TeraPlast, Quantum, támogatás, glifozát, pályázat, konferencia, hűtés
Hírek, újdonságok
2025/5. lapszám | VGF&HKL online |
Újraindult a műanyagcsőgyártás Zsámbékon, hőszivattyús fejlesztőlabor nyílik Magyarországon. Otthonfelújítás: egyszerűsödött a program, gyomirtószer van a hazai vizekben, pályázat biogázra. Társasház konferencia után, okosház konferencia előtt, a hűtés és a globális gazdaság.
Újraindult a műanyagcsőgyártás Zsámbékon
Március óta újra zakatolnak éjjel-nappal a gyártósorok a tavaly októberben leállított zsámbéki műanyagcsőgyárban. Az új tulajdonos, a TeraPlast csoporthoz tartozó Polytech Industrie Kft. tavaly decemberben vásárolta meg a település határában több évtizede létesített üzemet, amely az egykori Pest Megyei Műanyagipari Vállalat (PEMŰ) egysége volt, 1993-ban pedig az akkori legnagyobb európai műanyagcső-gyártóhoz, a Wavin konszernhez került. Tavaly nyáron a Wavin – immár a hatalmas globális cég, az Orbia csoport tagjaként – hatékonyabb eszközkihasználásra hivatkozva bejelentette, hogy lengyelországi és csehországi üzemekbe helyezi át a magyarországi termelést.
A 12 ezer négyzetméteres üzemet és a hozzá tartozó négyhektáros ipari területet a város, a helybéli szakképzett munkaerő és a magyar műanyagcsőipar szerencséjére a Wavin komoly szakmai hátterű, tőkererős befektetőnek adta el. Az eszközök vásárlójának, a TeraPlast csoportnak hosszútávú, komoly tervei vannak a magyarországi gyártással: mind a KPE-nyomócsövek, mind a PVC-csatornacsövek piacán fejleszteni kíván, és komoly tényező szeretne lenni a régióban. Az erdélyi, besztercei székhelyű TeraPlast SA részvénytársaságot a bukaresti tőzsdén magas kapitalizációjú és jelentős forgalmú vállalatként jegyzik. A cégcsoport Délkelet-Európa legnagyobb polimerfeldolgozója: műanyagcsőrendszereket, fóliát, csomagolóipari termékeket gyárt, és jelentős újrahasznosító kapacitással rendelkezik. Négy országban összesen tizenkét gyára van, ezek közé tartozik az osztrák Freiler csoport felvásárlásával a birtokába került nagykanizsai Pro-Molulding fröccsöntőüzem és a fertőszentmiklósi Polytech csőgyár is. Ez utóbbi vezető piaci pozíciót tölt be a kábelvédőcsövek gyártása területén, de víznyomó-, általános nyomó- és csatornacsöveket, valamint összekötő idomokat is kínál. Az 1991-ben alapított Polytech Industrie Kft. tavalyig főként az osztrák, a német és a francia piacra termelt, a neve és irányítása alá került zsámbéki gyár víznyomó- és csatornacsöveit főként a hazai piacra szánja.
Hőszivattyús fejlesztőlabor nyílik Magyarországon
A svéd hőszivattyúgyártó Qvantum új kutató-fejlesztő labort nyitott a cég nyíregyházi gyárában. A Quantum az Electroluxtól 2023-ban megszerzett 68 000 négyzetméteres nyíregyházi hűtőművet fokozatosan hőszivattyúgyárrá alakítja át, amelynek kezdeti kapacitása meghaladja az évi 300 000 darabot. A nyíregyházi létesítmény a Qvantum harmadik gyára a svédországi Limhamn és Åstorp után. Az átalakítás első lépése a K+F tevékenység megnyitása. Több mint 45 egykori electroluxos mérnök dolgozik termékfejlesztésen és gyártási tervezésen. A mérnökök körülbelül ⅓-a teszteléssel és értékeléssel dolgozik. Az új labor átfogó tesztelési lehetőségeket biztosít több klímakamrában a hőszivattyúk számára. A Qvantum a fejlesztési laboratórium mellett szállítási és csomagolási vizsgálólaboratóriumot, valamint statisztikai laboratóriumot is nyitott a minőségbiztosítás érdekében.
„A Nyíregyházán elvégzendő teszttípusok átfogóbb és hosszú távú tesztelések, mint a svédországi, a K+F részleghez közeli fejlesztői laboratóriumunk” – magyarázta Fredrik Rosenqvist, a Qvantum vezérigazgatója. „Ez egy fontos első lépés a tömeggyártású gyárunk elindításának előkészítésében” – mondta a Qvantum vezérigazgatója, Federico Rosales. „A labor létrehozása alátámasztja elkötelezettségünket a technológia fejlesztése és az iparágban betöltött vezető pozíciónk megőrzése iránt.” Jelenleg körülbelül 130 alkalmazott dolgozik a helyszínen, de a gyártás megkezdésének dátumát még nem közölték. A Qvantumot Svédországban alapították, és ma már Európa nagy részén jelen van. Céljuk, hogy növekedjenek és növeljék jelenlétünket az egész kontinensen, és vezető pozíciót foglaljanak el az európai hőszivattyú-piacon.
Otthonfelújítás: egyszerűsödött a program
A korábbi határidő szerint a pályázati felhívás tavaly decemberi megjelenéséig kiadott lakcímkártyával kellett igazolni, hogy a korszerűsítendő ingatlan életvitelszerűen lakott. A most megjelent módosítások alapján e feltételnek elegendő a kölcsönkérelem benyújtásáig teljesülnie, így bizonyítva, hogy a felújítani tervezett ingatlan az igénylő vagy közeli hozzátartozójának állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye. A kötöttség feloldásával többen és könnyebben juthatnak hozzá az akár 6 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz és kamatmentes hitelhez. A kistelepüléseken élők a vidéki otthonfelújítási programmal kombinálva akár egy családi ház teljes energetikai és esztétikai felújítását is elvégeztethetik kormányzati segítséggel. Az energetikai otthonfelújítási programban elérhető támogatás családi házak külső hőszigetelésére, a nyílászárók cseréjére a fűtési vagy a melegvíz-rendszer korszerűsítésére, ezek kombinációira fordítható. A fejlesztésekkel a kiinduló és végállapot hiteles, dokumentált összevetése alapján együttesen legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni. A lehívható támogatás-csomag legfeljebb 3 millió forint vissza nem térítendő forrásból és 3 millió forint kamatmentes hitelből áll össze. A támogatás és a hitel összegének minden esetben meg kell egyeznie. Igényelhető tehát 3 millió forintnál kevesebb vissza nem térítendő támogatás is, de ekkor a kölcsön és az 1 millió forintos önerő mértéke is arányosan csökken.
Gyomirtószer van a hazai vizekben
Öt évvel ezelőtt, 2019-ben az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) felmérette a magyarországi vizek glifozát-szennyezettségét. A Wikipédia szócikke szerint a glifozát gyenge szerves sav, színtelen kristályos, szilárd vegyület, vízben jól oldódik. Világszerte elterjedt gyomirtószer gyümölcsök, zöldségek, szántóföldi növények termesztése során, vízi és szárazföldi termesztésben. 2015 márciusában a WHO szakirányú szervezete az IARC az ember számára valószínűleg rákkeltő anyagok osztályába sorolta a glifozátot – amiből a már említett vizsgálat szerint jócskán található határérték feletti mennyiségben is a hazai felszíni és felszín alatti vizekben is. Mindez csak azért derült azonban ki ennyi év után, mert az Átlátszó közérdekű adatigényléssel élve kikérte, majd közzé is tette a felmérés eredményét. Mint írják, „az OVF által megbízott kutatók a felszíni vizekből összesen 1700, a felszín alatti vizekből pedig 1200 darab mintát vettek országszerte. Az eredmények szerint a vizsgált talajvízminták 14 százalékában volt jelen a glifozát és bomlásterméke (amino-metil-foszforsav, AMPA). A minta 2,5 százaléka határérték feletti koncentrációban tartalmazta a gyomirtó szert.
Pályázat biogázra
Az új pályázat biogáz- és biometán-előállító kapacitások építéséhez, meglévő kapacitások fejlesztéséhez kínál támogatást a hazai vállalatok számára. A teljes keretösszegből 18 milliárd forintot kisméretű üzemek létesítésére, korszerűsítésére különíthetnek el, elsősorban a zöldenergia saját célú termelését elősegítve. A legfrissebb adatok szerint több mint száz telephelyen évente mintegy 200 millió köbméter biogázt termelnek Magyarországon. 2030-ra e kiinduló érték háromszorosára növelése a cél, a biometán előállításában 184 millió köbméteres szintre elérve. Utóbbira a legnagyobb üzemek specializálódhatnak, mivel a biogáz tisztításának költséghatékonysága a feldolgozott mennyiséggel arányosan javul. A kisebbeknek inkább abban érdemes gondolkodniuk, hogy fogyasztásuk minél nagyobb hányadát biztosítsák saját eszközzel, helyben a zöldenergiával. A Jedlik Ányos Energetikai Programban 40 milliárd forint támogatás lesz elérhető az alapanyagok gyűjtésétől a maradékanyagok, melléktermékek további hasznosításáig az egész folyamatot lefedő beruházásokra, eszközbeszerzésekre. A teljes forrásmennyiségből 18 milliárd forintot az óránként 500 köbméternél kevesebb nyers biogázt termelő üzemek számára tartanak fenn. Nagy létesítmények fejlesztése az elkülönített keretből csak akkor támogatható, ha azt a kisméretű gyártók igényei nem merítik ki.
Társasház konferencia után, okosház konferencia előtt
Bár minden társasház különbözik, a problémáik egy része tipizálható, ezért bizonyos határokon belül egy jól megválasztott tematikájú konferencia komoly segítséget nyújthat ezek megoldására a közös képviselők, társasházkezelők számára. Ez a felismerés vezette a VGF&HKL szaklap kiadóját, hogy épületgépészeti szempontú Társasház Konferenciát szervezzen – nem csupán közös képviselőknek és társasházkezelőknek (ld. címkép). A rendezvény főtámogatója a Panasonic volt, de támogatóként segítette a rendezvényt a Kamleithner-Budapest Kft. és a BWT Hungária Kft. is. A résztvevők a következő előadásokat tekinthették meg:
- Voit Patrik, Panasonic Marketing Europe GmbH South-East Europe: Hogyan oldjuk meg a hűtést és a fűtést kültéri egység nélkül? Innovatív megoldások és gyakorlati példák a Panasonic kínálatában
- Lakner Kornél, Kéményépítők Szakmai Szövetsége: Égéstermék-elvezetés a TÉKA tükrében
- Kovács István, Kamleithner-Budapest Kft.: Minden idők legjobb ELS ventilátora: Helios ELS NFC
- Vizkeleti Zsolt, BWT Hungária Kft.: Egycsöves víztechnológia a társasházak és a környezetünk védelmére: One Pipe Power Pearlwater
- Czabarka Mihály, Projectdoctor Kft.: Legjobb társasház-felújítási gyakorlatok. Pályázat nélkül és pályázattal. Honnan lesz pénz?
- Balog Róbert, BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt.: Energiahatékonysági kötelezettség és lehetőség a távhőszolgáltatásban
- Ámon Ada, Budapesti Klímaügynökség: A Budapesti Klímaügynökség szerepe a fővárosi lakásállomány megújításában
- Gyurasits Gergely, Strang.hu: Miért fontos cserélni a több évtizedes vezetékeket? Szembesítés a falakon belül és pincékben fellelhető mindennapok láthatatlan valóságával
Kiadónk a következő konferenciáját június 17-én tartja, az intelligens épületvezérlés témakörében. Infók és jelentkezés →
A hűtés és a globális gazdaság
Az International Institute of Refrigeration (IIR) kiadta műszaki leírásának harmadik kiadását, amely kiemeli a hűtés kritikus fontosságát. A hűtés szerepe a globális gazdaságban, 3. kiadás című munka egy átfogó jelentés, amely kiemeli a hűtés kulcsszerepét az élelmezésbiztonsággal, az egészségügygel, az energiahatékonysággal és az éghajlatváltozással kapcsolatos globális kihívások kezelésében. A 2025-ös kiadás frissített adatokat, betekintést és ajánlásokat tartalmaz, amelyek útmutatást nyújtanak a politikai döntéshozóknak, az iparági vezetőknek és a kutatóknak a hűtési ágazat egy fenntarthatóbb és igazságosabb jövő felé történő előremozdításában. A jelentésből kiderül, hogy a globális hűtési piac megközelítőleg 5,4 milliárd hűtőrendszerre nőtt világszerte, értéke pedig több mint 300 milliárd dollár évente. A becslések szerint a hűtési ágazat a globális villamosenergia- fogyasztás 20%-áért és a globális CO2-kibocsátás 7,5%-áért felelős.
Az iparág világszerte 12 millió embert foglalkoztat, de komoly szakképzett technikusok és szerelők hiányával néz szembe, különösen Európában és Észak-Amerikában.
