Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Google Kiemelt hírek

HKLszakmakörnyezet

Egy verseny tanulságai

WorldSkills Shanghaj 2026

2026/11. lapszám | Mesterházi Kristóf Ungi Milán |

Egy verseny tanulságai

Ahogyan azt a hírek, újdonságok rovatban is olvashatták, a magyar csapat remek eredményekkel SZEREPELT – egy arany- és három ezüstérem mellett tíz kiválósági érEm a termés – a szeptember 22–27. között Sanghajban megrendezett szakmai világbajnokságon, vagyis a WorldSkillsen. A verseny történetében először indult magyar szakember a klíma- és hűtőszerelők között, Ungi Milánszemélyében. Ezt a cikket ő maga jegyzi társszerzőként, szerzője pedig felkészítő tanára, Mesterházi Kristóf, aki elkísérte őt a megmérettetésre.

„I. FEJEZET. A tanitás kötelezettsége és szabadsága.
1. §. Minden szülő vagy gyám, ideértve azokat is, kiknek házában gyermekek, mint mestertanitványok vagy házi szolgák tartatnak, kötelesek gyermekeiket vagy gyámoltjaikat (ha nevelésükről a háznál vagy magán tanintézetben nem gondoskodtak) nyilvános iskolába járatni, életidejök 6-ik évének betöltésétől egész a 12-ik illetőleg 15-ik év betöltéséig.”

Az idézett paragrafust Báró Eötvös József, Vallás-és közoktatásügyi miniszternek köszönhetjük. Az országos Törvénytárban (korabeli Magyar Közlöny) 1868-ban jelent meg a törvény a népiskolai közoktatás tárgyában, és innentől számíthatjuk a tankötelezettséget Magyarországon.

Aki az épületgépész szakmában tanít, pontosan tudja: az elmélet és a gyakorlat találkozása sokszor nem várt izgalmakat tartogat. Nem volt ez másként az idézett törvénycikk gyakorlatba ültetésénél sem, a tankötelezettségi törvény ugyan lépés volt a közoktatásban, ugyanakkor a gyakorlatban tömegesen csak 50 évvel később kezdtek iskolába járni a nebulók.

Ennek oka igen egyszerű: a gyerekeket a főként mezőgazdaságból élő társadalom munkára fogta. Gróf Klebelsberg Kunó egységesítette az iskolakezdés idejét úgy, hogy a mezőgazdasági munkák befejeztével kezdődjön az iskola.

Ennek köszönhető, hogy Magyarországon a szeptember a gyerekeknek, szülőknek, egyetemi hallgatóknak és a tanároknak, szakoktatóknak az iskolakezdésről szól, így ez a hónap jóformán mindenkit érint.

Egészen máshogy alakult az iskolakezdés hónapja Ungi Milánnak, a Budapesti Gépészeti Szily Kálmán Technikum és Kollégium épületgépész fiatal szakoktatójának, Milán ugyanis először képviselte versenyzőként hazánkat a Shaghai WorldSkills eseményen, Hűtő-és klímaszerelő szakmában (Skill 38: Refrigeration-and air conditioning).

Utazás, C-2 nap, ismerkedés a helyszínnel

A Budapest–Shanghaj közvetlen járat tiszta repülési ideje 10-12 óra, így a 6 órás időeltolódással számolva az ember, ha Budapestről elindul reggel 8-kor, másnap hajnalban érkezik Kínába. Egy rövid pihenés és akklimatizálódás után a versenyzők megismerik a helyszínt, a verseny során használandó szerszámokat, a verseny projektfeladat részét és ezen a napon lehet kérdezni a szakértőktől, illetve ki lehet próbálni a szerszámokat is.

A mindennapi munkában a technikus feladata és felelőssége, hogy az adott munkához szükséges szerszámok és szerelvények rendelkezésre álljanak. Versenyen az ismerkedős nap egyik kulcsfontosságú eleme, hogy a versenyző ekkor még tudja jelezni az eszközbeli hiányosságokat.

Megnyitó, C 1nap

A verseny hivatalosan szeptember 22-én este, az ünnepélyes megnyitóval vette kezdetét. A megnyitó csúcspontja az egyes országok versenyzőinek bevonulása, ahol a világ minden tájáról érkezett fiatal tehetségek vonultak fel: a globális megmérettetésre 68 ország és régió összesen 1385 versenyzője gyűlt össze, hogy 64 szakmában mérje össze a tudását. A magyar lobogót egy 28 rendkívül felkészült és elhivatott fiatal főből álló csapat kísérte, akik összesen 25 különböző versenyszámban képviselték hazánkat. Az épületgépészethez köthető szakmák hazai képviselete teljes volt: a Hűtő-és klímaszerelő szakma mellett Víz-gáz-fűtésszerelés, Villanyszerelés szakmák magyar tanulói is megméretették magukat.

A megnyitó különlegessége a humanoid robotok szerepe: a robotok a műsor teljes értékű szereplői. A WorldSkills megmérettetésen sok technológiához erősen kötődő szakma szerepel, érdemes megmutatni hol is tart a gépi intelligencia világa: gép és ember együtt mozog, a fiatalok így készülnek a jövőre… Az impulzív, éjszakába nyúló megnyitó után nehéz aludni, ez azonban elengedhetetlen, a megnyitó utáni napon már az éles verseny zajlik.

Az első nap projektfeladata egy használati meleg vizet előállító hőszivattyú telepítése, bekötése és beüzemelése volt meghatározott idő alatt.

A projektfeladat és az egész verseny során a verseny előtt fél évvel kiadott értékelési útmutató szerint kellett az egyes munkafolyamatokat végrehajtani. Az értékelési útmutatót minden WorldSkills események után felülbírálják a szakértők, implementálva a szakma nemzetközileg elismert legfrissebb ajánlásait. Az útmutató néhány pontban igencsak eltér a hazai gyakorlattól. A rendszer beüzemelésénél a végvákuum célértéke 1000 mikron, azaz 133 Pa, és a 10 perces vákuumtartási próba során az érték nem emelkedhet 1500 mikron, azaz 200 Pa fölé.

A hőszivattyús HMV-termelő rendszert villamosan bekötve, beüzemelve, és a célértéket beállítva, működőképes állapotban kell a versenyzőknek átadniuk az értékelő experteknek, vagyis szakértőknek.

Az egyes munkafolyamatok végeztével a versenyt pontozó szakértőknek, az experteknek kell jelezni a munkafolyamat lezártát. A szakértők, ha mindent rendben látnak, engedik a versenyzőt a következő munkafolyamatot elindítani. Ha azonban hibát találnak, egyszerűen nem engedik tovább a munkát. Nem kis stresszforrás ez.

A nemzetközi szakmai versenyekre való felkészülés és a helytállás kivétel nélkül szoros összmunkára épül

C 2 – A második nap, kereskedelmi hűtőrendszer-beüzemelés

A második versenynap feladata egy kis méretű, alternáló dugattyús kompresszorral működő hűtőrendszer beüzemelése. A nyomáspróba és vákuumolás mellett itt hűtőközeget is kell tölteni a rendszerbe, a rendszer nem előtöltött. Hűtőközegtöltésnél törekedni kell a minél kisebb hűtőközeg veszteségre, azaz a tömlőket töltés előtt vákuumolni kell, és a töltés végeztével lecsatlakozás előtt a bennük lévő hűtőközeget a rendszerbe kell szívatni.

Milánnak ez ugyanakkor nem volt újdonság, felkészülés során ugyanis a propános biztonságtechnikai tréningen is hasonló megfontolással kezeljük a hűtőközeget lefejtésnél és töltésnél, a robbanásveszély minimalizálásáért (természetesen a versenyen ilyen veszélyekkel nem kellett számolni).

A nap igazi buktatója a nyomáspróba volt. Mivel a rendszerben volt lehetőség a magas-és alacsony nyomású oldal szeparálására, a különböző nyomásszintű oldalakat más próbanyomásokkal kellett tesztelni, a konkrét értékeket azonban nem közölték a versenyzőkkel, az előzetesen kiadott értékelési útmutató szerint kellett eljárni. A nem megfelelő próbanyomások beállításáért nem jár aláírás és pont – igencsak frusztráló helyzet a második versenynapon.

A versenyző, Milán, a Budapesti Gépészeti Szily Kálmán Technikum oktatója, így a szakmai tréningek jelentős részének maguk a tanműhelyek adtak otthont

C 3, C 4 – Hűtőköri és elektromos hibafeltárás, szerkezetielem-gyártás

A harmadik versenynap feladata hűtőköri hibafeltárás és javítás. A hiba elhárításának része egy duál nyomáskapcsoló bekötése és beállítása. A 4. versenynap rövidebb, ekkor egy rajzon megadott szerkezetet kellett a versenyzőknek rézcsőből létrehozniuk, és megforrasztaniuk.

A méretpontosság ellenőrzése mellett a forrasztások minőségét pontozzák a szakértők. Nem egyszerű maximális pontszámot érő forrasztást létrehozni stresszhelyzetben, a túl sok vagy túl kevés forraszanyag is pontlevonással jár, ahogy természetesen a szivárgás is. Az 5. képen sorrendben látható egy-egy 3 pontos, egy 2 pontos és egy 1 pontos forrasztási példa az értékelési útmutatóból.

A feladatban egy kapillárcső forrasztást is végre kellett hajtani. Ennek megfelelőségét nitrogénáramoltatással ellenőrzik, a kapillárcsövet ugyanis könnyű véletlenül beforrasztani, maga a forraszanyag is a kapillárishatás miatt folyik a tok és a cső közé akár gravitáció ellenében is.

A negyedik versenynap másik igen izgalmas része az elektromos hibafeltárás. A hibafeltárás során összesen 14 elektromos hibát kellett feltárni egy szimulációs falon. A szimulációs falat automatikán keresztül irányították a verseny szervezői: egy hiba feltárására 6 perc áll rendelkezésre, majd a falra a szervezők “rákapcsolják” a következő hibát. Pontot ér a hiba megtalálása mellett a gyorsaság is.

Az elektromos hibafeltárás és az egész verseny során szigorú munkavédelmi előírásokat kell tartani, ezek megszegéséért minden alkalommal pontlevonás jár. Elektromos mérések során villamosan szigetelő kesztyű viselése kötelező! Ez egy apró, de a mindennapi gyakorlatba is átültetendő biztonságtechnikai gyakorlat.

A negyedik versenynappal lezárul az értékelés, az ünnepélyes záróceremóniára másnap kerül sor.

Milán a nemzetközi mezőnyben a 16. helyezést érte el a 27-ből

Záróünnepség, helyezés

A magyar csapat egy aranyéremmel (mechatronika), három ezüstéremmel (autószerelő, festő, webfejlesztő szakmák) és tíz kiválósági éremmel tért haza, többek között víz-gáz-fűtésszerelés szakmában is. Milán a nemzetközi mezőnyben a 16. helyezést érte el a 27-ből.

Érdekesség, hogy a magyar csapat összes átlagpontszáma alapján a 13. a 65 tagból álló nemzetközi mezőnyben. Ezzel megelőztük többek között Németországot, Ausztriát, Finnországot, Ausztráliát… szép eredmény egy kis országtól.

A csapatmunka ereje

​A nemzetközi szakmai versenyekre való felkészülés és a helytállás kivétel nélkül szoros összmunkára épül. ​A versenyző, Milán, a Budapesti Gépészeti Szily Kálmán Technikum oktatója, így a szakmai tréningek jelentős részének maguk a tanműhelyek adtak otthont. Ez a háttér komoly rugalmasságot és támogatást követelt meg az intézmény vezetőségétől és oktatói közösségétől.

​A szakmában való sikeres elindulás elengedhetetlen feltétele volt Szigetvári Csilla, a víz-, gáz- és fűtésszerelő versenyszám szakértőjének, valamint a Szily Kálmán Technikum tanműhelyvezetőjének szakmai támogatása. A felkészítést vezető szakértőként kiemelt szakmai segítséget kaptam a korábbi kiválósági érmesektől is: Vörös Balázs (víz-, gáz- és fűtésszerelő) és Losonci Péter (villanyszerelő) tapasztalatai nagyban hozzájárultak a gyakorlati modulok finomhangolásához. A verseny helyszínén Záborszky Zsolt segítette a versenyző munkáját.

​A nemzetközi szereplést és a magyar csapat részvételét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) koordinálta és szervezte. A versenyszám megvalósulását a szakmai támogatók, az MGVE és a Daikin Hungary Kft. tették lehetővé. ​

A régmúltban gyökerező iskolai hagyományaink mellett az idei szeptember megmutatta, hogy a magyar szakoktatásban ma már az ilyen nemzetközi élvonalbeli projekteknek is jövőjük van. Köszönet illeti mindazokat a partnereket és kollégákat, akik jelenlétükkel és szaktudásukkal hozzájárultak az eredményes felkészüléshez! 

WorldSkills

Kapcsolódó