított munkadíjat. A tüzelőanyag kezelése, az égés utáni salakozás, valamint a nagyobb takarítási igény sok munkát igényel, s ez munkadíjra fordítva már azt eredményezi, hogy nem olcsóbb a szilárdtüzelés. A pellettüzelés teljesen automatizálható, és a lakásban szinte semmi koszt nem okoz – ez már sokkal jobb az előzőnél –, mindössze magas a berendezés ára a hozzá tartozó kiszolgáló egységgel együtt. Kevés élőmunka-igénye van a tüzelőanyag beszerzésének és a hamuzásnak. A hagyományos szilárdtüzelés hatásfoka elég rossz, s emiatt a környezetszenynyezése is magas, ehhez képest a pellettüzelés jó hatásfokú, és a környezetszennyezése is nagyon alacsony. Azoknak ajánlható a szilárdtüzelés megvalósítása, akiknek van hozzá elég idejük.
Gáztüzelés
Meg kell különböztetnünk a hagyományos és a kondenzációs technikát. A hagyományos gáztüzelés megvalósítása olcsóbb, de üzemeltetése már drágább. A kondenzációsnál fordított a helyzet, alig néhány év alatt megtérül a többletköltség. Környezetszennyezés szempontjából a kondenzációs kazánok lényegesen kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, tehát elmondható, hogy a hagyományos gáztüzelésű kazánok nem lehetnének versenyképesek vele, de sajnos sok embernek problémát okoz az egyszeri beruházás többletköltsége.
Napenergia-hasznosítás
Napkollektorok segítségével tudjuk a Napból érkező hőt hasznosítani. Erre leginkább HMV-termelésnél van lehetőség, de fűtésrásegítésnél is fontos szerepe lehet. Károsanyag-kibocsátása szinte semmi sincs. Ez az energiafajta korlátlanul rendelkezésre áll, hiszen belátható időn belül nem fog elfogyni a nap. Itt a beruházási költség többletként jelenik meg, mert önmagában nem tudjuk használni, hiszen éjszaka nem süt a nap, és gyakran előfordul, hogy napközben sem tudjuk hasznosítani az energiáját. Emiatt a megtérülése hosszabb időt vesz igénybe, mint a kondenzációs kazáné. Nem mindegy, hogy milyen kollektorokat építtetünk be. A közmondás nagyon jól illik rájuk: „olcsó húsnak híg a leve”, vagy az angol változat: „nem vagyunk olyan gazdagok, hogy olcsó dolgot vegyünk”. Kollektorok esetében kaphatók nagyon olcsók, de azok hőhasznosítása (hatásfoka) rosszabb és élettartamuk is rövidebb, tehát összességében mégis drágábbak lesznek.
Geotermikus energia hasznosítása
A földhő hasznosításához legjobb a hőszivatytyú alkalmazása. A hőszivattyú működtetése történhet elektromos és gázkompresszorral is. A fentebb említett kb. háromszoros áramár azt jelenti, hogy a hőszivattyú akkor rentábilis fűtés esetén, ha annak a jóságfoka (COP) az egész szezont tekintve a 3-as értéknél jobb. Amenynyiben hűtésre is használjuk, akkor már kedvezőbb a helyzet, mert nem szükséges külön berendezést vásárolni hozzá. A gázkompresszorral üzemeltetett hőszivattyú már sokkal kedvezőbb megtérülést hoz, mert az üzemeltetése csak harmadába kerül az elektromoshoz viszonyítva. Beruházás szempontjából drágább a gázos hőszivattyú, mert ki kell építeni a gázellátást és égéstermék-elvezetést is. Összességében viszont néhány év használat után olcsóbb lesz az elektromosnál.
Mikor melyik változatot célszerű beépíteni?
Társasházi lakások esetében szinte nincs is más lehetőség az egyedi fűtésre, mint a gáztüzelés. Nehéz a szilárdtüzelés beépítése, és nehéz annak az üzemeltetése is. Hasonlóan nehéz lenne megvalósítani a napkollektorok felszerelését egyedileg, és hőszivattyút sem tudunk beépíteni. Amennyiben a társasházaknál központilag történik a fűtés és a melegvíz-termelés, akkor szóba jöhet a napkollektorok felszerelése HMV-termelésre és még akár fűtésrásegítésre is. Gondolni kell arra, hogy fűtésrásegítés esetén nagyobb mennyiségű kollektort kell felszerelni, melyek többlethőjének elvezetése nyáron jelenthet problémát. Ekkor kijelenthetjük, hogy az egy lakásra jutó költség kevesebb, mint egy családi háznál, vagyis gazdaságosabb, csak nehéz az összes lakót rábírni az egyszeri befektetésre. Új társasháznál ritka az olyan beruházó, aki a saját hasznának rovására ilyen korszerű berendezést építtetne be, így csak felújításoknál szokták megvalósítani. Ugyanez elmondható hőszivattyú esetére is, vagyis új épületnél kicsi a valószínűsége ennek, de felújításkor a lakók esetleg meggyőzhetők, hogy érdemes befektetni. Családi házaknál érdemes a napkollektorokat beépíttetni új építésnél és felújításnál is. Amennyiben van elég pénz a munkákhoz, úgy mellette célszerű hőszivattyút is beépíttetni a fűtéshez és hűtéshez, de természetesen csak akkor, ha az egész éves jóságfoka meghaladja a hármas értéket. Mindezek az új dolgok a legjobban megtérülők irodaházaknál, mert relatív olcsóbb a beruházásuk, mint egy-egy családi háznál, tehát a megtérülésük is gyorsabb. Felújításoknál lehetséges a kollektorok és hőszivattyú két részben történő beépítése. A pénztárca dönti el, hogy melyiket tudjuk először megvalósítani.
Cséki István
