2014. évi adóváltozások

2014/3. lapszám | Dr. Kises Éva |  3708 |

Figylem! Ez a cikk 12 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Cikkemben elsősorban a kis- és középvállalkozásokat közvetlenül vagy potenciálisan érintő, lényegesebb adóváltozásokat tekintem át.

Egyes személyi jövedelemadó- és járulékváltozások

Meghatározott feltételek mellett 2014. január 1-jétől már nemcsak a közvetlenül a lakás vásárlásához (építéséhez vagy korszerűsítéséhez), hanem a már fennálló – hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett – hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatás is adómentes lakáscélú munkáltatói támogatásnak minősülhet. Azok a biztosítottnak minősülő magánszemélyek, akik az Szja tv. szerinti családi kedvezményt alacsony jövedelmük miatt teljes öszszegben nem tudják igénybe venni, a kedvezmény fel nem használt részének személyi jövedelemadó- tartalmát idéntől családi járulékkedvezmény formájában – az egészségbiztosítási járulékból és a nyugdíjjárulékból történő levonással – érvényesíthetik. A visszaváltható utalvány már nem minősül utalványnak, és az ilyen utalvány formájában adott juttatásokra nem alkal- mazhatók az utalványokra egyébként vonatkozó mentességek és egyéb kedvező adózási szabályok.

Az általános forgalmi adót érintő változások

Az ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési és egyéb szerelési munkák esetében 2014. január 1-jétől a fordított adózás szabályait kell alkalmazni az építési hatósági engedélyköteles munkák mellett az építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött munkákra is. Az időszakos elszámolású ügyleteket és az olyan ügyleteket érintően, amelyeknél az ellenértéket meghatározott időszakra állapítják meg, változnak az Áfa tv. teljesítési időpontra vonatkozó szabályai. A teljesítés időpontjának nem az ellenérték megtérítése esedékességének napját (a fizetési határidő utolsó napját), hanem az elszámolással érintett időszak utolsó napját kell majd tekinteni. A módosítás nem érinti a Ptk. szerinti közszolgáltatási szerződések és a telekommunikációs szolgáltatásról kötött szerződések alapján történő elszámolásokat, ezek esetében tehát továbbra is a fizetési határidő utolsó napja minősül a teljesítés időpontjának.

Az új szabályok 2014. július 1-jén lépnek hatályba, és azokat az olyan 2014. június 30-át követően kezdődő elszámolási időszakokra kell először alkalmazni, amelyek tekintetében a fizetés esedékessége 2014. június 30. utánra esik.

Amennyiben a nyugta egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosítja annak bemutatóját, akkor az ilyen nyugtán 2014. január 1-jétől a kibocsátás keltét már nem kell feltüntetni, és elegendő, ha azon az az időpont vagy időszak szerepel, amikor a megjelölt szolgáltatás igénybe vehető. Nyugta jelenleg kizárólag papíron bocsátható ki, 2014. július 1-jétől azonban a számlákhoz hasonlóan már a nyugták is előállíthatók lesznek elektronikus formában.

Az Áfa tv. ettől az évtől kezdődően a tárgyi eszközökre vonatkozó figyelési és utólagos korrekciós szabályok hatályát a gazdasági tevékenység folytatását legalább egy évet meghaladó időtartamban szolgáló vagyoni értékű jogokra is kiterjeszti. Az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokra a tárgyi eszköznek minősülő ingatlanokra, míg az ingókhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokra az ingó tárgyi eszközökre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Az exportértékesítésre vonatkozó adómentesség szabályai is módosultak. Amennyiben a Közösség területén kívülre történő termékértékesítés kizárólag azért nem minősül adómentesnek, mert a termék az értékesítés teljesítését követő 90 napon belül nem hagyta el a Közösség területét, a 90 napon túli, de 360 napon belül igazoltan megtörténő kiléptetés esetén az adómentesség utólagosan érvényesíthető. Erre az értékesítő adóalanynak oly módon van lehetősége, hogy az ügyletről eredetileg kiállított számla megfelelő módosítása mellett az ügyletet terhelő fizetendő áfa összegével bevallásában csökkenti a fizetendő áfája összegét.

Az Áfa tv. az adóalap utólagos csökkenésével járó eseteket már nem tételesen sorolja fel, hanem általános érvénnyel rögzíti, hogy minden esetben csökken az adó alapja a szerződés módosulása vagy megszűnése miatt részben vagy egészben visszatérítendő vagy viszszatérített előleg, illetve ellenérték összegével. Az adóalap csökkenésére vonatkozó módosított törvényi rendelkezések külön kezelik azokat a konstrukciókat, amelyekben vásárlásösztönzési (promóciós) céllal egy olyan adóalany (nagykereskedő vagy gyártó) teljesít pénzvisszatérítést a vevő részére, aki az eredeti ügyletben nem állt vele kapcsolatban. Bizonyos feltételekkel az ily módon teljesített viszszatérítés a nagykereskedőnél vagy a gyártónál belföldi ügyletek esetén elszámolható az adóalapot utólagosan csökkentő tételként.

Változott a fizetendő adó utólagos csökkenésének bevallására vonatkozó szabályozás is. Az új szabályok szerint minden olyan esetben mellőzhető az eredetileg benyújtott bevallás önellenőrzése, amikor akár az adóalap, akár a fizetendő adó a korábban megállapítotthoz és bevallotthoz képest csökken.

 

a társasági adót érintő fontosabb változások

A kis- és középvállalkozások a tárgyieszköz-beruházás (beszerzés, előállítás) céljából pénzügyi intézménytől felvett hiteleik után megfizetett kamat 60 százalékáig– a korábbi 40 százalék helyett – vehetnek adókedvezményt igénybe. A magasabb mértékű adókedvezmény a 2013. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések alapján érvényesíthető. A kis- és középvállalkozások 2014-től a korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási jogának bekerülési értékével is csökkenthetik az adózás előtti eredményüket. Amennyiben az igazoltan reprezentációs célból igénybe vett éttermi szolgáltatás ellenértékét bankkártyával vagy hitelkártyával egyenlítik ki, akkor az ily módon megfizetett összeg már abban az esetben is elismert költségnek minősül, ha az adó- alany arról csak nyugtával (de számlával nem) rendelkezik. Bizonyos fokú adminisztrációs könnyítést eredményez az a módosítás, mely szerint az adóalany idéntől dönthet úgy, hogy az általa valamely korábbi adóévre vonatkozóan feltárt, nem jelentős összegű hibát a hibával érintett korábbi adóév bevallásának önellenőrzése helyett a hiba feltárásának adóévéről szóló bevallásában veszi figyelembe.

 

Illetékváltozások

Egyes ingyenes követeléselengedések illetékmentessé váltak. Mentes 2014. január 1-jétől az ajándékozási illeték alól az osztalékra vonatkozó követelés elengedése. Hasonlóképpen ajándékozási illetékmentességet élvez a követelés csődegyezség keretében vagy felszámolási eljárásban történő elengedése, amennyiben a követelés jogosultja nem a csődeljárás, illetve felszámolási eljárás alá vont gazdálkodó szervezet tagja.

Az ún. belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok vagyoni betétjének (üzletrész, részvény stb.) megszerzése esetén – ettől az évtől már a társaság főtevékenységétől függetlenül – visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni, amennyiben a vagyonszerző tulajdonában álló vagyoni betétek aránya eléri az összes vagyoni betét 75 százalékát. Az a gazdálkodó szervezet minősül belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak, melynek mérlegében az eszközök mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlanok értéke több mint 75 százalékot tesz ki. Ilyen társaság az a gazdálkodó szervezet is, amely olyan gazdálkodó szervezetben rendelkezik legalább 75 százalékos közvetett vagy közvetlen részesedéssel, melynek mérlegében a belföldi ingatlanok és az egyéb eszközök értékének aránya az előbbiek szerint alakul.

 

kisadózó vállalkozások magasabb összegű tételes adója	A kisadózó vállalkozás ettől az évtől választhatja, hogy a főállásúnak minősülő kisadózó után magasabb – havonta 75 ezer forint – összegű tételes adó megfizetésével magasabb összegű ellátási alapot biztosít a kisadózó részére.

 

Az új Ptk.

Az adóváltozások mellett valamennyi vállalkozás működését számos vonatkozásban közvetlenül érinti majd az új Ptk. 2014. március 15-ei hatálybalépése. Az alábbiakban az új Ptk. hatálybalépéséhez kapcsolódó egyes határidőkre kívánom felhívni a figyelmet.

A gazdasági társaságok kötelesek lesznek létesítő okiratukat az új Ptk. rendelkezéseihez igazítani. Az áttérési kötelezettséget a betéti társaságoknak és a közkereseti társaságoknak 2015. március 15-ig, a korlátolt felelősségű társaságoknak és a részvénytársaságoknak 2016. március 15-ig kell teljesíteniük.

Az új Ptk. szerint a korlátolt felelősségű társaságok törzstőkéjének összege nem lehet kevesebb hárommillió forintnál. Azoknak a társaságoknak, amelyek jelenleg nem felelnek meg ennek a feltételnek, 2016. március 15-ig van lehetőségük arra, hogy a törzstőkéjüket megemeljék, ennek hiányában más társasági formába átalakuljanak, vagy más társasággal egyesüljenek.

Amennyiben 2014. március 15-ét követően bármilyen okból a létesítő okirat módosítására kerül sor, az érintett gazdasági társaságnak az áttérést (a hárommillió forint alatti törzstőkével rendelkező korlátolt felelősségű társaságnak egyúttal a tőkeemelést is) már ekkor, a fent említett határidőktől függetlenül végre kell hajtania.

---