Energiafelhasználás és szén-monoxid-mérgezés
2013/7-8. lapszám | Heizer György | 3394 |
Figylem! Ez a cikk 11 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A statisztikai adatok a szén-monoxid-mérgezések számának emelkedését mutatják, miközben a háztartások energiafogyasztása nem nőtt,szerkezete viszont változott. A tények, adatok elemzése segítheti a megelőzést és a lakosság célirányos tájékoztatását.
Gáz van!
Egy statisztikai elemzés szerint az elmúlt 12 évben a háztartások által elfogyasztott energiamennyiség volumene gyakorlatilag nem változott (2008-ban 301 642 TJ volt). Módosult viszont a háztartások energiafelhasználásának a szerkezete: a földgáz aránya a háztartások energiafogyasztásában 39,5%-ról 48%-ra emelkedett. Míg 1996-ban a települések 56%-a, 2008-ban 91,1%-a volt vezetékes gázzal ellátott. 2008-ra a lakások 76,5%-ában volt földgáz, és 12 év alatt 15,3%-kal emelkedett a felhasznált földgáz mennyisége, az egy főre jutó földgázfogyasztás pedig 21,9%-kal nőtt.
A szilárd tüzelőanyagok részesedése a háztartások energiafelhasználásából ugyanakkor lényegében nem változott, 1996-ban 29,1%-os, 2008-ban 30,3%-os arányt képviseltek. Megváltozott viszont a szilárd tüzelőanyag-felhasználás belső szerkezete! Nőtt a tűzifahasználat súlya: míg 1996-ban a teljes energiafelhasználás 17%-át fedezte a tűzifa és 10%-át az egyéb szilárd tüzelőanyag, addig 2008-ban ez az arány a tűzifa esetében 27,1%, az egyéb szilárd tüzelőanyagnál 0,8% volt. Ez a tendencia az utóbbi években érezhetően fokozódott.
2008-ban 1,676 millió háztartásban, az összes háztartás 44,4%-ában üzemelt kazán vagy cirkókészülék. A lakosság használatában lévő kazánok 62,7%-a csak a lakás fűtését biztosítja, viszont ma már a kombinált (kétfunkciós) kazánok terjednek – az öt évnél fiatalabb készülékek majdnem fele meleg vizet is szolgáltat. A családi és ikerházakban ugyanakkor ezek aránya még jóval kisebb. A berendezések bekerültek a lakótérbe, sőt, a lakásfelújításokkal egyre több egy légterű lakótér alakul ki.
Költségcsökkentési stratégiák
A bekövetkező árváltozásokra a lakosság lehetőségei szerint különböző módokon reagált. A szilárd tüzelőanyaggal fűtők télen a lakásukból kisebb területet használnak. A földgázkazánnal fűtőknél a legmagasabb az egy fűtött négyzetméterre eső költség, mivel a földgázzal működő cirkók, kazánok jelentős része nem korszerű.
A társasházi lakások érzékelhetően gyorsabban cserélték le hatékonyabb energiafogyasztású készülékekre a régieket. Itt a cirkók és kazánok kb. negyede 5 évnél fiatalabb, szemben az átlagos 15%-kal.
A családi házakban a költségek csökkentése kétirányú. A korszerű gázkazánok mellett kiegészítő fűtésként szilárdtüzelő berendezést vásárolnak, és lakásfelújítással, ajtó- és ablakcserével, lakásuk hőszigetelésével is csökkentik energiafelhasználásukat. Felmérések szerint ez inkább a magasabb jövedelmű háztartásokra jellemző. Az átlagos jövedelmi szint alatt élő háztartásoknál jellemzően egyféle energiatakarékossági mód fordult elő, míg a magasabb jövedelműeknél nagyobb a komplex megoldásokat választók aránya.
Hol fordulnak elő a balesetek?
A KSH felméréseivel összecsengenek a baleseti adatok. Míg korábban a rossz lakáskörülmények között élők között fordultak elő tüzelőberendezéssel kapcsolatos tragédiák, addig ma a jó körülmények között élő, főleg családi házas épületekben tapasztalhatjuk ezeket. A KSH tanulmánya szerint a kiváló állagúnak minősített lakások közül 10-ből 9 van bekapcsolva a földgázhálózatba, ebből 7-ben azzal is fűtenek, ezzel szemben a leromlott állagú lakások közül 10-ből 6 lakásban van gáz, de a 6-ból egy nem azzal fűt. A földgázzal fűtők aránya a legnagyobb a városias övezetekben, a társasházi villanegyedekben és a családi házas övezetekben, a legkisebb a lakótelepeken és a falusias lakóövezetekben.
Szén-monoxid-mérgezések 2012-2013
A számokra áttérve, Veszprém, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun, Zala és Vas a középmezőnyben van 6-8 esettel. Jász-Nagykun-Szolnok, Fejér, Komárom-Esztergom, Baranya, Tolna, Nógrád az alsó harmadban 2-4 esettel. Az előfordulási gyakoriság a két szélsőérték (Baranya és Győr-Moson-Sopron) között 5,5- szeres különbséget mutat.
A mérgezések 62%-a a család munkából történő hazaérkezése és az éjszakai alvási időszak első fázisában következett be. Ez is az intenzív fűtés, főzés időszakát mutatja a legveszélyesebb időszakként, amikor az égéshez szük- séges levegőfelhasználás a legnagyobb. Úgy gondoljuk, hogy ezek a tények a felvilágosító munka irányának, szerkezetének kialakításában is feltétlenül figyelembe veendők.
