Napkollektor tetőfedő szemmel
2014/5. lapszám | Nemes András | 6070 |
Figylem! Ez a cikk 12 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Épületeink gazdaságos működtetésében jelentős tételként jelentkezik a fűtés és a használati meleg víz költsége. Az épületek tulajdonosai ezért örömmel vették tudomásul, hogy az utóbbi évtizedek fejlesztéseinek eredményeként hazánkban is megjelentek a napkollektorok és napelemek. Igaz, nagyon hiányzik az a nyugat-európai szemlélet, hogy ezen beruházások jelentős állami támogatásban részesüljenek.
A két másodlagos energiavételezés szempontjából a napkollektorok terjedése a jelentősebb métrtékű. Mivel egyesületünk – Tető Építő Egyesület (tetoepitok.hu) – és én is kapcsolatban vagyok a tetővel, mint szakmabeli, ezért igyekszem a napkollektorokat tetőfedő szemmel áttekinteni.
Több szempontból lehet itt vizsgálódni:
- Hol helyezkedik el?
- Hová építem be?
- Milyen az adott tető fedési anyaga?
És még sorolhatnám a szempontokat. A napkollektorok beépítési módja kétféle lehet aszerint, hogy azok a tetőfedőanyagba beépítve vagy a tetőfedő anyag felett helyezkednek el. A napkollektor szempontjából én nem szeretnék szakmai tanáccsal élni, mert nem értek hozzá, de a tetőfedés szempontjából a véleményem a következő.
Ha a napkollektor a tetőfedő anyag síkjában kerül elhelyezésre (1. ábra), arról azt kell mondanom, hogy a tetőfedési munka szempontjából a legideálisabb, ez bármely tetőfedő anyaggal jól és szakszerűen kivitelezhető. A napkollektor az adott tetőhajlásszögben található, és bármilyen épületbádogos szegélyelemmel jól csatlakozva, minden gond nélkül kivitelezhető a munka.
Ha a napkollektor a tetőfedő anyag síkja felett helyezendő el, akkor a kérdés nehezedik, és a következő problémák adódhatnak:
- optimális tetőhajlás-szög (2. ábra),
- hogyan kerüljön rögzítésre a napkollektor (3. ábra) (a tetőhajlás-szög és az alkalmazott napkollektor hajlásszöge megegyezhet, illetve különbözhet),
- a csatlakozások hogyan oldhatók meg szakszerűen? A felvetődő kérdések közül ez a legnehezebb, mert ha számbavesszük a lehetséges tetőfedő anyagokat, akkor realizáljuk, hogy nincs egy sablonmegoldás, azaz tetőfedő anyagonként és főleg termékenként más és más megoldást kell alkalmazni.
Nézzük meg a tetőfedő anyagokat:
Fémlemezek:
- állókorcos fedés – az átvezetések a saját anyagából megoldhatók,
- trapézlemezek – odafigyelés szükséges a trapézmagasságok miatt,
- cserepeslemezek – a kéményátvezetések elvén oldható meg.
A beton- és a kerámiatermékeknél, a szálerősített lemezeknél, valamint a természetes anyagok esetében általában a gyártó forgalmaz átvezető cserepet, de legtöbbször az egyedi bádogos anyagból készült átvezető elem a legcélravezetőbb.
Hogyan oldható meg a hófogás?
A napkollektorok felülete többnyira sima, ezért a ráhulló hó könnyen lecsúszik. A napkollektor felületén a hófogás nem oldható meg, ezért a kollektor alsó vonalában kell hófogó rendszert kialakítani.
Összegzés
A mai piaci helyzetben az építtető, felhasználó nehéz helyzetben van, mert a rendelkezésre álló reklámanyagokból nehezen lehet, sőt, szerintem lehetetlen kiválasztani a laikusnak a legoptimálisabb ár-érték arányú terméket. Javaslataim lépésről lépésre:
- Elkészült az engedélyezési terv, és az építési engedély is rendelkezésre áll. Itt fontos, hogy a tetőfedő anyag az épülethez optimálisan alkalmazkodjon. Általában nem veszik figyelembe, hogy a tetőfelületre napkollektor kerülhet.
- Épületgépész tervezőt kell választani, aki a ház fűtési rendszeréhez határozza meg a napkollektor típusát, teljesítményét stb., tehát a műszaki paramétereket.
- Megvan a napkollektor típusa, jöhet a statikus szakember, aki a fedélszerkezetet ismerve meghatározza a napkollektor rögzítését.
- A tető kivitelezése során a tetőfedést szakember végezze, akitől elvárható, hogy a napkollektorok csatlakozásainak átvezetését a legszakszerűbben végezze el.
