Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

A karbantartás szükségessége mellett

2011/10. lapszám | VGF&HKL online |  2983 |

Figylem! Ez a cikk 15 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A tüzelőberendezések karbantartásának hiányát nem lehet kizárólag a lakosság nehéz anyagi helyzetével indokolni. Sok esetben a tájékozatlanság, a nemtörődömség vagy éppen a feledékenység az oka egy rendszerkarbantartás elmaradásának. Sajnos sokan úgy vélik, miért kéne szerelőt hívni, amíg a berendezés működik.



Fontos, hogy ne csak szakmai fórumok témája legyen a műszaki biztonság kérdése, hanem a tüzelőberendezések használói is tájékoztatva legyenek a karbantartás fontosságáról, a leselkedő veszélyekről és nem utolsó sorban arról is, hogy egy készüléktisztítás, -karbantartás, az égés minőségének javítása milyen mértékű fogyasztáscsökkenést eredményezhet. Ez a piac minden szereplője számára hasznos lenne, hiszen, ha mind többen érzik úgy, hogy készülékük igényli a karbantartást, és azt el is végeztetik, nem csak az ő személyes biztonságuk fog javulni, hanem a fűtésszámlájuk is alacsonyabb lesz, a környezetterhelés is csökken, és nem utolsósorban a készülékszerelő szakemberek megrendelései, ezáltal bevételei is növekedni fognak. Sok esetben az a pénz, amit a lakosság nem költ karbantartásra, a készülék túlfogyasztása okán, a helyi gázszolgáltató bevételeit növeli. Sokan menekülnek a magas gázszámla elől vissza a vegyestüzeléshez. A készülékgyártók értékesítési statisztikái jól tükrözik ezt a trendet. Az új vegyestüzelésű kazánok azonban sok „meglepetést” okozhatnak a felhasználónak. Az elkátrányosodás gyakori probléma, a kazántest kilyukadása és a helytelen tüzelés miatt. Fontos szerep hárul a szakmára és a médiára a lakosság megfelelő tájékoztatásának érdekében. A szervizszakemberek kerülnek talán legtöbbször közvetlen kapcsolatba a felhasználóval egy-egy hibaelhárítás kapcsán. Hosszútávon jelentősen javíthatja a tüzelőberendezések általános állapotát, ha ki-ki a saját működési területén tájékoztatja megrendelőit a rendszeres karbantartás fontosságáról. Nem kevésbé fontos az sem, hogy a szervizszakember rendelkezzen a megfelelő műszerezettséggel ahhoz, hogy a tüzelőberendezést a szükséges karbantartási lépések elvégzése után a lehető legoptimálisabban tudja beszabályozni. Csak megfelelően pontos műszerrel érhető el a legoptimálisabb beszabályozás, éppen ezért a műszer éves kalibrációja, karbantartása ugyanolyan fontos, mint a tüzelőberendezés karbantartása. Ma már a szerelők döntő többsége nem csupán azért használ műszert munkája során, mert a készülékgyártók ezt együttműködési alapfeltételként kötik ki, hanem azért is, mert sok esetben a hibafeltárásra fordított idő is lerövidül, illetve a zárt égésterű készülékek beállítása műszer nélkül elképzelhetetlen.

Néhány érdekesség a műszerekről

Mint a kereskedelem minden területén, az épületgépészeti mérőműszerek piacán is számos gyártó termékei közül választhat a szerelő. Általában a döntés eredője a készülékgyártók ajánlásán túlmenően az adott termékek magas műszaki színvonala, a megnyugtató szervizháttér és az a szakmai háttértámogatás, amit a készülék megvásárlásával kap a szervizszakember. A folyamatos fejlesztések nem csak egyre magasabb tudású műszereket eredményeznek, de számos olyan többletfunkció kerül beépítésre némely műszerbe, amelyek segítségével a felhasználó költséget takaríthat meg, hiszen a további mérési feladataihoz nincs szükség egyéb műszer megvásárlására. Ma már a gázvezeték-hálózat tömörségi nyomáspróbájához sem szükséges külön műszerre beruházni, hiszen ez a készülék lehetővé teszi az ilyen mérések elvégzését. Amennyiben a fogyasztót a szolgáltató valamilyen okból kizárta a szolgáltatásból, és leszerelte a gázórát, az óra visszaszerelésének a nyomáspróba alapfeltétele. A füstgázmátrix egy olyan funkció, amely a fogyasztó számára demonstrálja tüzelőberendezése aktuális állapotát. Bizonyára minden szervizszakember került már olyan helyzetbe, hogy megrendelője nem volt elégedett, esetleg többször vissza kellett menni hozzá, mert úgy érezte, hogy készüléke nem biztosítja számára a megfelelő hőmeny-nyiséget, vagy éppen túl magas a gázfogyasztás. Ez természetesen nem csak készülékoldali hibából adódhat; az épület állagától, a hőleadók állapotától és számos egyéb októl is függ, hogy a gázkészülék mire képes. A műszer grafikus kijelzőjén a berendezés aktuális füstgázösszetétele alapján leolvasható, hogy az égés minősége optimális-e, vagy további beállításra van szükség, illetve jól látható, ha a berendezés üzemeltetése az aktuális beállításokkal balesetveszélyes. Gyakori probléma, hogy nem megfelelő teljesítményű kazán fűti az épületet. Ha a tüzelőberendezés alulméretezett, várhatóan idő előtt használódnak el a kopó alkatrészek. A túlméretezett berendezés viszont nem képes az optimális gázfogyasztásra. Egy készülék beszabályozása szervizüzemben minimum- és maximumterhelésen történik. Így nem derül fény arra, hogy a készülék tényleges használat mellett milyen részterhelésen üzemel. A pillanatnyi gázfogyasztás menüpont lehetőséget biztosít arra, hogy tényleges fűtési helyzetben vizsgáljuk az aktuális kazánteljesítményt. Így hamar fény derülhet a méretezési hibákra. A füstgázparaméterek grafikus ábrázolása egy-egy beállítás alkalmával jelenthet segítséget a különböző paraméterek időtengelyen történő megjelenítésével. Ezáltal jól lekövethető, hogy a füstgázban távozó maradék oxigén mennyiségének változása milyen hatással van például az égés tökéletlenségére utaló szén-monoxid mennyiségének változására. Közös cél, hogy a CO-balesetek száma drasztikusan csökkenjen, valamint hogy környezetünket mind jobban megóvjuk. Sok a teendő, hiszen minden háztartásban működik fűtőberendezés. A számos új fűtési rendszer mellett még több elavult rendszer várja az újabb „megpróbáltatást”. Nem mehetünk el közömbösen a fogyasztó tájékozatlansága mellett, mert mindenki érdeke, hogy tüzelőberendezéseink biztonságosan üzemeljenek.

Engel György