Az elterjedt tévhit szerint ma már csupán kondenzációs gázkészüléket lehet üzembe helyezni az Európai Unió területén. Ez főként akkor jelent gondot, ha egy olyan társasházi lakásban érett meg a régi turbós gázkészülék cseréjére, amely közös gyűjtőkéményhez csatlakozik. Ilyenkor az égéstermék-elvezető rendszer cseréje vagy átalakítása nélkül a váltás nem megoldható. Csakhogy az előírások csupán a turbós gázkazánokénál jobb hatásfokot (ηs 90%) és alacsonyabb NOx-kibocsátást (48 mg/kW) követelnek meg, az nincs meghatározva, hogy ezt milyen technikai megoldásokkal kell elérni. Egy hagyományos, turbós gázkészülék és egy integrált monoblokkos hőszivattyú kombinációjával is elérhetők a megkívánt határértékek, és egy ilyen berendezés gond nélkül, és szabályosan csatlakoztatható a kiegyenlített üzemű, koaxiális gyűjtőkéményhez.
A kétezres évek elején Magyarországon számos társasház épült az akkor modern technológiának számított turbós gázkészülékekkel. Az elkészült épületek csak kis hányadában terveztek lakásonkénti egyedi égéstermék-elvezetőt, a többségük kiegyenlített elven működő, koaxiális gyűjtőkéményekkel épült meg. Pontos adat nem áll rendelkezésre, de a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összesített adatait tekintve 2000 és 2005 között évente megközelítőleg 35–45 ezer lakóépületet adtak át Magyarországon, ami összességében 200–250 ezer, nagyrészt társasházi lakást jelent.
Mint említettem, ezekbe a lakásokba jellemzően már az akkor modern technológiának tartott, zárt égésterű, turbós gázkészülékeket építették be. Akkoriban senki nem számított arra, hogy az Európai Unióban 2013 második felétől nagy változások lesznek, és a turbós gázkészülékek aranykora leáldozik. Több gyártó is felkészült a tartós alkatrészellátásra, de arra nem, hogy azt még majdnem 25 év után is biztosítani kell.
Mi forgatta fel a piacot 2013-ban?
Röviden válaszolva, megjelent a 813/2013 EU és a 814/2013 EU rendelet, amelyek az ökológiai tervezési követelményeket szabályozzák a térfűtő, valamint a kombinált fűtési és használatimelegvíz-előállító berendezésekre 400 kW hőteljesítményig.
A rendelet része az EU Ecodesign irányelvének (2009/125/EK), amely az energiafogyasztó termékek energiahatékonysági követelményeit szabályozza.
A szabályozás célja az energiahatékonyság javítása, a károsanyag-kibocsátás csökkentése és a környezetvédelem támogatása.
A rendelet előírásai 2018. szeptember 26-tól kötelező érvényűek az Európai Unióban forgalomba hozott új készülékekre. Ez azt jelenti, hogy 2018 szeptembere óta minden újonnan forgalomba hozott berendezésnek meg kell felelnie az ebben a rendeletben meghatározott követelményeknek.
A rendelet meghatározza a minimális szezonális hatékonysági értékeket, amelyeket a berendezéseknek el kell érniük, hogy energiagazdaságosnak és környezetkímélőnek minősüljenek.
Előírja továbbá a nitrogén-oxid (NOx) kibocsátási határértékeket is, amelyek a különféle tüzelőanyag-típusok és technológiák esetében eltérőek lehetnek.
A rendelet tartalmazza a „kondenzációs” szót, és kifejezetten hivatkozik a kondenzációs kazánokra mint hatékonyabb fűtési megoldásokra, különös tekintettel azok magasabb szezonális hatékonyságára, de nem tiltja meg más innovatív technológiák alkalmazását!
Ezek a konkrét értékek 2018. szeptember 26.-tól a szezonális helységfűtési hatásfokra vonatkoztatva: ηs 90%, az NOx-kibocsátás tekintetében pedig: 48 mg/kW.
Ezeknek a szigorított feltételeknek abban az időben pedig csak a kondenzációs készülékek feleltek meg, ezért is terjedt el az a tévhit, mely alapján már csak kondenzációs gázkazánok szerelhetők fel.
Az EU-ban ez a probléma hatványozódik, becslések alapján ott több millió lakást érinthet a turbós készülékek kivezetése.
Van másik megoldás
Az egyik neves olaszországi öntvény- és gázkészülékgyártó cég fejlesztett ki egy innovatív megoldást a régi készülékek cseréjére, melyet az Unió is nagyban támogatott. A fejlesztés révén megszületett turbós kombi gázkészülék a korábbiakkal azonos működési elvű, zárt égésterű, a teljesítménye 10,0–24,5 kW, hőterhelése 9,0–22,8 kW között modulál. A 813/2013 EU rendeleti előírásnak és követelményeknek megfelel, a szezonális hatásfoka 93,2% és az NOx-kibocsátása is csak 38 mg/kWh.
Címkép: a berendezés kívülről semmiben sem különbözik a megszokottól
A készülék energiatakarékosága az integrált megújuló energiának köszönhető, vagyis kapott egy beépített monoblokkos hőszivattyút, mely az égéshez szükséges beszívott levegőben rejlő hőenergiát hasznosítja, és táplálja a fűtési rendszerből visszatérő vízbe. A tavaszi és őszi átmeneti fűtési időszakban, amennyiben a beszívott levegő hőmérséklete +7 és +40 C° között van, és a visszatérő fűtési víz hőmérséklete alacsonyabb 47 C°-nál, aktiválódik a hőszivattyú. HMV-készítésnél nincs hőszivattyús rásegítés, azt a készülék a megszokott hagyományos turbós működési elven végzi.
A berendezés működési elve
A hőátadó folyadék átveszi a hőt a kintről felvett és a hőcserélőbe vezetett levegőből (1). Ezután a felvett hőt a kompresszor (2) segítségével a hőcserélőn (3) keresztül visszatérő fűtővíz előmelegítésére használja. Az előmelegített víz ezután áthalad az égőn (4), majd a víz a kazán hőcserélőjén (5) keresztül haladva tovább melegszik.
A berendezés felépítése
Nincs szükség kéménycserére
Ennek a készüléknek a cseréje esetén nem kell átalakítani a meglévő koaxiális kiegyenlített gyűjtőkéményeket, amennyiben azok műszakilag még megfelelő állapotban vannak! Természetesen, mint minden készülékcsere esetén, itt is be kell tartani az ½020 kormányrendelet és a 3/2020 ITM rendelet előírásait. Az előzőekben említett rendeletek alapján „G” jogosultsággal rendelkező mérnök-tervezőnek el kell készíteni a készülékcsere tervdokumentációt, mely alapján a kivitelező elvégzi a cserét. Az elkészült munkát a tervező veszi át, viszont a teljes dokumentációt a kivitelezőnek kötelessége a szolgáltató felé továbbítani.
Balra: a kondenzációs kazán füstgázelvezetése szükségessé teszi a kondenzátum elvezetését is, és gyakran kéménybélelést igényel
Jobbra: a hőszivattyúval kombinált berendezés füstgázelvezetése megegyezik a hagyományos készülékekével
Többen kérdezték a Katasztrófavédelem engedélyét a készülékre vonatkozóan. Hivatalos megkeresésünkre az BM OKF Gazdasági Ellátó Központ Kéményseprő-ipari Tevékenységet Ellátó Igazgatóhelyettesi Szervezettől az alábbi tájékoztatást kaptuk.
„BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ Kéményseprő-ipari Igazgatóhelyettesi Szervezet illetékességgel nem rendelkezik forgalmazásához szükséges engedélyek, értékelés és tanúsítvány kiállításához. Ilyen információ feltüntetése megtévesztésnek és jó hírnévvel való visszaélésnek minősül, tudomás szerzés esetén a szükséges jogi lépéseket megtesszük.
21/2016. (VI.9.) BM rendelet a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól, 1. melléklet VII. pontja rendelkezik a használattal és a műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő, megrendelt vizsgálatról. Ezek értelmében a vonatkozó jogszabályok, szabványok (vagy azokkal egyenértékű más műszaki megoldások), gyártói előírások, a tervdokumentáció, valamint a kéményseprő-ipari technológiák figyelembevételével történik. A vizsgálatnak többek között, ki kell terjednie a vizsgált égéstermék-elvezető típusának, minősítésének és osztályba sorolásának, és a beüzemelésre váró vagy tervezett tüzelőberendezés (tüzelőberendezések egyeztetése, beazonosítása, alkalmassága. Az égéstermék-elvezető és a tüzelőberendezés, megfelelő eredményű áramlás- és hőtechnikai megfelelőségének, méretezésének összevetése a helyszíni adatokkal.”
Tehát a fent olvasható válasz második része alapján csak a megrendelt vizsgálatról van szó. Ugyanezen rendelet 7. § (1) bekezdés: Helyszíni műszaki vizsgálat szükséges: ad) pontja szerint: tüzelőberendezés csere esetén – kivéve, ha a csere a korábbival azonos működési elvű és teljesítményű új tüzelőberendezésre történik, és a tüzelési mód, a tüzelőanyag nem változik.
A rendelet egyértelmű, a tüzeléstechnikai jellemzők és az ahhoz tartozó működési elv nem változik, a beépített hőszivattyú egy rásegítésként működik, mint a hibrid gépkocsikban a villamos hajtás. Attól a gépjármű motorjának a működési elve nem változik.
Összefoglalás
A fent leírtakat összefoglalva: van megoldás az égéstermék elvezető átalakítása nélkül turbós gázkészülékek cseréjére. Amennyiben a későbbiekben a társasházi tulajdonosok mégis az átalakítás mellett döntenek, úgy a hőszivattyúval kombinált készüléket nem kell lecserélni, mert rendelkezik C10(3) besorolással (túlnyomásos gyűjtőkémény) és a gyártó erre az esetre külön rendelhető tartozékként tud biztosítani vegyes üzemű rendszerhez kondenzátum leválasztót.
