VGF&HKL szaklap

Az Ökodizájn Irányelv (ErP) hatásai

2015. június 4. | Endrődy Eszter |  2444 | |

Az alábbi tartalom archív, 5 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Az Ökodizájn Irányelv (ErP) hatásai

Az elmúlt években a fűtés szakértői és a végfelhasználók is hozzászoktak a tényhez, hogy a kondenzációs kazánok 100% feletti hatékonysággal rendelkeznek. Most az Ökodizájn Irányelv az energiát használó és az energiával kapcsolatos termékekre továbbviszi a hatékonysági mítoszt: a jövőben a kondenzációs kazánok maximum 93%-os hatékonyságot érhetnek el.

2015. szeptember 26. után (a dátum, amikor is az irányelv életbe lép) azonban a mágikus 100%-os határ még átléphető rendszermegoldásokkal. Ez annak a következménye, hogy a leggyakrabban használt fűtési rendszerek hatékonyságát ugyanis növelni lehet hőmérsékletszabályozóval és megújuló energiát használó helyiségfűtési és melegvíz-készítő berendezések hozzáadásával, mint például szolár rendszerekkel. Az EU ezáltal emeli a több, egymással összhangban működő komponensből álló fűtési rendszerek értékét.

100% feletti hatékonyság

Műszaki oldalról bemutatva kicsit ellentmondásos, hogy neves gyártók kondenzációs kazánjai magasabb, mint 100% hatékonysággal működnek: Hogyan lépheti túl egy rendszer teljesítménye a 100 százalékot? Az egyre hatékonyabb fosszilis tüzelőanyag-felhasználás és a kondenzációs technológia létrehozása az 1990-es években a hatékonyság technikai levezetésében végződött, ami hirtelen lehetővé tette a 100% feletti hatékonyság elérését. Az évek alatt a fűtési szektornak sikerült ezt az abszurdnak tűnő számjátékot a kondenzációs technológia védjegyévé tenni, ezzel is bizonyítva a rendszer hatékonyságát.

Az Ökodizájn Irányelv bevezetése

Ez a védjegy az Európai Unió új Ökodizájn Irányelvének és a hozzá tartozó energiahatékonysági címke bevezetésével felszámolásra kerül, mivel 2015. szeptember 26-tól a helyiségfűtési és melegvízkészítő berendezéseknek, illetve a tárolóknak is el kell érniük bizonyos minimumkövetelményeket az energiahatékonyságuk és a termék-, illetve rendszercímke figyelembevételével.

Ez az uniós energiafelhasználási címke már bizonyított a fehéráruknál, nevezetesen a háztartási cikkeknél, mint például a hűtőszekrénynél vagy mosógépnél: a különböző színek és betűjelek lehetővé teszik a végfelhasználók számára azt, hogy a termékek energiahatékonyságát egy pillantás alatt megállapítsák és összehasonlítsák.

Kezdetben a fűtő- és melegvíz-készítő berendezések 9 energiaosztályba lesznek besorolva A++-tól (zöld) G-ig (piros). Ezután, 2019-ben újabb energiaosztály kerül bevezetésre, az A+++, amikor is az alsó 3 osztály (E-G) megszűnik. A rendszercímke ezzel szemben már 2015-ben is elérheti az A+++-os hatékonyságot. Az ErP Irányelv által megkövetelt energiahatékonysági címkézés számára a technikai értékeknek sztenderdizáltaknak kell lenniük, hiszen ezek képezik az összehasonlítás alapját.

Mialatt a fűtési szakértők manapság még mindig sztenderd hatékonyságról beszélnek, főleg az olaj- és gázkazánok esetében, 2015 szeptemberétől a helyiségfűtő és melegvíz-készítő berendezéseknél a szezonális energiahatékonyság a kulcsérték.

Felső fűtőérték, mint az új referenciaszám

Mi a különbség a sztenderd hatékonyság és a szezonális fűtési hatékonyság között? És milyen előnnyel jár a változás az ipar és a végfelhasználók számára?

A fő különbség az, hogy a sztenderd hatékonysággal szemben a szezonális energiahatékonyság a felső fűtőértékre vetítve van megadva. A múltban a hatékonyságot az alsó fűtőértékből származtatták (alsó fűtőérték: Hu, nemzetközi jelöléssel: Hi) nem pedig a felső fűtőértékből (felső fűtőérték: Ho, nemzetközi jelöléssel: Hs). A felső fűtőérték a tüzelőanyag egységnyi mennyisége által az oxigénnel való teljes elégetéskor és az égéstermékek környezeti hőmérsékletbe való visszatérésekor felszabaduló teljes hőmennyiség, amely tartalmazza az esetlegesen a tüzelőanyagban lévő vízgőzből és a tüzelőanyagban található hidrogén égésekor keletkező vízgőzből származó kondenzációs hő mennyiségét is (az Európai Bizottság 813/2013 rendelete). Ezért kifejezetten fontossá válik a kondenzációs technológia által előállított kondenzációs hő, ami az alsó és a felső fűtőérték közötti különbség.

Egy ilyen rendszer hatékonysága 100% fölé is emelkedhetett. A gyakorlatban a gáz- és olajkazánok sztenderd hatékonysága a 110, illetve 105%-ot is túllépheti. A fizikailag maximálisan elérhető hatékonyság 111 és 106% az előbb említett kazánoknál.

A jövő: 100% alatti értékek

Ahhoz, hogy megkapjuk a fizikailag helytálló energiahatékonysági értéket, a felső fűtőértékeket szükséges viszonyítási alapul venni. Ezért maximum 98%-os hatékonysági értéket lehet elérni, és nincs sztenderd hatékonysági különbség az olajat vagy gázt tüzelőanyagként használó kazánok között; egyedül a tüzelőanyag energiatartalma számít. Fontos megjegyeznünk, hogy az új hatékonysági értékek csak a viszonyítási alap megváltozásából adódnak, a kazánok minősége pontosan megfelel az ErP rendelet előttinek.

Pusztán fizikai szempontból nehéz elmagyarázni azt a jelenséget, hogy egy egyedül fosszilis tüzelőanyagot használó fűtési rendszernek lehet 100% feletti hatékonysága. Más szavakkal: mivel a szezonális fűtési hatékonyságot felső fűtőértékre számítva adjuk meg, így egy olajjal vagy gázzal működő kondenzációs kazán hatásfoka nem érheti el a 100%-ot.

Szisztematikus csere

Az EU véleménye szerint az új számítási módszer alkalmazásának egy másik oka is van: a 100% feletti értékek már másképpen használhatók. Hozzáadott, kiegészítő összetevők emelhetik a hatékonyságot a régi értékre. Olyan fűtési rendszerek telepítése, melyek egyre több megújuló energiát használnak, vagy melyeket más elemekkel kombinálunk, egyre kifizetődőbbé válnak, az egyes elemek hatékonyságának összeadásával ugyanis a fűtési rendszerek már elérhetik a 100% feletti hatékonyságot, és ezáltal láthatóvá válik ezen elemek rendszerhez való hozzájárulása is.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem