Padló- és falfűtések vizsgálata

Hőkamerák az épületgépészetben II.

2014/3. lapszám | Koczka Péter |  4281 |

Figylem! Ez a cikk 11 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A termográfia, mint érintésmentes diagnosztika az elmúlt évek során egyre inkább teret hódított az épületek energetikai vizsgálata terén szintúgy, mint az ipar számos területén. Jelen cikksorozat célja, hogy bemutassa, hol és hogyan használható a hőkamera az épületgépész szakemberek mindennapjaiban.

A rejtett gépészeti elemek – falfűtés, padlófűtés – hibáinak, szivárgási pontjainak feltárása egy hőkamerás méréssel bontásmentesen elvégezhető. A hőkamera mindig az első felület hőmérsékletének eloszlását jeleníti meg, így a felületfűtési rendszerek ellenőrzése, főleg szivárgáskeresés esetén, a felfűtési fázisban ajánlott.

Adott csőszakaszok eltömődése vagy a keresztmetszet-szűkülés esetén a teljesítmény romlik, viszont a hőkamerás vizsgálattal azonnal láthatóvá válnak a csőrendszer anomáliái, és azok rögtön, célzottan kijavíthatók.

A szivárgások detektálásán kívül a hőka-mera a rendszer beszabályozásakor az előremenő és visszatérő hőmérsékletkülönbség megfelelő beállításakor is hasznos társ lehet. A beszabályozás során a különböző fűtőkörök, az előremenő és visszatérő ági hőmérsékletek beállítása fontos a rendszer hatásfokának optimális működéséhez. A termográfia segítségével – például egy kétpontos helyszíni méréssel – egyszerűen láthatóvá válnak a hőmérsékletkülönbségek. Sok esetben pedig a legegyszerűbb feladat, például egy falfűtés esetén egy kép felfúrásánál is hasznos lehet, ha látható, hogy hol fut a csőkígyó a falon belül, mielőtt átlyukasztanánk.

Padlófűtés csőkígyójának behatárolása egy fürdőszobában

---