A WC, mint hatalmas megtakarítások forrása
2013/7-8. lapszám | támogatott cikk | 2751 |
Figylem! Ez a cikk 11 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Több szempontból is igaz, hogy ami a WC-n lemegy, az az ún. „óhatatlan veszteség”. A kevésbé szalonképes résszel, az emberi salakanyagokkal nem foglalkozunk cikkünkben, de az azok csatornába jutását elősegítő vízzel annál inkább. Egy lakásban, házban több tízezres, egy középületben milliós megtakarításokat is elérhetünk modern, víztakarékos, ám az igényeket tökéletesen kielégítő berendezésekkel.
Kis WC-történet
A ma világának alapjait az antik görög-római kultúrkörben vetették meg; már az ókorban kialakult a vízöblítéses WC-k és fürdők használata, a kor színvonalán magas fokú technológiával. A középkorban aztán erős visszafejlődés következett be; a higiénia, mint igény hiánya, a testnek, a fizikumnak a vallás által a bűn fészkeként való azonosítása és több más tényező tette sötétté ezt a korszakot a WC-k számára is.
Aztán jó nagy ugrással, a 18. század közepén Angliában szabadalmaztatták a vízöblítéses WC-t, de a technológia nem tudott elterjedni, mivel a szükséges csatornarendszer hiányzott. A kontinensen ekkor még az emésztős árnyékszéket részesítették előnyben. Csak az 1800-as évek második felében indult fejlődésnek a városainkban a csatornaépítés, és ezzel együtt a vízöblítéses WC-k elterjedése, amely ezek után töretlen maradt, bár az igazi technológiai áttörés a 20. századé.
A Geberit elődje, a Gebert fémöntöde és lemezáruüzem 1905-ben szabadalmaztatta Svájcban a „Phonix” WC-öblítőtartályt. Ez a termék uralta a piacot 1956-ig, mikor is megjelent az első műanyag öblítőtartály. Újabb nagy lépésként 1964-ben került az első tartály a falsík alá.
Az energiatakarékosság kulcsa
A Geberit mindig is fokozott figyelmet fordított a víztakarékosságra, felismerve, hogy az öblítővíz mennyisége a kulcskérdés. 1978-ban bevezetésre került az öblítés-stop működés, 1998-ban pedig a kétmennyiséges öblítés elérhetővé vált a falon kívüli és belüli rendszereknél egyaránt.
Az öblítővíz mennyiségét már a ’60-as évektől lehetett állítani 9 és 6 liter között. A kétmennyiséges öblítés bevezetésekor általánossá vált a 6/3 literes vízfelhasználás. Napjainkban elérhető már a csökkentett, 4,5 literes öblítővíz-beállítás is, de ezt a működés összhangba kell hozni az alkalmazott WC-csésze vízszükségletével és a csatornahálózattal.
Mindennél többet mondanak a konkrét adatok, ezért ajánljuk figyelmükbe táblázatainkat, melyekben egy átlagos lakás, valamint egy szálloda WC-használati vízfogyasztását elemezzük. A tények azt mutatják, hogy óriási megtakarítási potenciál rejtőzik itt!
Egy átlagos lakás vízfelhasználása WC-öblítésre
Öblítés személy/nap 9 l-es tartály 7,5 l-es tartály 7,5 l-es tartály öblítésmegszakítóval 7,5 l-es tartály kétmennyiségű öblítési rendszerrel (3-6 l) 1× „nagydolog” 1×9 = 9 l 1×6 = 6 l 1×6 = 6 l 1×6 = 6 l 4× „kisdolog” 4×9 = 36 l 4×6 = 24 l 4×4 = 16 l 4×3 = 12 l Naponta összesen (liter) 45 30 22 18 Évente (liter) 16 425 10 950 8030 6570 4 tagú család esetén a költség (vízdíj: 250 Ft/m3, csatornadíj: 424 Ft/m3) 44 348 Ft 29 565 Ft 21 681 Ft 17 739 Ft Megtakarítás évente 26 609 Ft 11 826 Ft 3942 Ft 60% 40% 18%
Egy 200 szobás szálloda vízfelhasználása WC-öblítésre a budapesti átlagnak számító 60,4% telítettség figyelembevételével
Öblítés személy/nap 9 l-es tartály 7,5 l-es tartály 7,5 l-es tartály öblítésmegszakítóval 7,5 l-es tartály kétmennyiségű öblítési rendszerrel (3-6 l) 1× „nagydolog” 1×9 = 9 l 1×6 = 6 l 1×6 = 6 l 1×6 = 6 l 4× „kisdolog” 4×9 = 36 l 4×6 = 24 l 4×4 = 16 l 4×3 = 12 l Naponta összesen (liter) 45 30 22 18 Évente (liter) 1 984 140 1 322 760 970 024 793 656 költség (vízdíj: 250 Ft/m3, csatornadíj: 424 Ft/m3) 2 678 589 Ft 1 785 726 Ft 1 309 532 Ft 1 071 436 Ft Megtakarítás évente 1 607 153 Ft 714 290 Ft 238 097 Ft 60% 40% 18%
